Raffaello: Balthazar Castiglione

Belépve a Louvre-ba először valószínűleg a Mona Lisát keressük. Talán észre sem vesszük a karnyújtásnyira látható Raffaello Balthazar Castiglione portréját, ezt a     82 x 67 centiméteres remekművet, a XVI. századi reneszánsz arcképfestészetének csúcsát. De kit festett le a mester?

Sok mindennek nevezhetnénk, de talán elsősorban diplomatának, VII. Kelemen pápa bizalmasának. Arisztokrata családból származott. Apja gróf Cristoforo Castiglione, a milánói hercegség vezető személyisége, Ludovico Sforza udvarába küldte tanulni. (A Sforza-kastély épségben megmaradt, Milánó egyik látványossága, múzeum.)

Milánó után Mantovában Gonzaga kerceg kastélyában kezdte meg az udvari szolgálatot. (Mai kifejezéssel állami közszolgálatot.) Tiszteletet és megbecsülést váltott ki hatalmas műveltsége, szerénysége, finom humora, kifogástalan modora. Sok neves barátot is szerzett. Rómában Michelangelo és Raffaello barátja lett. Háborúk esetén ha kellett, hadjáratokban is részt vett. Ezután az udvari szolgálatot Montefeltro urbínói fejedelemnél folytatta. Tulajdonképpen egész élete során rendkívül művelt emberek vették körül, akiktől sokkal többet tanulhatott, mint bármelyik iskolában.

Amíg mi 1514-ben Mohácsnál vívtuk élethalál csatánkat Szulejmán szultán hadseregével és vesztettünk, Castiglione kezdet verset, könyveket írni. Ezekből egy jelent meg magyarul „Az udvari ember” címmel. A könyv az első illemkódexnek, az udvar, vagy a művelt társaság etikettjének, szabályainak is tekinthető. Vagy a reneszánsz műveltség alapjainak. A nem éppen könnyű olvasmány egy virtuális párbeszéd Platónnal és Ciceróval, ennek során fejti ki az udvari érvényesülés titkait. Melyek valójában a mai napig érvényesek. Az irodalomtörténészek egyetértenek abban, hogy a könyv remekmű.

Szóvak ha a Louvre-ban járunk, ki ne hagyjuk a festmény megcsodálását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük