A Szent Jobb körmenet története
3 perc olvasás 
Körmenet 1930-as évek
A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínûleg azért jelentkezett viszonylag késõn, mivel nem egy állandó helyen õrizték, sõt folyton az eltûnésétõl, elrablásától rettegtek.
Körmenet 1930-as évek
A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínûleg azért jelentkezett viszonylag késõn, mivel nem egy állandó helyen õrizték, sõt folyton az eltûnésétõl, elrablásától rettegtek.
A körmenetek a várkápolnabeli õrzés idején kezdõdtek meg: az 1862-tõl a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. A Szent Jobb elsõ magyarországi ?körútja" az 1771-es Raguzából (Dubrovnik) történõ hazahozatalakor kezdõdött, amikor Gyõrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthetõ és tisztelhetõ volt. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították.
1944 õszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sõt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-bõl, így a második világháború utáni elsõ augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következõ évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.
1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hõsök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István napi körmeneten. A következõ évben a kommunista vezetõk már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az ?Alkotmány napjának", ?az új kenyér ünnepének" nevezték.
Több mint negyven éves szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetõk is. 1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerült õrzõhelyérõl, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.
Szent Jobb körmenet 20041990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Budapesten a legfontosabb események a Bazilika körül zajlanak. Innen indult a Szent Jobb-körmenet is: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztények és nem keresztények ezrei a ?Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér" útvonalon.
Ma augusztus 20-án a rossz idõjárás miatt – a meterologia piros riasztást adott ki – a kormenet elmaradt. Ennek ellenére többezren, akik kiszorultak a Szent István bazilikából, ahol az ünnepi misét celebrálta Dr. Erdõ Péter bíbiros prímás a zuhogo esõben kivárták a szertartás végét.
