A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen az EP-ben felszólal a francia elnök, vitáznak az olaszországi romaügyről és az unió bővítési stratégiájáról. A parlament megszavazhatja a gázliberalizációról szóló jogszabályokat, és a légi közlekedés bevonását a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe.

 A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen az EP-ben felszólal a francia elnök, vitáznak az olaszországi romaügyről és az unió bővítési stratégiájáról. A parlament megszavazhatja a gázliberalizációról szóló jogszabályokat, és a légi közlekedés bevonását a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe.

Nicolas Sarkozy az EP-ben nyitja meg a francia EU-elnökséget

A francia elnök július 10-én, csütörtökön, 10 órakor mond beszédet az Európai Parlamentben, Strasbourgban. Franciaország 2008 második félévében adja az EU Tanácsa soros elnökségét.

Franciaország Szlovéniától vette át a soros elnökséget július 1-jén. 2009 januárjától Csehország, júliusától Svédország következik. (A magyar soros elnökség 2011 első félévében lesz.)

A francia elnökség prioritásai: bevándorlás, éghajlatváltozás, védelem, mezőgazdaság. Ezek mellett természetesen kiemelt feladat lesz az ír népszavazási kudarc miatt kialakult helyzet kezelése.

A további francia elképzelések között szerepel egy mediterrán unió létrehozása, az igazságügyi együttműködés erősítése, a „szociális napirend" megújítása, az emelkedő energiaárak kezelése és a védelmi eszközök egységes uniós piacának létrehozása.

A francia elnökség honlapja

Ujjlenyomat az olaszországi romáktól? – Vita az EP-ben

Az olasz Monica Frassoni, a zöldpárti frakció társelnöke az Európai Bizottság képviselőjétől kérdezi meg, mi a véleménye arról az olasz tervről, hogy adatbázisba gyűjtik az ottani romák ujjlenyomatait. A kérdést vita követi, majd állásfoglalást is elfogadnak a képviselők.

A Monica Frassoni által benyújtott kérdés szövege a következő:

„Az olasz belügyminiszter az olasz parlament alkotmányügyi bizottságának június 25-i meghallgatásán bejelentette, hogy a rendőrség a nagyobb városokban található roma telepeken folyó ellenőrzések keretében ujjlenyomatokat gyűjt a romáktól, többek között a kiskorúaktól is. Úgy tűnik, hogy az adatokat egy újonnan létrehozott, az olasz igazságszolgáltatás által fenntartott és a »roma vészhelyzet« kezelésére különleges megbízottként kinevezett és rendkívüli jogkörrel felruházott prefektusok ellenőrzése alá tartozó adatbázisban gyűjtik. Az adatbázis feladata, célja, a hozzáférhetőség és az adatvédelmi garanciák nem tisztázottak. A meghallgatás során a miniszter kijelentette, hogy »nem etnikai adatgyűjtésről van szó, hanem népszámlálásról, amelyhez szükséges a telepek lakosságának – többek között a kiskorúak – ujjlenyomata, az olyan jelenségek, mint a koldulás megszüntetése érdekében, és a végső cél az, hogy az itt maradó romák megfelelő körülmények között, a civilizált társadalom normái szerint élhessenek.«

Tud-e a Bizottság az olaszországi roma adatbázis létrehozásáról? Nem gondolja-e úgy a Bizottság, hogy a szóban forgó adatbázis faji és etnikai származás alapján készül, mivel csak romáktól gyűjtenek ujjlenyomatokat, és a többi olasz polgárnak nem kell ujjlenyomatot szolgáltatnia? Nem gondolja-e úgy a Bizottság, hogy ez faji és etnikai hovatartozásra, illetve nemzetiségre épülő egyértelmű diszkrimináció? Nem gondolja-e úgy a Bizottság, hogy a romáktól való ujjlenyomatgyűjtés és a roma adatbázis létrehozása semmibe veszi az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvét, a magánélethez fűződő és adatvédelmi jogokat, amint azokról az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az ahhoz kapcsolódó esetjog, az EU alapjogi chartája, az EU-szerződések és különösen az EUSz. 6. cikke, valamint az EKSz 13. cikke (a faji és etnikai hovatartozás alapján történő diszkrimináció tilalma), továbbá a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni 200/43/EK(1) irányelv és a mozgás szabadságáról szóló 2004/38/EK(2) irányelv rendelkezik? Felveti-e a kérdést a Bizottság az olasz hatóságoknak, és mit tesz a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a roma helyzetet az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó európai normáknak megfelelően kezeljék Olaszországban?"

Az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok ügye az EP-ben

„Milyen fellépéseket tervez a Bizottság annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények Izrael Állam általi tiszteletben tartását?" – kérdezi negyvenhat EP-képviselő. A benyújtott szöveg szerint az izraeli börtönökben sokszor törvénytelenül tartanak fogva palesztinokat, akikkel esetenként megalázó és lealacsonyító módon bánnak. Az EP állásfoglalásról is szavaz.

Július 9-én vitázik az EP az izraeli börtönökbe zárt palesztinok helyzetéről.

Az ennek alapjául szolgáló szóbeli kérdés szövege az alábbi:

„Az emberi jogok palesztin területeken tapasztalható helyzetéről szóló legutóbbi jelentésében az ENSZ különleges előadója, John Dugard megállapítja, hogy »1967 óta több mint 700 000 palesztint börtönöztek be. Jelenleg körülbelül 11 000 palesztin letartóztatott, ezen belül 376 gyermek, 118 nő, a Palesztin Törvényhozó Tanács 44 tagja és körülbelül 800 közigazgatási fogvatartott van izraeli börtönökben«.

2008. január végén Izrael 813 palesztint tartott őrizetben közigazgatási fogva tartás keretében. Ezeket az embereket kizárólag közigazgatási határozatok alapján tartják fogva legfeljebb hat hónapig, amely időszak meghosszabbítható. A közigazgatási fogva tartást a nemzetközi jog megengedi, de az csak szigorú korlátozásokkal, egy adott személy által az állam biztonságára jelentett veszély elhárítása érdekében alkalmazható. Izrael azonban soha nem definiálta az »állambiztonság« kritériumait. A közigazgatási fogva tartás Izrael általi alkalmazása ezért sérti ezeket a korlátozásokat.

A legtöbb palesztin fogva tartottat Izraelben található börtönökben őrzik. Amellett, hogy ez lehetetlenné teszi a család gyakori látogatását, sérti a Negyedik Genfi Egyezmény 76. cikkét, amely előírja, hogy a megszállt területről származó személyeket a megszállt országban kell őrizetben tartani, és ha elítélik őket, büntetésüket ott kell letölteniük.

»A fogva tartottak megalázó és lealacsonyító bánásmódnak vannak kitéve«. A kihallgatásokat embertelen, esetenként kínzásnak minősülő módon hajtják végre. Az élelmezés rossz minőségű, és jelentős a túlzsúfoltság. 2007-ben két, izraeli nem kormányzati szervezetek által közreadott beszámoló igazolta, hogy a letartóztatottakat fizikailag bántalmazzák, és megfosztják alapvető szükségleteiktől, például több mint 24 órára az alvástól. Ugyanilyen nyugtalanító a gyermekekkel való bánásmód.

Az utóbbi években a palesztin gyermekek letartóztatása, kihallgatása és bebörtönzése szisztematikussá vált. 2007 júliusának végén körülbelül 385 palesztin gyermek volt izraeli őrizetben. Ezekkel a gyermekekkel általában ugyanazon katonai rendszer keretében járnak el, mint a palesztin felnőttekkel. Ez természetesen sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogairól szóló egyezményét, amely Izraelben 1991 novemberében lépett hatályba. Izrael azonban tagadja ennek alkalmazhatóságát a palesztin területeken.

Tud-e a Bizottság a nemzetközi jog megsértésének fent említett eseteiről?

Az EU-Izrael társulási megállapodás 2. cikkét is figyelembe véve milyen fellépéseket tervez a Bizottság annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények Izrael Állam általi tiszteletben tartását?"

A szóbeli kérdés szövege

EP-vita: Kína földrengés után, olimpia előtt

Az EP, a Bizottság és a Tanács képviselői a kínai helyzetről vitáznak az EP-ben július 9-én. A parlament állásfoglalást is elfogad.

Az EP nemrégiben két Kínát érintő állásfoglalást is elfogadott. Május 22-én a képviselők együttérzésüket fejezték ki a sok áldozatot követelő földrengés miatt. Korábban, április 11-én az EP arra szólította fel az EU-tagországokat, hogy bojkottálják az olimpia megnyitóját, ha nem indul meg a párbeszéd Peking és a dalai láma között.

EP-állásfoglalás a kínai földrengésről

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-29641-140-05-21-903-20080521IPR29593-19-05-2008-2008-false/default_hu.htm

Az EP Tibetről: párbeszéd vagy a megnyitó bojkottja

Zimbabwe: nemzeti egységkormányt akarnak az EP-képviselők

Az EP állásfoglalást fogad el a Zimbabwében kialakult helyzetről. A benyújtott tervezet szerint a képviselők úgy vélik, egy átmeneti nemzeti egységkormány véget vethet az elnökválasztást végigkísérő terrorhullámnak.

Az állásfoglalás-tervezetben az EP-képviselők azt kérik, az EU szigorítsa a Mugabe-rezsim tisztviselői és az emberi jogok megsértői elleni szankciókat, és utasítsa el Mugabe elnökségének elismerését.

A képviselők emellett fokoznák a mintegy kétmillió zimbabwei éhező segélyezését.

EU-bővítés: integrációs kapacitás kontra „egyes új tagállamok"

Az EU geostratégiai érdekeit és integrációs kapacitását is figyelembe kell venni a további bővítések során – véli az EP külügyi szakbizottsága. A plenáris ülés elé kerülő szöveg szerint „egyes új tagállamok" az unió jellegét is megváltoztathatják. A képviselők szabadkereskedelmi térséget hoznának létre az unió keleti szomszédaival.

„A korábbi bővítések általában nagy sikert jelentettek, amelynek előnyeiből az EU régi és új tagállamai egyaránt részesültek" – adja meg az alaphangulatot Elmar Brok (néppárti, német) jelentése, amely az EU további bővítéséről szóló európai bizottsági stratégiatervezetről mond véleményt.

Az EP jelentéstervezete szerint a parlament „szilárdan elkötelezett minden tagjelölt ország iránt (…), azzal a feltétellel, hogy a koppenhágai kritériumok teljes körű és precíz teljesítése elengedhetetlen".

Integrációs kapacitás

Az unió bővítési stratégiájának meg kell felelnie az EU-szerződés előírásainak és az unió által már vállalt kötelezettségeknek, egyúttal egyensúlyt kell teremtenie az unió geostratégiai érdekei, a határain kívül zajló politikai fejlemények hatása, valamint az unió integrációs kapacitása között – áll a szövegben.

A jelentés kifejti, mit is kellene érteni az integrációs kapacitáson. Eszerint:

  • a csatlakozó országoknak erősíteniük, nem pedig gyengíteniük kell az unió azon képességét, hogy a politikai célkitűzései teljesítésének lendületét megtartsa
  • az unió intézményi keretének képesnek kell lennie arra, hogy hatékony és eredményes kormányzást biztosítson
  • az unió pénzügyi forrásainak megfelelőknek kell lenniük ahhoz, hogy helyt lehessen állni a társadalmi és gazdasági kohézió, valamint az unió közös politikáinak kihívásaival szemben
  • átfogó kommunikációs stratégiának kell működnie a közvéleménynek a bővítés hatásaival kapcsolatos tájékoztatása érdekében.

„Egyes új tagállamok" aláásnák az EU-t

A szöveg szerint „egyes új tagállamok gazdasági szerkezete és érdekei hatást gyakorolhatnak az unió politikáinak és költségvetésének irányára, és a politikák szükséges kiigazítása magának az uniónak a jellegét is érintheti".

A képviselők emellett úgy vélik, a „megfelelő konszolidáció és előkészítés nélkül történő bővítés árthat az unió belső kohéziójának, és komoly hatása lehet az unió cselekvési képességére – mivel meggyengítené intézményeit, a tagállamokat kiszolgáltatottabbá tenné a külső nyomással szemben, és aláásná az Európai Unió mint globális szereplő hitelességét".

A jelentés hozzáteszi: „a bővítési folyamat sikere (és így az uniós politikai integrációnak a sikere is) csak úgy valósítható meg, ha a nyilvánosság egyértelműen és tartósan támogatja minden egyes tagjelölt ország uniós tagságát". Az EP szerint a tagállamok felelőssége, hogy elmagyarázzák polgáraiknak az eddigi és jövőbeli bővítések előnyeit.

Szabadkereskedelmi térség a keleti szomszédokkal

Az EU-nak – vélik a képviselők – „közös politikákon alapuló térséget" kell létrehoznia azokkal a keleti szomszédokkal, „amelyek politikai, gazdasági és társadalmi helyzetüket és az unió jelenlegi integrációs kapacitását figyelembe véve jelenleg nem élveznek tagsági kilátásokat, ugyanakkor megfelelnek bizonyos demokratikus és gazdasági kritériumoknak".

A jelentés üdvözli a „Barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért" kezdeményezés újraindítását. A képviselők szerint „ez az új fejlemény alátámasztja a déli partnerekhez képest világos európai ambíciókkal és perspektívákkal rendelkező keleti szomszédokkal is folytatott egyedi, többoldalú szerződéses kapcsolatok mellett szóló érvet". Először a képviselők szabadkereskedelmi térséget hoznának létre a keleti szomszédokkal, amelyet „az Európai Gazdasági Térség Plusz (EGT +), egy európai államközösség vagy egyedi regionális együttműködési keretek vonalai mentén szorosabbra fűzött kapcsolatoknak kell követniük".

Fekete-tengeri Unió

Az EP emellett átfogóbb uniós stratégiát kidolgozna ki a fekete-tengeri régió számára. Ez előre vetítené a „Fekete-tengeri Unió" létrehozását, melynek egyenrangú tagja lenne az EU, Törökország és minden fekete-tengeri part menti állam. Ez a szervezet „teljes körűen bevonná Oroszországot is".

A szöveg konkrét csatlakozási feltételt csak a volt jugoszláv államok kapcsán fogalmaz meg: ezek számára „a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködés szintén elengedhetetlen feltétel".

Jelentéstevő: Elmar Brok  (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6- /2008) – A Bizottság bővítési stratégiáról szóló dokumentuma

A Bizottság bővítési stratégiáról szóló dokumentuma

Külügyi Bizottság 

Vita: 2008. július 9., szerda

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Elmar Brok

Erősebb uniós szerepvállalást akar az EP Afganisztánban

Afganisztánban az EU-t főleg humanitárius szervezetnek tartják. Az EP szakbizottsága ezért is erősítené az unió politikai szerepvállalását. Az ázsiai országban tartott választások a képviselők szerint példamutatók a régió számára.

Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára címmel készített véleményadó EP-jelentést André Brie (zöldpárti, német).

Összehangolt újjáépítés

A szöveg szerint Afganisztán „a nemzetközi fejlesztési támogatás, valamint a két- és többoldalú együttműködés próbájává vált". Az EP „felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a különböző afganisztáni újjáépítési törekvések összehangolása érdekében kezdeményezze egy olyan nemzetközi tanács létrehozását, amely összefogja a fő adományozókat és az ENSZ-szervezeteket".

A jelentés szerint az országban jellemző jelentős választási részvétel jelzi: az afgánok aktív részvételi demokráciát akarnak. Az afganisztáni választások – így a szöveg – „példaértékűvé váltak regionális összefüggésben és a súlyos fegyveres konfliktusok által sújtott, fejlődő országokban".

Erős EU-t Afganisztánban

A képviselők úgy vélik, „Afganisztánban az EU-t elsősorban humanitárius szervezetnek tekintik, ugyanakkor, arra is szükség van, hogy az EU erős politikai befolyású szereplőnek tűnjön". Ezért az EP „felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan stratégiákra, amelyek révén az EU – szem előtt tartva az afgán nép természetes szuverenitását – a polgári, a politikai és az igazgatási apparátus cselekvőképessé tétele során erősítheti láthatóságát".

A jelentés támogatja a NATO erőfeszítéseit, és „sürgeti, hogy az EU és tagállamai támogassák a terrorizmus, a vallási és etnikai szélsőségek, az etnikai szeparatizmus és minden olyan cselekmény elleni küzdelmet, amelynek célja Afganisztán területi integritásának, államegységének és nemzeti szuverenitásának felforgatása".

Kevés embert küld az EU?

Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy az unió 2007. június 15-én elindított EUPOL missziójának még el kell érnie teljes teljesítőképességét. A Kabulban és a tartományi központokban működő misszió ekkor is csak 195 fős lesz, pedig az afgán külügyminiszter szerint legalább 700 további kiképzőre van szükség az országban – áll a szövegben.

Menekültek visszatérése, ópiumtermesztés

A jelentés megemlíti, hogy az UNHCR 3,69 millió afgán menekültet segített visszatérni Afganisztánba 2002 márciusa óta, ami történetében a legnagyobb, segítségnyújtás mellett történő visszatérési művelet volt. Azonban továbbra is mintegy három és fél millió afgán maradt Pakisztánban és Iránban, és csökken az afgán menekültek finanszírozása – figyelmeztetnek a képviselők.

Az EP „mély aggodalmának ad hangot a folyamatosan bővülő ópiumtermesztés és -kereskedelem miatt, mivel az súlyos politikai és nemzetbiztonsági következményekkel jár Afganisztánban és a szomszédos országokban".

Jelentéstevő: André Brie (Greens/EFA, DE)

Jelentés (A6- /2008) – Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára

Afganisztán stabilizálása: megválaszolandó kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

André Brie

Repülők a gázkibocsátási rendszerben: szavaz az Európai Parlament

Az angol királynő repülései is a gázkibocsátási kvótából mennek majd, ha az EP is jóváhagyja az erről szóló irányelv-módosítást. Ennél valamivel lényegesebb, hogy 2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságra kiterjed az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere. A kvóták 85 százalékát ingyen kapják a társaságok, 15 százalék árverésen kel el.

Az EP és a Tanács delegációi megegyezésre jutottak arról, hogyan lehetne az EU gázkibocsátás-kereskedelmi rendszerét (Emission Trade System – ETS) – a parlament régóta hangoztatott igényének megfelelően – kiterjeszteni a légi közlekedésre. A szöveget még hivatalosan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak és az EP-nek. Ez utóbbi immár második olvasatban, július 9-én, Strasbourgban szavaz.

A plenáris vitára és szavazásra bocsátandó kompromisszum fő elemei a következők:

  • 2012. január 1-jétől minden, az EU-ba érkező, illetve onnan induló járatot üzemeltető légitársaság bekerül az ETS-be.
  • A kvóták 85 százalékát ingyenesen osztják ki. Az eddigi rendszertől eltérően nem lesz „történelmi" alapú disztibúció, hanem a hatékonyabb gépeket használó légitársaságokat jutalmazó, egységes európai séma alapján osztanak. A fennmaradó 15 százaléknyi kvótát elárverezik.
  • A kibocsátás-csökkentési célt a 2004-2006-os évek bázisán határozzák meg. Az első periódusban (2012-ben) ez 3 százalék, a másodikban (2013. január 1-től) 5 százalék lesz.
  • Az aukciós bevételeket a klímaváltozás elleni küzdelemre kell felhasználni. Különösen a kutatásra, a tisztább repülőgépek kifejlesztésére, a harmadik világban zajló erdőirtás elleni harcra, és az alacsony kibocsátású közlekedési rendszerek (pl. busz- és vasúti közlekedés) támogatására.
  • Az EU-nak globális szinten is sürgetnie kell a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Ennek egyik eszköze lehet kétoldalú egyezmények kötése, például az Egyesült Államokkal.
  • A klímaváltozás elleni küzdelemben kutatáshoz használt gépek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. A kevés káros anyagot termelő kisvállalkozások szintén kivételek.
  • A megfelelő hatósági igazolással bíró katonai, rendőrségi, vámőrségi, tűzoltósági, humanitárius, valamint orvosi célú, repülésekre nem terjed ki a szabályozás.
  • Az uniós uralkodók, valamint családtagjaik, állam- és kormányfők, továbbá miniszterek hivatalos útjai beletartoznak a rendszerbe.

A parlamenti témafelelős, Peter Liese (néppárti, német) azt mondta, „a légitársaságoknak csökkenteniük kell majd a klímára veszélyes üvegházgázok kibocsátását. Ha nem, az sokba fog nekik kerülni. A különösen környezetbarát társaságok viszont profitálhatnak. Ami forradalmi, az az, hogy nem csak az Európán belüli járatok és az európai légitársaságokat, hanem az itt leszálló vagy innen induló interkontinentális és nem európai légitársaságokat – például a amerikaiakat, kínaiakat – is bevonjuk. Ez a döntés nagy lépés a világméretű klímavédelem felé".

Liese hozzátette: ez a szabályozás már most jobb, mint bármi, amit eddig a klímavédelem érdekében tettek.

Közlemény az első olvasatról

Jelentéstevő: Peter Liese (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0220/2008) – A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történő bevétele

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Peter Liese

Vége a félrevezető repülőjegy-áraknak – Szavaz az EP

A repülőjegy-vásárlóknak joguk van tudni, pontosan mennyibe is kerül a jegyük. A meghirdetett viteldíjaknak a jövőben tartalmazniuk kell az összes adót és díjat is, ha az EP második olvasatban is megszavazza az erről szóló uniós rendeletet. 

Repülőjegy egy forintért? Aha.

Az ehhez hasonló, félrevezető hirdetéseknek vetne véget az Európai Parlament. A képviselők most Arūnas Degutis (liberális, litván) jelentésének elfogadásával hagyhatják jóvá az erről szóló, a tagállamokkal már egyeztetett jogszabály-tervezetet.

A jövőben eszerint „az utazóközönséget közvetlenül célzó" információban feltüntetett repülőjegyáraknak az alap-viteldíjon túl tartalmazniuk kell minden adót, el nem kerülhető díjat, pótdíjat, költséget, amely ismert a megjelenés idején. A szöveg külön kiemeli, hogy az információk átláthatóságának követelménye az internetre is vonatkozik.

A választható szolgáltatásokat világosan, átláthatóan, félre nem érthetően kell bemutatni a foglalási folyamat elején. Ezeket az opciókat – ha akarja – a vásárlónak kifejezetten meg kell jelölnie, nem lehet tehát automatikusnak venni a választást.

A reptéri, illetve fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségeket – ha vannak ilyenek – külön fel kell majd tüntetni a jegyen, vagy más módon jelezni kell az utasnak.

Az új rendelet várhatóan az  év végén, vagy a jövő év elején lép hatályba.

Sajtóközlemény az első olvasatról

Jelentéstevő: Arūnas Degutis (ALDE, LV)

Jelentés: (A6- /2008) – a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályok (átdolgozott változat)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Arūnas Degutis

A gázliberalizációról szavaz az EP

A gáztermelési és -szállítási tevékenység teljes tulajdonosi szétválasztása mellett a független szállításirányítási rendszerek létrehozását is elfogadhatónak tartaná az EP ipari szakbizottsága. Most a parlament egésze szavaz. Júniusban a képviselők az árampiaci liberalizációnál a tulajdonosi szétválasztásra voksoltak.

Az EP ipari szakbizottsága után most a plenáris ülés is támogatásáról biztosíthatja az Európai Bizottság javaslatát, amely figyelembe venné a termelési és szolgáltatási, illetve a hálózatüzemeltetési tevékenység teljes tulajdonosi szétválasztásától ódzkodó tagállamok aggályait, ugyanakkor nem menne el az ezen országok által javasolt „harmadik opcióig". Ez utóbbi megengedné a tulajdon egy kézben maradását, ha biztosítják a tevékenységek tényleges és hatékony szétválasztását.

Az eredeti bizottsági javaslat két lehetőséget adott volna a tagállamoknak. Eszerint a teljes tulajdonosi szétválasztás alternatívája a szállításihálózat-irányítás egy független szervezetnek való átadása lett volna. Nyolc tagállam erre dobta be a fentebb említett harmadik verzió ötletét.

Az EP szakbizottsága elvetette a „harmadik opciót", és támogatta az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatát. Eszerint független szállításirányítókat (independent transmission operator – ITO) hoznának létre. Ez a modell – hasonlóan a „harmadik opcióhoz" – megengedné a társaságoknak, hogy megtartsák a vezetékek tulajdonjogát, ha ezek irányítása egy hatékony döntéshozatali jogokkal rendelkező szállítási rendszerirányító kezében van, és további előírásoknak is megfelelnek. A tagállamok választhatnának e modell és a teljes tulajdonosi szétválasztás között.

Fogyasztóvédelem

A képviselők számos fogyasztóvédelmi rendelkezéssel is kiegészítették a szöveget.

Eszerint a fogyasztónak joga lesz külön díj nélkül felmondania a gázszolgáltatóval kötött szerződést; kompenzációt kaphat, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); legalább negyedévente tájékoztatni kell áramfogyasztásáról és annak díjáról; két héten belül szolgáltatót válthat; tájékoztatni kell jogairól; az irányelv hatályba lépését követő tíz éven belül pedig hozzáférést kell biztosítani számára az „intelligens fogyasztásmérőkhöz".

A képviselők felszólítják a tagállamokat, jelentősen csökkentsék az „energia-szegénységben" élők, vagyis az olyanok számát, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat.

 

Jelentéstevő: Atanas Paparizov (PES, BG)

Jelentés (A6-0253/2008) – A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételei

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Atanas Paparizov

Jelentéstevő: Romano Maria La Russa (UEN, IT)

Jelentés (A6-0257/2008) – A földgáz belső piaca

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Közös vita vége

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Romano Maria La Russa

Szájer József újabb nyolc jelentése az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek európai parlamenti felelőse a néppárti Szájer József. A júniusban megszavazott hét szöveg után most újabb nyolc, az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkozó Szájer-jelentés kerül az EP plenáris ülése elé.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

Ennek demokratikusabbá tétele, jobb ellenőrzése volt a célja az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésének. Ezt a mostani szavazásokkal a következő területekre terjeszthetik ki:

  • A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények
  • A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználása
  • A tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatás
  • A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása
  • A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok
  • Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek
  • A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata
  • Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek

További részletek a korábbi sajtóközleményben

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20080616IPR31810+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. július 8., kedd

Szájer József

Jelentés: A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények

Jogalkotási figyelő

Jelentés: A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználása (átdolgozott szöveg)

Jogalkotási figyelő

Jelentés: A tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatás (átdolgozás)

Jogalkotási figyelő

Jelentés: A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (átdolgozás)

Jogalkotási figyelő

Jelentés (A6- /2008) – A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok (átdolgozás)

Jogalkotási figyelő

Jelentés : Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (átdolgozás)

Jogalkotási figyelő

Jelentés: A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata (átdolgozás)

 Jogalkotási figyelő

Jelentés: Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (átdolgozás)

Jogalkotási figyelő

Vasúti járművek engedélyezése – második olvasatban az EP-ben

Áldását adhatja az EP a Tanáccsal előzetesen egyeztetett, kompromisszumos javaslatra, amely értelmében az EU valamely tagállamában engedélyezett vasúti gördülőállományt minden más tagállamban is el kell fogadni.

Az EP két jogszabályról szavaz. Az egyik a vasutak biztonságáról szóló irányelv, a másik az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet módosítása. Mindkettő parlamenti témafelelőse Paolo Costa (liberális, olasz).

A jelenlegi szabályok szerint az egyik országban engedélyezett vasúti járművek nem feltétlenül működhetnek egy másik tagállamban is. A nemzetközi forgalomban pedig minden egyes érintett országban engedélyeztetni kell a szerelvényeket.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy vezessék be a kölcsönös elismerés elvét. Eszerint az egyik országban elfogadott vasúti járművet a másikban is engedélyezni kell. A tagállami hatóságok ugyanakkor bizonyos esetekben (helyi rendszerspecifikációk) kiegészítő nemzeti biztonsági szabályokat alkalmazhatnak. Hogy ezzel a tagállamok ne élhessenek vissza, a jogszabálytervezet pontosan definiálja, mik számítanak nemzeti biztonsági szabályoknak.

Az EP-képviselők javaslatára kötelező lesz igazolást készíteni a vonatok karbantartásáról. (A Tanács és a Bizottság az önkéntesség mellett kardoskodott.) A tehervagonokra az irányelv hatályba lépését követő kettő, a többi járműnél tíz éven belül kell alkalmazni ezt az előírást.

A jogszabály hatálya alól az EP kérésére kivették a muzeális, illetve turistavonatokat.

Az új előírásoknak megfelelően módosítják az Európai Vasúti Ügynökség hatásköreit is.

Közös vita – Közösségi vasutak

Jelentéstevő: Paolo Costa (ALDE, IT)

Paolo Costa

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. július 8., kedd

Jelentés (A6-0223/2008) – A közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv módosítása

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentés (A6-0210/2008) – Az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosítása

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentés az Európai Központi Bankról

Megerősödött a hitelválságban az Európai Központi Bank – vélik a képviselők, akik szerint az euró befolyása a világban immár a dolláréval vetekszik.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2007-es éves jelentését véleményezi az EP az Olle Schmidt (liberális, svéd) által készített jelentésben. A parlamenti vitában felszólal Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is.

A képviselők elismerik az EKB kiváló munkáját a másodlagos jelzálogpiaci válság által kiváltott pénzügyi zavarok kezelésében. Ez a jelentés szerint megerősítette a jegybankot, hitele és nemzetközi elismertsége javult.

A parlamenti jelentés szerint „az euróövezeten belüli aszimmetrikus gazdasági fejlődés kockázata a kibővített tagsággal megnövekedhet, ahogy a taggazdaságok mérete és fejlettsége közötti különbségek növekednek". Az EP ezért „felhívást intéz valamennyi, az euróövezetben részt vevő és az azon kívül maradó tagállamhoz, valamint a jelentkező tagállamokhoz, hogy vegyék figyelembe ezeket a kihívásokat, teljes mértékben tartsák tiszteletben a stabilitási és növekedés paktum kritériumait, és teljesítsék a maastrichti kritériumokat".

A képviselők szerint „a növekedési kilátások közelmúltbéli korrekcióját figyelembe véve az esetleges kamatemeléseket óvatosan, a gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani".

Szinte dollár

A jelentés szerint az euró olyan globális valutává vált, amelynek befolyása szinte megegyezik az amerikai dolláréval.

A képviselők úgy vélik, „a nemzetközi fórumokon a gazdasági és pénzügyek tekintetében az Európai Unió képviselete csak gyengén tükrözi az euróövezet valós gazdasági súlyát, és ez a nemzetközi pénzügyek növekvő befolyását illetően akadálynak tekinthető". Az EP konkrét lépéseket sürget annak érdekében, hogy az euróövezet a nemzetközi pénzintézetekben egységesen képviseltesse magát.

Jelentéstevő: Olle Schmidt (ALDE, SE)

Jelentés (A6-0241/2008) – Az EKB 2007. évi jelentése

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke részt vesz a vitán

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. július 9., szerda

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Olle Schmidt

Európa az űrben

Az uniónak nagy szüksége van az űrbéli eszközökre – áll az EP véleményadó jelentésében. A képviselők kiemelik a Galileo-rendszer szerepét, emellett támogatnák egy a ballisztikus rakéták kilövését jelző rendszer kiépítését. Az EP betiltaná a műholdak lelövését.

Világűr és biztonság címmel készített véleményadó EP-jelentést Karl von Wogau (néppárti, német).

A szöveg szerint szükség van űrbeli eszközökre „az Európai Unió politikai és diplomáciai tevékenységének független, megbízható és teljes információkra történő alapozása" érdekében. Ezek az eszközök támogatják a konfliktusmegelőzést, a válságkezelést, a globális biztonságot (tömegpusztító fegyverek és szállítóeszközeik elterjedésének nyomon követése, nemzetközi szerződések betartásának ellenőrzése, könnyű- és kézifegyverek transznacionális csempészetének megakadályozása, a létfontosságú infrastruktúrák és az Európai Unió határainak védelme természeti és ember által okozott katasztrófák esetén).

Az űr Lisszabonban

Az EP üdvözli, hogy a lisszaboni szerződés jogalapot biztosít az európai űrpolitika számára.

A jelentés sürgeti az Európai Unió Műholdközpontjának (EUSC) teljes kifejlesztését, továbbá ajánlja az EUSC és az EU tagállamai közötti megállapodások sürgős megkötését. Ez képanyagot biztosítani az európai biztonsági és védelmi politikai (EBVP) műveletek és a haderőparancsnokok számára – így a szöveg.

A jelentés „kiemeli a Galileo szükségességét az önálló EBVP-műveletek, a közös kül- és biztonságpolitika, Európa saját biztonsága és az unió stratégiai autonómiája szempontjából.

A képviselők a tagországokat arra kérik, a költségek csökkentése érdekében tegyék egymással kompatibilissé jelenlegi és jövőbeli műholdas távközlési rendszereiket (pl. Skynet, Syracuse, Sicral, SATCOM Bw, Spainsat).

Európai rakéta-előrejelző rendszer?

Az EP „helyteleníti, hogy az EU tagállamainak nincsen hozzáférése a ballisztikus rakéták világszerte történő indítását érintő azonnali adatokhoz". Ezért a parlament „kifejezi támogatását a ballisztikus rakéták indítása elleni műholdas korai előrejelző rendszerekre irányuló projektekkel kapcsolatban (mint például a francia Spirale)".

A képviselők úgy vélik, „a tapasztalat szerint a nagyszabású közös projekteket nem lehet megfelelően irányítani, ha abban a tisztes hozam elvét alkalmazó 27 nemzeti költségvetési hatóság vesz részt". A parlament „ezért határozottan javasolja, hogy e projekteket és programokat az EU költségvetéséből finanszírozzák".

Nemzetközi együttműködés

Az EP azt javasolja, nemzetközi szinten tiltsák be a műholdas eszközök elleni fegyverhasználatot és a fegyverek űrbeli állomásoztatását.

A jelentés „felhívja az Európai Uniót és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy vegyenek részt az űreszközök használatáról szóló stratégiai párbeszédben, és vállaljanak globális vezető szerepet az ENSZ-ben és azon kívül annak biztosítása érdekében, hogy a világűrt csak békés politikákra tartsák fenn".

Jelentéstevő: Karl von Wogau (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0250/2008) – Világűr és biztonság

Világűr és biztonság

Külügyi Bizottság 

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Karl von Wogau

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük