A virilista

Karikatúra a virilizmusról - Bal oldalon a terhet viselők, jobboldalon a szavazók 1800-as évekKarikatúra a virilizmusról – Bal oldalon a terhet viselők, jobboldalon a szavazók 1800-as évekEgy nap alatt két javaslatot is hallottam a 2018-as országgyűlési választás szabályainak módosítására. (1) Ne szavazhasson az a magyar állampolgár, akinek nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége.  (2) Kapjanak szavazati jogot a 16-18 évesek is. Az ötleteket nem minősítem, ellenben eszembe jutott egy érdekes szavazási rendszer. Igaz, régimódi történet.

Karikatúra a virilizmusról - Bal oldalon a terhet viselők, jobboldalon a szavazók 1800-as évekKarikatúra a virilizmusról – Bal oldalon a terhet viselők, jobboldalon a szavazók 1800-as évekEgy nap alatt két javaslatot is hallottam a 2018-as országgyűlési választás szabályainak módosítására. (1) Ne szavazhasson az a magyar állampolgár, akinek nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége.  (2) Kapjanak szavazati jogot a 16-18 évesek is. Az ötleteket nem minősítem, ellenben eszembe jutott egy érdekes szavazási rendszer. Igaz, régimódi történet.

   Mielőtt még erre rátérnék, emlékeztetek arra, hogy 1990-től a megváltozott önkormányzati rendszerben egyes településeken új szokás alakult ki. A helybeli leggazdagabb lakosokat, illetve a legtöbb adót fizetőket évenként köszöntették, néhol egy állandó tanácsadó testületben való részvételre kérték fel őket. Megnevezhetnék egy sor ilyen települést, de nem teszem. Egy kivétellel. Kezemben a Kisalföld c. napilap 2017. augusztus 7-i száma. Az egyik kiemelt írás címe: „A képviselő testület megköszönte a legnagyobb soproni adózók, a virilisták munkáját."

   A virilista latin szó, jelentése férfias, tehetséges, állhatatos. 1870-től 1929-ig a vármegyék, városok önkormányzatának képviselő testülete felerészben választott tagokból, felerészben pedig a virilistákból, vagyis a legtöbb adót fizető személyekből állt. Ezek listáját minden évben újra összeállították, illetve a korábbit kiigazították. Ezt a rendszert hívták virilizmusnak. Nem magyar találmány. Hazánkban porosz mintára honosodott meg a kiegyezés után. Már a bevezetését is bírálták azzal érvelve, hogy politikai és jogi értelemben antidemokratikus. Támogatóik ugyanakkor azzal érveltek, hogy a virilista rendszer az adófizetőket nagyobb felelősségvállalásra ösztönzi. 

    A választójog mellett az önkormányzati élet néhány más területén is érvényesült a virilizmus elve. Megyék vagy községek közötti területátcsatolás kezdeményezésére,  eldöntésére, nagyközségek várossá minősítésére is jogosultak voltak az érintett területen az állami adók többségét befizetők.

   Most pár szót a képviselő választásokról. Hazánkban 1945-ig cenzusos (feltételekhez kötött) választójog volt érvényben. Vagyonhoz, jövedelemhez, iskolai végzettséghez (nincs új a nap alatt), vagy éppenséggel nemhez. 1870-1919 között Magyarországon a nőknek nem volt szavazati joguk. 1919 őszén a Friedrich-kormány bevezette az általános és titkos választójogot. Cenzusos kikötésekkel.

   Ezt megelőzően Budapest kivételével „nyílt" választások  voltak, a magyar emberek egyenes és őszinte alaptermészetére való hivatkozással. Az 1919. november 17-én kelt  kormányrendelet szerint nemzetgyűlési választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében az írni-olvasni tudást is kikötötte a jogszabály. (Kíváncsi vagyok, hogyan ellenőrizték?)

   1945-ben a dálnoki Miklós Béla miniszterelnök vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány minden, a választójogot korlátozó jogszabályt hatályon kívül helyezett.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.