Bár az ingatlanpiaci válság a szállodaiparban is elengedhetetlenné tette a megfelelő üzleti tervezést, elsősorban a kisebb, független szállodák tervezési gyakorlatában még jelentős fejlődésre van szükség. Többek között erre világított rá a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) közelmúltban zárult, egyedülálló közös felmérése.

Bár az ingatlanpiaci válság a szállodaiparban is elengedhetetlenné tette a megfelelő üzleti tervezést, elsősorban a kisebb, független szállodák tervezési gyakorlatában még jelentős fejlődésre van szükség. Többek között erre világított rá a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) közelmúltban zárult, egyedülálló közös felmérése.

Az MSZÉSZ XL. Közgyűlésén bemutatott adatok egy több mint 120, 3-5 csillagos szálloda részvételével zajló, reprezentatívnak tekinthető felmérés alapján születtek meg.

A szállodák tervezési gyakorlata

Magyarországon a szállodák döntő többsége (89 százalék) készít éves jövedelmezőségi tervet, amit év közben valamilyen gyakorisággal, legtöbbször havi szinten nyomon is követ: ilyenkor a szálloda főbb mutatószámainak  alakulását vizsgálják a múlt évhez és a tervezetthez képest. További 5 százalék rendelkezik ugyan jövedelmezőségi tervvel, de nem követi nyomon annak teljesítését. A szállodák 6 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem rendelkezik éves tervvel.

„Ez az üzleti életben elfogadhatatlan gyakorlat jelentős veszélyeket hordoz magában, mivel számszerűleg megfogalmazott célok nélkül nem mérhetők az eredmények – mondta el Takács Márton a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft tanácsadója. – Ilyen feltételek mellett szálloda tulajdonosa a vezetéstől, a vezetés pedig a munkatársaktól képtelen számon kérni a teljesítést. A siker nem képzelhető el a szálloda adottságainak, az elérni kívánt vendégkörre vonatkozó részletes – a bevételeket, kiadásokat havi bontásban tartalmazó – jövedelmezőségi terv elkészítése, s annak folyamatos nyomon követése nélkül."

A fenti, kedvezőnek tűnő arányokat jelentősen árnyalja a tervezés folyamatának részletes vizsgálata. A szállodák mintegy 22 százaléka nem végez vendégszegmensek szerinti tervezést, e nélkül viszont nem képes elsőszámú bevételi forrását, a szobaeladási árbevétel volumenét megfelelő biztossággal megbecsülni.

A felmérésben részt vevő szállodák leggyakrabban saját múltbeli adataikra építenek. Ezt követik a trendriportok, rendezvénynaptárak, illetve versenytárs-elemzések, valamint a várható árfolyam- és bérszintváltozások. Elgondolkodtató, hogy a szakmai szempontok mellett fontos szerep jut a nem mindig a hosszú távú optimális működés irányába ható tulajdonosi, finanszírozói elvárásoknak is.

„Tulajdonosok és finanszírozók nyomására gyakran történik felültervezés, amely akár túlzottan optimális képet, vagyis elérendő célt fest a kollégák elé, illetve a finanszírozók felé is. Fotos felismerni, hogy mind a finanszírozónak, mind a tulajdonosnak és a szálloda menedzsmentjének közös célja a tervezés pontosságának biztosítása, hiszen ez mutatja be transzparensen egy szálloda profittermelő képességét annak korlátaival együtt – Hegedűs Attila a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezető partnere.

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a szállodák 78 százalékában a tervezési folyamatokban a szállodaigazgató mellett a menedzsment többi tagja, általában a részlegvezetők is részt vesznek. Ez biztosítja a tervezés nagyobb pontosságát, a kitűzött célok teljesítésének számon kérhetőségét. Az ezzel a módszerrel készített terv transzparens módon állít célt minden szállodai munkatárs elé, amelyet magának érezhet minden dolgozó.

Elgondolkodtató, hogy a november elején záruló felmérés ideje alatt a szállodák 23 százaléka még nem kezdte meg egyáltalán a tervezést a 2014-es évre.

Szállodaláncok vs. kisebb, független hotelek

Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervet nem készítő, illetve a nem standard módon tervező szállodák a független (tehát szállodaláncon kívüli), jellemzően kisebb méretű házak köréből kerülnek ki.  Szintén a független szállodákra jellemző, hogy a következő évi tervezést csak az utolsó negyedévben, általában novemberben kezdik meg, ami egyes extrém esetekben bőven a következő évre is átnyúlhat. Ez a gyakorlat sokszor nem ad elég időt a jövedelmezőségi tervek teljes mélységében való átgondolásának.

Ezzel szemben a szállodaláncok – mind a magyar, illetve nemzetközi szállodák – esetében megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervezés egy szigorúbb, kontrollált és egységes keretbe foglalt rendszerben történik. Ez vonatkozik a tervezés időbeni ütemezésére, illetve a tervezési metódusra is. Egyes szállodaláncok már a nyári hónapokban megkezdik a szálloda jövő évi teljesítményének tervezését.

Évközi eredmények – Pontosság

Az előző évi tervezési eredmények összevetése a realizált eredményekkel szintén azt mutatja, hogy a tervezés módszertanában van még hová fejlődniük a hazai hoteleknek. Kapacitáskihasználtság tekintetében csupán a megkérdezett szállodák 9 százalékának sikerült a „céltábla" közepébe találni. Miközben 46 százalék nem érte el a kitűzött foglaltsági szintet, 45 százalékuk alábecsülte a 2013-as eredményeket. A tervezettől eltérő eredményt elérő szállodák csaknem fele 5 százaléknál nagyobb mértékben tért el a céltól, amely jelentős különbségnek tekinthető.

Az átlagos szobaárak tervezése még érzékenyebb területnek bizonyult. Bár ennél a mutatószámnál a tervezett és realizált eredmény közelebb volt egymáshoz (17 százalék), azon szállodák részaránya, amelyek 5 százaléknál nagyobb eltérést terveztek, elérte az 59 százalékot. Összes árbevétel, illetve bruttó üzemi eredmény (GOP) tekintetében szintén hasonló helyzettel találkozunk. A felmérés azt mutatja, hogy a válaszadó szállodák inkább alultervezték az első kilenc/tíz hónap teljesítményét. A hotelláncok – feltételezhetően az alaposabb tervezési folyamatnak köszönhetően – nagyobb pont

A költségek a visszajelzések szerint nagyobb biztonsággal tervezhetők. Ebben a körben a legnagyobb eltérést a bér-, az energia- és a marketingköltségek esetében lehetett mérni.

„A felmérésből az a következtetés is levonható, hogy a pontos tervezést Magyarországon is megnehezíti a bizonytalan piaci környezet. A nemzetközi felmérések szintén azt mutatják, hogy turbulens gazdasági időszakokban az üzleti tervezés pontossága alacsony" – mutat rá a pontatlanságok egyik okára Niklai Ákos a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének a közgyűlésen megválasztott elnöke.

Ezzel együtt a szállodáknak törekedniük kell a minél pontosabb tervezésre, ami a szállodák teljesítményét befolyásoló körülmények alapos elemzésével, és azok változásának nyomon követésével érhető el. Egy ilyen rendszer kialakításában, illetve igény szerinti folyamatos működtetésében főként a kisebb tapasztalati tőkével rendelkező független szállodák esetében nyújthat alapvető segítséget egy, a területet ismerő független piaci szakértő.