A shaolin kung-fu cirkusz a Fővárosi Nagycirkuszban
4 perc olvasás
2009. január 24.- február 15. között KungFu Show Shaolin címmel a legősibb harcművészet művelői, az eredeti kínai Shaolin Templom tudásának örökösei tartanak bemutatót a Fővárosi nagycirkuszban.
2009. január 24.- február 15. között KungFu Show Shaolin címmel a legősibb harcművészet művelői, az eredeti kínai Shaolin Templom tudásának örökösei tartanak bemutatót a Fővárosi nagycirkuszban.
A bemutatót megelőző tájékoztatón az előadás esszenciájával, kivételes látvánnyal, szinte csodásnak minősülő képességek felvillanásával szembesülhettek a média megjelent képviselői, akik találkozhattak a vendégszereplő csoport Mesterével, a Shaolin Templom szerzetesével, s a legfiatalabb résztvevővel is, aki kivételes ügyességgel produkálja már ma is az ősi harcművészet elemeit. A 78 éves Mester 6 éves korában került a templomba, a most 10 éves, szerény fiú 4 éves korában került a Templomba tanulni.
Elhangzott, Kínában a magán-fenntartású harcművészeti iskolák tagjai 8 órát gyakorolnak naponta, az iskolás tagok csak négyet, de szabadidejükben is dolgoznak a felzárkózáson. A bentlakásos serdületlen ifjak és az édesanyák nincsenek elzárva egymástól, kapcsolatot tarthatnak…
Az Euroastra kérdése nyomán kiderült, a hozzánk látogató 21 fős csoport tagjai a világot járva többnyire maguk főzik étkeiket, de időhiány esetén külső segítséget is igénybe vesznek. A szerzetesek általában hetente egyszer esznek húst, templomon kívül ezen a szigoron enyhítenek. A fellépéseket a Templom mesterei a tanok hirdetéseként élik meg, nincs ellenükre az ilyesfajta megjelenítés. A Budapesten látható előadást a Fővárosi Nagycirkusz kérései mentén alakították.
A mintegy kétezer éve kialakult harcművészet, a shaolin kung-fu gyökerei csaknem ötezer évesek. A harci gyakorlatok elemeit a Shaolin Templom foglalta össze, az így kialakult tudás a zen buddhizmuson alapul, kiindulása egy Kínában kilenc évig vándorló indiai buddhista szerzeteshez köthető.
A
Shaolin Kung Fu a szerzetesek 18 gyakorlatára épül. Kína több ezer éves fennállása során számos háborút viselt, ill. szenvedett el, az ezeréves megpróbáltatások során fennmaradt és erősödött a nemzet identitása, ezt, s a sajátos kultúrát fogadták el a templom lakói sajátjuknak. Hirdetik; az emberi bölcsesség alapja az idősebbek iránti tisztelet, a tudás és a nemzedékről nemzedékre öröklődő tapasztalat. A ShaoLin rend szerzeteseinek Kung Fu tudása mesterről tanulóra szállt, Buddha szellemében, mely hirdeti; a lélek képes kontrolálni a testet.
Az indiai harcművészet elemeiből, valamint az ugyancsak indiai hatha és raja jóga módosított elemeiből álltak össze azok a gyakorlatok, amelyek a szerzetesek egészségét védték, fokozva a chi áramlását és az erőnlétet.
A Shaolin templom elszigetelt helyen állt, ahol a kóborló banditák és vadállatok állandó gondot jelentettek, így az elsajátított harcművészet az egészség megőrzésén túl a templom védelmét is elősegítette.
Sok katona, lázadó és más, a harcművészetekben jártas ember is felkereste a templomot, akik bujkáltak, vagy csak kia akarták próbálni magukat, a papok gyakorolhattak velük, s tudásuk gyarapította a meglévő ismereteket. Mindezen megismert mozdulatokat, technikákat egy idő után önvédelmi rendszerbe foglalták s részletesen lejegyezték. A megismert stílusokat rendszerezték ShaoLinnná.
A buddhizmus erőszakot kerülő tanítása s a Kung Fu nincsenek szöges ellentétben, hirdetik művelői, mivel a Shaolin gyakorlója soha sem lehet a támadó és sohasem használhatja a leghalálosabb technikákat ellentámadásként. A Kung Fu tanulása az erőszak megértéséhez vezet, így könnyebb elkerülni a konfliktusokat.
A buddhisták nem fogadják el támadójuk kihívását, csupán saját technikáját fordítják ellene, nem bántanak senkit, csak nem engedik, hogy az ellenük irányuló támadás célba érjen.
A Kung Fu jellegzetes mozzanatai:
-a fegyvertelen harc,
-a Shaolin hosszú bot, arany öv, vas ing,
-az állati harci stílusok,
-a csoportos pajzs és pallos gyakorlat,
-az egyéni gyakorlatok és a találkozás,
-az összpontosított chi (belső) energia,
és mások.
A bemutató során a nézők mindebből ízelítőt kapnak.
Az előadások
A bemutató előadások szerda, csütörtök és pénteki napon 15.00 órakor,
szombaton 11.00, 15.00 és 19.00 órakor,
vasárnap 11.00 és 15.00 órakor kezdődnek.
A helyárak: 1.500, 1.800, 2.400, és 2.200 Ft, csoportok kedvezményt élveznek.
Jegyek válthatók: az Állatkerti körút 12/a alatt, ill. jegyirodában, vagy http://www.maciva.hu/
Telefon: 06-1 344-60-08, 468-22-16
Titkárság: 06-1 343-96-30
A Fővárosi Nagycirkusz idén ünnepli 150 éves fennállását, a jubileumi gála bemutatója 2009.február 28-án lesz.
Az intézmény vezetése tovább munkálkodik azon a műsor-irányon, mellyel a cirkuszban megszokottól eltérő műfajokat is bevon műsorrendjébe, s megjelenít a porondon.
Harmat Lajos
Fotók: Lenhardt Ibolya
