2024.április.23. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

APA avagy játék a nézővel — Florian Zeller színműve a Belvárosi Színházban

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/88285"><img class="image image-preview" src="/files/images/zeller%20apa.jpg" border="0" alt="Lukáts Andor" title="Lukáts Andor" width="464" height="309" /></a><span style="width: 398px" class="caption"><strong>Lukáts Andor</strong></span></span>Florian Zellerről</strong> - pusztán a neve után - nem derül ki, hogy francia, méghozzá <strong>a fiatal</strong> <strong>nemzedék legígéretesebb tehetsége</strong>. 1979-ben született, és máris sok sikert tudhat maga mögött regényeivel és színdarabjaival. Műveit több nyelvre lefordították. 2011-ban <em>Az anya </em>című drámájával elnyerte a rangos Molière-díjat, 2014-től pedig <em>Apa </em>című színművével a második Molière-díjat is magáénak mondhatja.</p> <p> 

lukáts andorLukáts AndorFlorian Zellerről – pusztán a neve után – nem derül ki, hogy francia, méghozzá a fiatal nemzedék legígéretesebb tehetsége. 1979-ben született, és máris sok sikert tudhat maga mögött regényeivel és színdarabjaival. Műveit több nyelvre lefordították. 2011-ban Az anya című drámájával elnyerte a rangos Molière-díjat, 2014-től pedig Apa című színművével a második Molière-díjat is magáénak mondhatja.

 

lukáts andorLukáts AndorFlorian Zellerről – pusztán a neve után – nem derül ki, hogy francia, méghozzá a fiatal nemzedék legígéretesebb tehetsége. 1979-ben született, és máris sok sikert tudhat maga mögött regényeivel és színdarabjaival. Műveit több nyelvre lefordították. 2011-ban Az anya című drámájával elnyerte a rangos Molière-díjat, 2014-től pedig Apa című színművével a második Molière-díjat is magáénak mondhatja.

 

A Belvárosi Színház „tragikus bohózat" megjelölésével nem tudunk egyetérteni, habár a közönség olykor derül a látottakon, mi inkább a lényegénél fogva tragikusnak vagy abszurdnak látjuk az előadottakat. Gáspár Ildikó rendezése és Mikó Csabával közös fordítása igen különös, például Madách-idézeteket sző bele a magyar szövegbe. Talán úgy vélik, így érthetőbb a hazai közönségnek? Belekötnénk Kákonyi Árpád zenei összeállításába is, szerintünk ugyanis tévedett a főleg amerikai slágerekkel, hiszen a franciák otthon ilyet nem hallgatnak. Kiváló ötlet viszont Kehi Richárd örökké változó, hangulatokat, éjt-nappalt idéző világításterve.

 

A főszereplő Apa, itt André (Lukáts Andor) Alzheimer-kórban szenved, de erre az átlag néző nem jön rá rögtön, hiszen az életben kevés hasonló esettel találkozik. A lánya, Anne (Hámori Gabriella) gyakran elveszti a türelmét vele szemben. Idegesítő mozzanat, hogy állandóan söpör, minden eredmény nélkül. Rámordul az apjára, hogy emlékezzen, amire az nem képes. Mintha nem venné észre, milyen súlyos a helyzet: hol veszekszik vele, hol kényezteti, hol a kedvére tesz, hol ellene, de mindig szemrehányóan. A néző már feszeng, hogy miért nem látja ez a lány, mennyire beteg az idős apja. Azután az egyik jelenetben a lány szerepében egy másik nő (Lázár Kati) előhúz egy pucolt csirkét a kebeléből, hogy ebből lesz a vacsora. A következő jelenetben pedig az egyik gyorsétterem papírdobozából elfogyasztják a csirkét. Ez sem nagyon jellemző a franciákra, magyar ötletnek tűnik. A nézőt mindenesetre megkavarja.

 

Az Apa persze megpróbál a „réginek" látszani. Állítja, hogy nincs semmi baja, nincs szüksége gondozásra. Egyre nagyobb a színpadon a kosz és a káosz. Csészék, (papír)poharak törnek, eleinte nem tudjuk, melyik jelenet az öreg agyszüleménye, és melyik a valóságos. Pierre, André veje (Makranczi Zoltán) szorgalmazza, hogy apósa gyógyintézetbe kerüljön. A helyzet tarthatatlanná válik, mert az öreg az ápolónőket is kikezdi, lopással vádolja. Anne még halogatja a döntést, inkább újabb gondozónőket fogad fel. Hiába erőlteti, apja egyre elviselhetetlenebbé válik. Az új sportos ápolónő, Laura (Bohoczki Sára) bírja ki vele a legtovább. Ha kell, énekel, ha kell, sztepptáncos, hogy felvidítsa a beteget ideig-óráig. Sajnos, Hámori Gabriella (a lány) rosszul artikulált színpadi szövegéből nem egyértelmű az új gondozónő neve Laura, Dóra vagy Nóra-e. Oktalan a haragja, a kioktatása apja viselkedését illetően.

 

A nézőt bosszantja a színpadi rendetlenség, a pótcselekvésnek látszó folytonos, eredménytelen söprögetés, amíg rájön, hogy ez mind csak André képzeletében megy végbe. Az apa már sem a környezete tagjait, sem a lakást nem ismeri fel. Állapota, viselkedése lassanként pokollá teszi a házaspár életét. Fél valamitől, mintha fenyegetnék. Az éjek és a nappalok változására a szellemes világítás utal. Egy férfi (Molnár Gusztáv) és egy nő (a nagyszerű Lázár Kati játssza!) több alakváltozatban jelenik meg a színpadon. André percek múlva elfelejti bárkinek a személyazonosságát. Végül győz a házaspár józan esze, és a beteg a megfelelő gyógyintézetbe kerül. Ápolónője (ismét Lázár Kati) kisgyerekként, türelmesen bánik vele, ahogy kell.

 

Az Orlai Produkciók szokásos formáját ezúttal a két idősebb színész: Lázár Kati és Lukáts Andor, valamint a fiatal Bohoczki Sára szereplése hozza. Viszont alig érthető számunkra a darab világhíre ebben a kuszára sikerült rendezésben.

 

DOBI ILDIKÓ

 

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.