A globalizáció együtt járt a multinacionális vállalatok térhódításával, gazdasági szerepük növekedéséveI, a jövedelmek átcsoportosulásával, a vállalkozási struktúra átalakulásával, a munkanélküliség növekedéséveI.

A globalizáció együtt járt a multinacionális vállalatok térhódításával, gazdasági szerepük növekedéséveI, a jövedelmek átcsoportosulásával, a vállalkozási struktúra átalakulásával, a munkanélküliség növekedéséveI.

Az előbb vázolt folyamat a nyereség és tőkekoncentrációval járt együtt és költségvetési és foglalkoztatási feszültségeket okozott. A költségvetési feszültséget a jogaIkotás befolyásolásával, az adótervezési lehetőségek kihasználásával a gazdasági erőfölény kihasználásával (beruházás, piac, marketing, termelési kultúra, stb.) érte el.

 

A jövedelem átcsoportosításra került ( kkv-tól multihoz, költségvetésből-multihoz, egyes országok között a nettó tőkeexportőrök irányába.). A multinacionális vállalatok térnyerése a verseny háttérbe szorulásához, monopóliumok, kartelek kialakulásához vezetett.  A globalizáció eredményeképp megerősödött multinacionális vállalatok – ezen belül a bankok- indították el a gazdasági válságot, amely hatására a munkanélküliség növekedése már olyan kockázatot (társadalmi, gazdasági) jelent ami elérte a politika ingerküszöbét, ezért kezdődött el a megoldások keresése és ennek egyik útja a kkv. A gazdasági válság újraértékelésre kényszeríti a gazdaságpolitikát, előtérbe kerülnek a gazdasági érdekek mellett a társadalompolitikai célok, például a foglalkoztatás.  

Európában 20,8 millió kkv működik, ennek ellenére az Európai Unió eddigi szabályozásai első sorban a multinacionális cégek lehetőségeit bővítették, érdekeit szolgálták.  Vajon történik-e irányváltás az Európai Unió szemléletében a választásokat követően? Milyen területeken szükséges és lehetséges az előrelépés?  A magyar modell hoz-e szemléletváltást az unióban?

 

A kis- és középvállalkozások fontos helyet foglalnak el a makro- és mikrogazdasági környezetben. A gazdasági válság rávilágított, hogy az egyes országokban a gazdasági-társadalmi egyensúlyok fenntartásában a kkv-knak fontos szerepük van, miközben olyan gazdasági, jogi, szabályozási környezetben kénytelenek tevékenykedni, amelyet jellemzően a nagyvállalati szektorra szabtak.

Európában 20,8 millió kkv működik, ennek ellenére az Európai Unió eddigi szabályozásai első sorban a multinacionális cégek lehetőségeit bővítették, érdekeit szolgálták.  Vajon történik-e irányváltás az Európai Unió szemléletében a választásokat követően? Milyen területeken szükséges és lehetséges az előrelépés?  A magyar modell hoz-e szemléletváltást az unióban?

 

A kis- és középvállalkozások fontos helyet foglalnak el a makro- és mikrogazdasági környezetben. A gazdasági válság rávilágított, hogy az egyes országokban a gazdasági-társadalmi egyensúlyok fenntartásában a kkv-knak fontos szerepük van, miközben olyan gazdasági, jogi, szabályozási környezetben kénytelenek tevékenykedni, amelyet jellemzően a nagyvállalati szektorra szabtak.

 

 

A kkv szerepe különösen:

a foglalkoztatás javításában

a területfejlesztési célok (decentralizált megoldások) megvalósításában  

a költségvetési érdekek érvényesítésében

és a nemzeti érdekek érvényesíthetőségében jelentkeznek.  

 

A kkv szektornak már a megnevezése, besorolása is problémás. Az európai szinten harmonizált definíció az eltérő tőkefelhalmozási feltételek következtében jelentős differenciálódást takar. Meghatározás létszám (max. 250 fő) és nettó árbevétel (max. 50M EUR) vagy mérlegfőösszeg (max. 43M EUR) alapján:

 

                                  Létszám       Nettó árbevétel     Mérleg főösszeg

 

Középvállalkozás       50-249 fő         50 M EUR            43M EUR

 

Kisvállalkozás             10-49 fő          10M EUR            10M EUR

 

Mikrovállalkozás          0-9 fő              2M EUR               2M EUR

 

 

Míg a szerencsésebb, fejlettebb nyugat-európai országok vállalkozási szerkezete kiegyensúlyozottabb, addig a kevésbé tőkeerős közép-kelet európai régió vállalkozásai szinte kivétel nélkül a kkv szektorba tartoznak.  

A térségben működő, kkv szektorba nem sorolható nagyvállalatok többsége a nettó tőkeexportőr országok leányvállalataként, telephelyeként tevékenykedik. Ebből következően, a vállalkozási struktúra következményeként jelentős különbség van a GDP és a GNI között.  

 

A kkv szektor a méretéből következő versenyhátránynak mérséklésére az integráció és kooperáció adna lehetőséget. Felmerül a kérdés, hogy ki lehet az integrátor? Ez esetben a tőkeakkumulációs hiányosságok miatt csak a költségvetés tölthetné be ezt a szerepet, amely viszont az európai uniós versenyszabályozás miatt aggályos. A gazdasági válság következményei, különösen a foglalkoztatás területén, ráirányították a figyelmet a kkv szektor jelentőségére. A kkv szektor legjelentősebb problémája abból adódik, hogy a gazdasági környezetet, beleértve az adózási, számviteli, adminisztrációs, finanszírozási, ellenőrzési környezetet, a nagyvállalati szektorra szabták, így ez a kabát nem csak nagy a kisvállalkozóknak, de túlságosan nehéz is.  

 

 

A kisvállalatokkal kapcsolatos adózási, számviteli, adminisztrációs kérdések

 

Az adózási kérdések legfontosabb területei; a számvitel, az adóterhelés (egyes adónemek), az adóadminisztráció és az adóellenőrzés.

A kkv-k jellemzői:

a legnagyobb vállalkozói réteg  

jellemzően belföldi piacra termel

élő munkaigényes ágazatokban tevékenykedik, nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb hatékonysággal

jelentős adminisztrációs terhet visel

mérsékelt az adótervezési lehetősége

a szürkegazdaságban betöltött szerepe jelentős

relatíve alacsony GDP és magas GNI arány  

 

 

Magyarország

 

A kkv-k támogatási lehetőségeit az Európai Unió jelentős mértékben korlátozza. A legnagyobb előrelépés a finanszírozás, exporttámogatás, munkahely teremtés területén történik.  

 

Az adózás területén széleskörű (túlságosan is) választási lehetőség áll rendelkezésre, például VSZJA, EVA, KIVA, KATA, TAO.  

 

Kedvezmények: adókulcs, adóalap, adókedvezmény:

adminisztráció: mikro gazdálkodási beszámoló

adóellenőrzés: az ellenőrzés gyakorisága nagyobb, szakember ellátottsága és érdekérvényesítő képessége lényegen kisebb, mint a nagyvállalaté. (nem tud állásfoglaláshoz, feltételes adó megállapításhoz, jogszabályváltozáshoz jutni)  

 

HIPA

az adminísztráció megegyezik a nagyvállalatokkal

az EU szabályozás a kedvezmények lehetőségét korlátozta

jellemzően nem tudják a nettó árbevételt csökkenteni  

a változások a nagyvállalatokat hozták kedvezőbb helyzetbe, az ő adóterheik csökkentek

az egész helyi adórendszert, beleértve különösen a HIP A-t át kellene alakítani  

 

ÁFA

az áfa irányelv korlátozza a mozgásteret

az irányelv mozgásterét nem használjuk ki (alanyi adómentesség, adómérték alkalmazási köre, pénzforgalmi elszámolás bővítése, fordított adózás korlátja, adminisztráció szűkítése, egyszerűsítés, elektronikus számlázás terjesztése.  

 

Tao, Adminisztráció, Számvitel, Adótanácsadási sajátosságok

+ külföldi előadások,

 

 A kkv-k mind az európai, mind a hazai jogalkotás fókuszába kerültek, és a magyar adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló, ellenőrzési szakma ügyfeleinek jelentős része is ebben a  szektorban tevékenykedik. A legtöbb információ ebben a szakmai környezetben csapódik le, ahol napi szinten találkoznak a problémákkal, ezért releváns javaslatok is tőlük várhatók.

A VIII. Nemzetközi Adókonferencia célja a gazdaság számára fontos kkv szektor sajátos adózási, számviteli, ellenőrzési, finanszírozási kérdéseinek áttekintése úgy, hogy a kérdés európai, más tagországbeli, illetve a hazai vetületei, tapasztalatai is közkinccsé váljanak. Ezek a tapasztalatok hozzájárulhatnak egy kkv-barátabb gazdasági környezet kialakításához.

A 2014. évi konferencia súlyát az időszerű téma mellett tovább növeli, hogy a MOKLASZ és az EFAA közös szervezésében kerül megrendezésre, így a korábbiaknál szélesebb körű nemzetközi részvételre, képviseletre számítanak. Soha nem volt ilyen nagy nemzetközi érdeklődés a konferencia iránt. 22 ország, közel 50 résztvevője és a meghatározó hazai szakmai egyesületek mellett, a NAV, az ÁSZ és a Kúria is a legfelsőbb szinten képviseltetik magukat. Magyarország érdeke, hogy kezdeményezőként lépjen fel ezen a területen és ehhez minél szélesebb szakmai támogatást érjünk el. Azért is fontos a magyar kezdeményezés mert kkv-k nemcsak a legnagyobb hazai foglalkoztatók, de jellemzően magyar tulajdonosokkal rendelkeznek, így hozzájárulhatnak, hogy a Magyarországon megtermelt nyereség nagyobb hányada maradjon itthon, ehhez pedig sok területen pozitív diszkriminációra lenne szükség európai és hazai szinten is.

A konferencia nem titkolt célja, hogy egy asztal mellé ültesse Európa országainak pénzügyi- számviteli szakembereit, elősegítve az együttgondolkodást, a szakmai kapcsolatok építését a magyar modell megismertetését, elfogadtatását.

A Magyar Okleveles Adószakértő Egyesület és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara legújabb kutatási eredményeit ismertetik, amely kutatás az európai uniós tagságunk magyar költségvetési hatásának számszerűsítésével foglalkozik. A  közösség társasági adóra irányuló szabályozásának  ezer milliárd forint magyar költségvetési bevételkiesést bizonyító korábbi kutatási eredményeket aktualizáltak és újabb területen, a személyi jövedelemadózás területén vizsgálták az európai jogszabályok hatását a magyar költségvetésre, bemutatva az ebből keletkező  kiesés mértékét, a magyar költségvetés által akaratlanul (?) támogatott országokat. A vizsgálat nem csak a magyar költségvetés bevételkieséseit számszerűsíti, de felhívja a figyelmet a megoldásra is. A kutatási eredmények táblázatok, grafikonok segítségével kerülnek bemutatásra a konferencián.

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük