salomama.jpgMegtalálták a tökéletes Salomét a margitszigeti bemutatóhoz! A gyönyörű és tehetséges szoprán, Sera Gösch játssza el a korábban Rost Andreának szánt címszerepet a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nagyszabású operabemutatójában.

 

A Budapesti Nyári Fesztivál évadnyitó sajtótájékoztatóján jelentette be Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója, hogy az október óta Rost Andrea címszerepbeli debütálásával hirdetett Salome operabemutatótól visszalépett a nagynevű magyar szoprán. A színház és az alkotók így egy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis az operairodalom egyik – vagy talán a – legsokoldalúbb női szerepére kellett az utolsó pillanatokban megfelelő énekesnőt találni, aki nemcsak hangi adottságaiban és képzettségében, hanem külső megjelenésben, tánctudásban és színészi játékban is képes megformálni Oscar Wilde és Strauss kegyetlen, gátlástalan, ugyanakkor lehengerlően vonzó és pszichológiailag összetett nőalakját.

 

Strauss egyfelvonásos zenésdrámája lényegében a címszereplő Salomén áll vagy bukik.

A sokoldalú követelményeket támasztó drámai szoprán szerepét világszerte kevés művésznő képes úgy megformálni, hogy a másfél órás – szinte a teljes darab során szereplő – szünet nélküli színpadi jelenlétet követelő operában mindvégig színvonalas és minden szempontból emlékezetes, karakteres alakítást tudjon nyújtani. A közel-keleti hírhedt bibliai szépség intenzív szerepében végül egy isztambuli származású, nemzetközileg elismert fiatal szoprán, Sera Gösch mutatkozik be először a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A keleti szépség, a világ operaszínpadainak és koncerttermeinek ünnepelt sztárja nemcsak azért főnyeremény a produkció számára, mert már külső megjelenésében és karakterében is magán hordozza a mű eredeti helyszínének egzotikus világát, hanem főleg azért, mert színészi kvalitásaival és nem utolsó sorban gyönyörű hangjával képes magával sodorni a hallgatóságot.

 

A Budapesti Nyári Fesztivál idei egyik kiemelt operabemutatójára így talán még jobban készülhetünk, mint eddig, az új címszereplő mellett pedig Szikora János rendező is új színekkel, és meglepetés kortárs látványelemekkel rendezi újra korábbi munkáját. Az elhunyt Csikós Attila, Kossuth-és Jászai Mari-díjas díszlettervező nagyszabású, korhű látványvilágát izgalmasan egészítik majd ki a modern technikai eszközök, a főszereplő külföldi sztár mellett pedig olyan neves operaénekesek lépnek majd színpadra, mint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is többször emlékezetes alakítást nyújtó Komlósi Ildikó Heródiás szerepében, vagy a Heródest megformáló Gerhard Siegel. A Magyar Állami Operaház zenekarát Kocsár Balázs vezényli a szigeti színpadon.

 

Buja és fülledt, vagy csupán mélylélektani opera a Margitszigeten?

A Salome bemutatóinak évszázados történetében nincs hiány botrányokban és thrilleren vagy horroron edzett közönség ide vagy oda, ma sem mindennapos, hogy alulöltözött énekesnők extatikus állapotban levágott fejeket csókolgatnak az opera színpadán. Vajon erre készülhetünk a Margitszigeti Szabadtéri Színpad jövő évi operabemutatóján is?

 

Nehéz és bonyolult szerepet kell megformálnia annak, aki Salome bőrébe bújik, és ahogy Wilde nyomán Strauss megálmodta, ékkövekkel borított csupasz testtel lejti el a híres hétfátyoltáncot a zavart és elragadtatott Heródes előtt, miközben persze még énekel is. Mindez azért is problematikus, mert a bibliai történet szerint Salome még csak 16 éves, de sejthető, hogy ezt a szerepet csak a legképzettebb és legtapasztaltabb szopránok képesek elénekelni, valamint az is erősen kérdéses, hogy ez a tánc hozzá tartozik-e az operaénekes feladatköréhez. Az erotikus kisugárzású Anna Moffo volt az első operaénekesnő, aki levetkőzött a kamerák előtt az Una storia amores című film felvételén 1969-ben. A Salomét megformáló nagyságok sorában olyanokat találunk, mint Montserrat Caballé, Birgit Nilson, Hildegard Behrens, Francesca Patané vagy, Sass Szilvia.

 

A Salomét illető értelmezési viták nyilván tovább folynak majd, de az biztosan nem kérdés, hogy Wilde és Strauss nem csupán feszegetni kívánták a határokat, művészetüknek és identitásuknak része volt, hogy át is lépjék azokat. A hátborzongató Salome-történet feldolgozásaival mindez kétségkívül sikerült is, azonban a darab minden egyes új előadásában új formára talál.

 

A Salome vérfagyasztó története stílusosan Szent Iván-éj idején, két alkalommal, 2018. június 22-én és 24-én 21 órától látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

 

www.szabadter.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük