A Fővárosi Állat- és Növénykert (a továbbiakban Állatkert) 2011-ben több Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztést végez. Közülük méreteiben és költségében a legnagyobb a Varázshegy kivitelezése a Nagyszikla belsejében. A munkálatok 2010-ben kezdődtek el, s a befejezést 2012 elejére ígérik.

 

 

 

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert (a továbbiakban Állatkert) 2011-ben több Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztést végez. Közülük méreteiben és költségében a legnagyobb a Varázshegy kivitelezése a Nagyszikla belsejében. A munkálatok 2010-ben kezdődtek el, s a befejezést 2012 elejére ígérik.

 

A beruházás összköltsége nettó 1,2 milliárd forint. Ebből az Állatkert 125 milliós, a Fővárosi Önkormányzat 200 milliós önerőt biztosít. Az uniós támogatás 72,9%-os, azaz 895 846 247 forint. A projekt legelső elemei már  2010 nyarára elkészültek, és 2011 júliusában már megtekinthetők a sziklabelső körvonalai. A fejlesztés keretében eddig a látogatók elöl elzárt 3000 négyzetméternyi területen különleges élményt adó interaktív kiállítást hoznak létre. Ez azért is fontos, mert az Állatkert évek óta területi korlátokkal küzd. A megoldást az fogja jelenteni, ha visszakapják a Vidámpark területét.

 

 

 

Az 1912-ben átadott 34 méter magas Nagyszikla mesterséges építmény. Belső terébe már akkor állattani kiállításokat álmodtak. Az álom 2012 elején válik valóra Budapest legnagyobb attrakciójával: a Varázsheggyel. Három szinten összesen 17 kiállítótér lesz, közülük három rendezvényteremként is működhet. A sziklabelső nagy, csarnokszerű helyiségektől a szobányi kiállítóterekig igen változatos. Egyes terekben, pl. az  Óriások csarnokában életnagyságban megmintázott óriási lények is elférnek, de pl. a Mackó Kuckóban legfeljebb egy óvodáscsoport tud bekucorodni.

 

 

 

Csudálatos ritkaságokra számíthatunk majd, mint: húszméteres bálnát, óriáskalmárt, dinoszauruszok és más őslények modelljeit, ősembereket, parányi lények hatalmasra nagyított látványát, földön kívüli lények fantáziavilágát. Ami máris látható: óriási kitömött grizzly medve, fehérfejű réti sas, orángután, pterodon (repülő őshüllő), smilodon (jégkorszaki kardfogú oroszlán), karbon időszaki óriás szitakötő stb.

 

 

 

Az Állatkert sajtóosztálya játékos akciót hirdet a legjobb logo és szlogen megtalálására a Varázshegyhez. A játékban résztvevők sorsoláson a húsz szerencsés éve bérletet nyer, 300 szavazó pedig elsőként veheti birtokba megnyitáskor a Varázshegyet – ingyenes belépővel. A látogatók a Főkapu terén elhelyezett urnákba dobhatják be a szavazatukat, vagy küldhetik be a www.zoobudapest.com/varazshegy oldalon. A legjobb szlogenjavaslat akár ötvenezer forintot, egy vázlatos grafikai logóötlet szintén örvenezret, vagy a teljesen kidolgozott, nyomdai minőségű logo 100 ezer forintot érhet, ha a zsűri azt választja.

   A javaslatokat 2011. szeptember 20-ig lehet leadni. Az Állatkert a tervekről és a Nagyszikla történetéről háromnyelvű, képes kiadványt készített erre az alkalomra.

 

A július 4-i sajtótájékoztató másik „nagy száma" volt a három tigrisbébi orvosi vizsgálata. Erre az időre csellel tudták a féltő anyát elcsalni a kicsiktől. Az anyatigris az alig fél óra alatt végig eszeveszetten ordított. A kicsinyekről megállapították, hogy mindhárom hím, valamint chipet ültettek beléjük, és megkapták a kombinált védőoltást. A végén persze visszavitték a bájos, plüssmackóhoz hasonló csíkos apróságokat az anyához.

 

A kölyköknek Tarlós István főpolgármester adott (fiú)nevet: Virgil, Thrax és Manu lettek. Az anyaállatot a kicsikkel ma először engedték ki a kifutóra, hogy a közönség gyönyörködhessen bennük. A kicsik május 10-én születtek, és eddig csak a gondozók láthatták őket a nyugodt helyükön. A kölykök súlya 7-8 kg között van, ami a koruknak megfelelő súly.

 

Mintegy 20 éve, 1992 májusában születtek utoljára szibériai tigrisek az Állatkertben, eddig ugyanis nem sikerült megfelelő tenyészállatot találni. A nyolcéves Norbi nevű hímnek nem tetszett korábbi párja, Nadia, ezért új nőstényt hoztak Rhenenből, a hatéves Nivát. Vele már sikeres volt a nász.

 

A szibériai tigriseket amuri tigriseknek is szokták mondani. Vadon élő állományuk mintegy 400-ra tehető az Amur és az Usszuri folyók között, Oroszország Primorszkij Raj területén, esetleg néhány tucat Kínában és Észak-Koreában is. Táplálékaik (szarvasok, vaddisznó) és ő maguk is gyakran lettek orvvadászok áldozatai. Ma már szigorú természetvédelmi oltalom alatt állnak, mégis veszélyeztetett fajnak számítanak.

 

DOBI ILDIKÓ/Kép:Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük