Az ifjúság zenei neveléséért írt alá együttműködési megállapodást a Nemzeti Zenei Edukációs Program keretében a Filharmónia Magyarország és a Nemzeti Filharmonikusok.

Az ifjúság zenei neveléséért írt alá együttműködési megállapodást a Nemzeti Zenei Edukációs Program keretében a Filharmónia Magyarország és a Nemzeti Filharmonikusok.

A Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. a Nemzeti Zenei Edukációs Program gazdája, valamint a programhoz elsőként csatlakozó Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar vállalják, hogy a program keretében együttműködnek az ifjúság zenei neveléséért.

 

A zenei program célja, hogy a Filharmónia által szervezett ifjúsági koncerteket egy sajátos, a megszokottól eltérő kommunikációval egészítse ki, amivel reményeik szerint növelhető az ifjúság zenei befogadóképessége.

 

A csatlakozó együttesek személyes plusz információkkal, általuk készített segédanyagokkal, új megközelítéssel, a zenészek személyiségének vonzerejét felhasználva, a koncertekhez képest térben és időben máshol, felerősítik, elmélyítik a zenei élményt, növelik a jövő koncertlátogatóinak zenei fogékonyságát, ami bizonyítottan pozitívan hat a gyerekek személyiségének más területeire is.

 

A program nyitott, a Filharmónia sorozatában fellépő bármely együttes, zenekar, előadóművész csatlakozását nagy örömmel fogadja a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. A program résztvevői nem csak elkötelezettségüket, de tenni akarásukat is kifejezik a zene személyiségformáló hatásának érvényesítése érdekében.

 

A program különlegessége lehet, hogy a szervezők a kezdetektől szeretnének együttműködni szociológusokkal és pszichológusokkal, akik kutatják a programot és annak hatékonyságnövelő hatását. Az eredmények fényében változtatható a nemzeti edukációs zenei program struktúrája, hogy ne csak kipipálhassuk, hogy teszünk azért az értékért, amit a klasszikus zene képvisel, de valóban kialakulhassanak, megérhessenek olyan mélyen gyökerező pozitív emóciók, élmények, amik a jövő generációjának komolyzenei szenzibilitását, érdeklődését emelik.

 

Nézőpontok a klasszikus zenéről:

„A túlélés, a fejlődés nem verseny és nem erő kérdése, hanem az alkalmazkodásé. Ehhez más képességek, készségek kellenek: kreativitás, együttműködés, kommunikáció, magasabb érzelmi intelligencia – A ZENE.

A ZENE LELKI TÁPLÁLÉK"

Kodály Zoltán

 

A klasszikus zene hatása az agyra

„A klasszikus zene a dallamon és a ritmuson keresztül hatással van az agyi szerkezetre és a képességekre. Ezek aránya azonban egyáltalán nem mindegy. A dallam, mint egy szikra, lángra gyújtja a gondolkodás kreatív folyamatait.

A dallam és a ritmus együttesen és szinergiában hatnak az agyra, „kinyitják" a halló és érzékelési csatornákat, amelyek az agyba torkollnak, és így lesznek az agyi készségek hasznára. Az emberekben a zene fejleszti a térbeli IQ-t, azáltal, hogy növeli a rövid és távoli memóriát. A gyermekek haszna a klasszikus zene erényeiből még nagyobb, mint a felnőtteké. Az előnyök a kognitív készségekben tapasztalhatók.

A modern zene nem biztosítja a megfelelő dallam- és ritmusegyensúlyt, ezért nem biztosítja az agy számára sem a megfelelő hatást."

Sylvia Francesca Maglione

 

„Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell, hogy csak amit megért az ember, az lehet az övé, és csak azt értheti meg, aminek a jelentését megismerte és megszokta; de csak azt szokhatta meg, amit az adott határokon belül felfogni képes. Funkcionálisan pedig: a megszokottság, a megszokott hangzások ismétlése erősíti s alapvetően meghatározza – az előbb említettekkel együtt – a zenei szükségletet. Az első minőségi ugrás ott következik, ahol a mennyiségileg halmozódó hatás már nem elégséges a megértéshez és a felfogáshoz, ahol már a zenei struktúra építkezése, a melódiaív követése sokkal többet kíván, ahol a harmóniavilág bonyolultabbá válik, és az elengedettséget egyfajta koncentráltság, következetes figyelem kell, hogy felváltsa a hallgatói magatartásban."

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája

 

Ne kérdezd ki szerezte! – külföldi kutatási eredmények

Volt idő, amikor a zenét kedvelők meg tudták különböztetni Puccinit Rossinitől vagy Vivaldit Verditől. Most úgy látszik, hogy nem tudják megkülönböztetni a klasszikus zeneszerzőt az olasz sajttól.

Az inspiráció nélküli oktatás, az elitista környezet, tudáshiány távol tartja az embereket a koncertektől, ill. a zenehallgatástól.

(Copyright of Telegraph Media Group Limited 2010)

 

Hazai kutatások: részletek, gondolatok a Nemzeti Filharmonikusok saját csoportos mélyinterjúiból

– Énekeltem, zenéltem, és így szépen szinte hozzászoktam a klasszikus zenéhez. El sem  tudtam volna képzelni, hogy a zene ne legyen ott az életemben.

– Az egész közeg nagyon sokat számít. Egyszer volt szerencsém 1 hónapot eltölteni  Kyotoban. Mentem az utcán, és különböző üzletekből különböző zenék szűrődtek ki:  Mozart, Schubert, csupa klasszikus zene.

– Én matematikát tanítok, és határozottan állítom, hogy igen nagy hatással van a zene a  gyerekekre, jobban tudnak koncentrálni. Hihetetlen hozadéka még, hogy élvezik, a zene  hozzátesz a lelki alkatukhoz.

– A zene nemcsak lehetőség, hanem út is. Aki erre rálép, egész életében nem lép le róla.

– Inspiráció kérdése is. Általános iskola 3. osztályában egy évig volt ének. Egy képzett  énektanár tanított, ez az egy év adta az abszolút inspirációt. Később és a gimnáziumban azok  tartották az énekórát, akiknek nem volt épp órájuk. Az egy év volt a mustármag.

– A zenének közösségformáló ereje van.

 

http://www.filharmoniabp.hu/

http://www.filharmonikusok.hu/

 

Lantai József