Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője a 2010. július 22-én elfogadott adó-salátatörvénnyel kapcsolatosan az alábbiakat emelte ki:

 

Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője a 2010. július 22-én elfogadott adó-salátatörvénnyel kapcsolatosan az alábbiakat emelte ki:

„A július 22-én elfogadott adócsomag nem jelent átfogó változást az adórendszerben. 

Az adócsomag egyik leglényegesebb eleme, hogy 500 millió forintos adóalapig 19% társasági adó helyett csak 10%-os adót kell fizetni. A magyar vállalkozások túlnyomó többsége a 10%-os adókulccsal fog társasági adót fizetni és csak kevesen esnek bele a 19%-os adósávba. Mindez felveti a kérdést, hogy szükséges-e ilyen mértékű társasági adócsökkentés.  Az alacsonyabb adómértékkel ugyan felvehetjük a versenyt a szintén 10%-os adómértéket előíró Ciprussal, ezzel azonban belépünk azoknak az államoknak a körébe, akiket eddig a saját adórendszerünk is büntetett. A 2010. január 1-től hatályos magyar társasági adó szabályok szerint ugyanis gyakran offshore-ként emlegetett "ellenőrzött külföldi társaság"-nak minősült az a külföldi társaság, amely 12.67%-nál kevesebb társasági adót fizetett. Vagyis egy ciprusi cég az adómértéke alapján eddig általában ellenőrzött külföldi társaságnak minősült, míg ezután csak akkor lesz az, ha valamivel több mint 1 milliárd forintos adóalapja van (500 millió Ft adóalapig 6,67%-os, míg e fölött 12,67%-os adóval kell számolni annak megítélésénél, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaság-e). 

Az adócsökkentés forrása az újonnan bevezetett bankadó lesz. Mivel az adóalap a bankadó tekintetében nem egységes, előfordulhat, hogy egyes adóalanyok arányosan több, míg mások kevesebb adót fizetnek. Mindez pedig felvetheti, hogy az arányaiban kevesebb adót fizető adóalany állami támogatásban részesül-e?      

A személyi jövedelemadó területén új elem az adórendszeren kívüli kereset. Az új szabály azt hivatott szolgálni, hogy a háztartási alkalmazottak és ház körüli munkát végzőknek juttatott díjazás után ne kelljen adót fizetni. Érthető az új szabály adópolitikai célja, azonban problémát okozhat, hogy nincs maximalizálva az ilyen címen megszerezhető jövedelem. Azzal, hogy a háztartási alkalmazott nem fizet adót, állami támogatásban részesül minden más adófizetővel szemben és ennek megvannak a korlátai az Európai Unión belül. A háztartási alkalmazottak áfa-rendszerbe történő illeszkedése sem teljesen egyértelmű, hiszen a munkaviszony jellegű jogviszonyok eddig nem tartoztak az áfa alá, ugyanakkor az új szabályozással érintett tevékenységi kör egy része vállalkozási jellegű is lehet. A jövedelemmaximum hiánya visszaélésekre is okot adhat, nem kell nagyon megerőltetni a fantáziánkat, hogy a szabály bevezetése után milyen új kibúvók merülhetnek fel egy vagyonosodási vizsgálat kapcsán."

Szerkesztőségünk megjegyzése: Az APEH a közelmúltban jelezte, hogy a korábbinál jelentősen kisebb mértékben – azaz nem az eddigi, többezres vagyonvizsgálat – fog élni a vagyonvizsgálat lehetőségével. Ez sejteti, hogy ezzel az eszközzel elsősorban a bűnügyi vizsgálatok során fognak élni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük