Sokféle szempontból elemezték már a pénzügyeket, a többi között gazdasági, társadalmi, etikai, jogi, filozófiai, lélektani megközelítésben. Engedje meg az Olvasó, hogy ezúttal nyelvészeti szempontból járjam körül a tárgyat.                            

 Sokféle szempontból elemezték már a pénzügyeket, a többi között gazdasági, társadalmi, etikai, jogi, filozófiai, lélektani megközelítésben. Engedje meg az Olvasó, hogy ezúttal nyelvészeti szempontból járjam körül a tárgyat.                                                       

   A pénzügy összetett szó, pénz plusz ügy, menjünk sorjában. A pénz szerb jövevényszó (penez), de egyes nyelvészek szerint a latin pondus (súly) az eredete. Valaha minél súlyosabb, annál értékesebb volt az ezüstpénz, vagy az aranypénz. Vagyont, értéket is jelenthet. Az ügy viszont ősi finnugor szó. Zürjén nyelvből levezetve az ügyes, igyekszik eltorzult alakja. Mindezt figyelembe véve a pénzügyes egy olyan személy, aki remélhetőleg ügyesen kezeli vagyonát. Ne tévesszük össze a pénzügyőrrel, a finánccal (ebből ered a finanszírozás), amely ófrancia eredetű (finer), másik jelentése: célhoz ér. Érdekes.

   De térjünk vissza az állami költségvetéshez. Bontsuk ezt is elemeire. Az állam latinul status. A költség a költ ige származékszava. Sokféle módon használatos: elköltjük ebédünket, verset költünk, vagyis alkotunk. A kotlós kikölti a csibét. De vigyázzunk. A mértéktelen költekezés veszélybe sodorhatja a költségvetést, alkotás helyett deficit keletkezik. A deficit is latin szó, hiányt jelent. Maradna még a vetés, régi magyar nyelvemlék, virágének töredék. Ha a pénzügyes a tervezés során elveti a sulykot, akkor számot kell vetnie a hiánnyal.

   Az állami költségvetést forintban számoljuk. Egyelőre, később majd euróban. Több európai nyelvben is megtalálható a forint eredete. Latinul florenus, olaszul fiorino, azaz kis virág. A középkori Firenzében a nemesfém pénzek egyik oldalára liliomot vertek. A költségvetés legfontosabb része az adó. Amely az ad igéből szófajváltással keletkezett. Nem azt jelenti, hogy az állam ad, épp ellenkezőleg, elvesz.  Az Árpád-korban az adót dationak hívták, ma dézsmának mondanánk. Az adó szó származéka az adósság, de ezt most hagyjuk.                                                                                        

   Egy cég pénzügyeink változásait folyamatosan követni kell. Erre szolgál a számvitel. Ismét egy összetett szó. A szám csuvas eredetű (sam) a honfoglalás előtti időből. A török nyelvben a számol és a gondolkodik szó azonos (szán), ami felettébb logikus, hiszen számolni csak gondolkodva lehet, különben elvétjük az eredményt. A szám többféle szó előtagja, hogy csak néhány példát említsek: számtalan, számít, számos, számlázás. Ez utóbbit a vállalkozók szíves figyelmébe ajánlanám.     

   A vitel az a cselekvés, amelynek során valamit elviszünk. Származéka a kivisz, kivitel, kivihetetlen. A számvitel szerencsére nem ismer kivihetetlen műveleteket. Még az operatív lízingszerződések áfájának kezelésére is van megoldás.

   Befejezésül adózzunk elismeréssel a közgazdászoknak, akik naphosszat az ország, vagy cégük pénzügyi helyzetének javításán  fáradoznak.  

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük