A migráció és az urbanizáció folyamataiban sosem szabad elfelejtenünk, hogy a fő helyen az ember áll – hangsúlyozta Celestino Migliore az ENSZ Népesség és Fejlődés Bizottságában tett felszólalásában április 9-én.

A migráció és az urbanizáció folyamataiban sosem szabad elfelejtenünk, hogy a fő helyen az ember áll – hangsúlyozta Celestino Migliore az ENSZ Népesség és Fejlődés Bizottságában tett felszólalásában április 9-én.

Először vagyunk tanúi, hogy a világ városi népességének száma magasabb a vidéki népességénél. Az érsek elismerte, hogy a városiasodás új lehetőségeket kínál a gazdasági növekedéshez, de aláhúzta, hogy ha az emberre puszta gazdasági megfontolások alapján tekintünk, akkor ez embertelen hatásokat szül, az embert 'tárggyá' szűkíti, ahelyett hogy 'alanyként' tekintene rá.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat az okokat, amelyek az embereket elvándorlásra, késztetik, arra, hogy ilyen áldozatot hozzanak, és azokat az aggodalmakat és reményeket is, amelyek az elvándorlók életét kísérik. Hiszen gyakran rá vannak kényszerülve, hogy egy időre otthagyják családjukat és barátaikat. Ezért segítenünk kell az elvándorlóknak- mondta az érsek -, hogy megőrizzék családjuk egységét, bátorítanunk kell őket a felelősségvállalásra, a törvények tiszteletben tartására és arra, hogy ők is a társadalom javát szolgálják.

Az érsek a vidékről való elvándorlás másik vetületét is megemlítette: óriás-városok születnek, amelynek egyik következménye az élhetetlen városnegyedek létrejötte.

2005-ben 840 millió ember élt óriási nélkülözésben, a legalapvetőbb szükségletek nélkül. Ezek az emberek a végtelen szegénység és a társadalom peremére szorulás ördögi körének csapdájába kerülnek – mondta a megfigyelő, és kiemelten felhívta a figyelmet azoknak a gyermekeknek az életkörülményeire, akik iskola helyett szeméttelepekre járnak, és ott keresnek megélhetéshez szükséges dolgokat.

Ebből fakad a törvényhozókhoz és a társadalom felelős vezetőihez intézett felhívása, hogy feladataik között kiemelt figyelmet fordítsanak ezekre az emberekre és problémáik megoldására.

Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat a komoly kihívásokat sem, amelyekkel a falusi közösségeknek kell szembenézniük, különösen a fejlődő országokban. Ha el akarjuk érni a 2015-re kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokat – tette hozzá – akkor meg kell oldanunk azt a sürgető problémát, hogy 675 millió ember még nem jut rendszeresen ivóvízhez, és 2 millirárd ember nem részesül alapvető egészségügyi ellátásban. A nemzetközi és az egyes nemzetek politikájának biztosítania kell, hogy a vidéki közösségek nagyobb arányban jussanak hozzá a szociális szolgáltatásokhoz és jobb minőségű ellátásban részesüljenek – olvasható a Radio Vaticana honlapján.

Magyar Kurir