Magyar szoprán a nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál győztesei között. Tarolt az  Antigona és Az Atlantisz császára.

Magyar szoprán a nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál győztesei között. Tarolt az  Antigona és Az Atlantisz császára.

Október 15-én, este került sor a 2008 ősze óta minden évben megrendezésre kerülő Armel Operaverseny és Fesztivál nagyszabású gálájára, mely során kiosztásra kerültek a nemzetközi zsűri által megítélt, valamint a közönség tetszésén és szavazatain alapuló díjak.

A tíz napos, öt nemzetközi operaprodukciót felvonultató fesztivált záró Díjátadó Gálán – melyet a Duna 2-es csatorna és a francia-német Arte Live Web egyaránt élő adásban közvetített a Szegedi Nemzeti Színházból – a versenyzők klasszikus áriákkal búcsúztak a szegedi közönségtől és a televíziónézőktől.

 

A verseny két előadói fődíját – s a vele járó 10.000 eurós jutalmat – a zsűri a portugál Raquel Camarinha-nak (Antigona) valamint az ukrán Wassyl Slipak-nak (Az Atantisz császára) ítélte. A legjobb produkció a zsűri döntése szerint 2011-ben a lengyel Opera Krakowska darabja, Beata Redo-Dobber rendezése, Az Atlantisz császára című különleges "gettóopera" volt.

A zsűri – korábbi döntési gyakorlatától eltérően, így ebben az évben első alkalommal, két különdíjat is kiosztott:

Miksch Adriennek a a Francesca da Rimini (Szegedi Nemzeti Színház) és A titkosügynok (Center for Contemporary Opera) c. produkciókban nyújtott kiemelkedő alakításáért, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, a fesztiválon nyújtott embert próbáló erőfeszítésért és teljesítményért. (A zenekar – mindössze tíz nap leforgása alatt – nemcsak a fesztivál öt operájából négyet kísért, hanem a gálaműsort is.)

Az interneten – az Arte Live Weben – leadható szavazatok alapján, a Legjobb Produkció Közönségdíját a svájci Theater Biel Solothurn vihette el, Antigona címet viselő operájával (Szerző: Joseph Mysliveček, Rend.: Andreas Rosar).

Az Arte Live Web statisztikái szerint az Alföldi Róbert rendezésében bemutatott Rigoletto kimagasló nézettségi adatokat produkált, jócskán túlszárnyalva a többi produkció nézettségét, beleértve a tavalyi évben sugárzott öt operáét is.

A Fesztivál idei öt operaprodukcióját azonban nem csak élőben lehetett megtekinteni, a kulturális csatorna internetes oldalán az öt darab további hat hónapig elérhető marad.

 

A 2011- es ARMEL Operaverseny és Fesztivál DÍJAZOTTJAI:

 

Legjobb PRODUKCIÓ:

Viktor Ullmann: Az Atlantisz császára

Krakkói Opera (Lengyelország) / Rendező: Beata Redo-Dobber

 

Legjobb NŐI ELŐADÓ:

Raquel Camarinha (Portugália)

 

Legjobb FÉRFI ELŐADÓ:

Wassyl Slipak (Ukrajna)

 

Legjobb PRODUKCIÓ / KÖZÖNSÉGDÍJ:

Joseph Mysliveček: Antigona

Theater Biel Solothurn (Svájc) / Rendező: Andreas Rosar

 

A zsűri KÜLÖNDÍJA:

a Francesca da Rimini és A titkosügynök c. produkciókban nyújtott kiemelkedő alakításáért

Miksch Adrienn (Magyarország)

 

A zsűri KÜLÖNDÍJA:

a Fesztivál produkcióinak kíséretében nyújtott kiemelkedő teljesítményéért

Szegedi Szimfonikus Zenekar

 

A díjazottak felsorolása után ismerjék meg részletesebben a Szegedi Szimfonikus Zenekart valamint a legjobb produkciót, és nem maradhat ki Miksch Adrienn sem.

 

A Dél – Alföld legjelentősebb zeneművészeti együttesét Szegedi Szimfonikus Zenekar néven a legendás karmester és zeneszerző, Vaszy Viktor 1969-ben szervezte önálló intézménnyé. A zenekar azóta a helyi koncertélet bázisa, emellett folyamatos szereplője a nemzetközi pódiumoknak. E zenekar jelenti az operajátszás alapját az ország második legnagyobb operatársulatánál, a Szegedi Nemzeti Színházban. Az alapító karnagyot követve 1975-től Pál Tamás, 1983-tól Oberfrank Géza, 1989-től egy rövid időre ismét Pál Tamás, majd 1991-töl 1999-ig Acél Ervin állt a zenekar élén. Gyüdi Sándor 1999-töl 2008-ig igazgató-karnagya, 2008-tól művészeti vezetője és vezető karmestere a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak. 2008. július 1-jétől Baross Gábor az együttes igazgatója. Vezető karmesterein kívül mindig is jelentős vendégművészek álltak a zenekar karmesteri dobogóján, szólistaként pedig a magyar és külföldi művészek legjava rendszeres meghívott. Az együttes szinte egész Európát bejárta, emellett a kilencvenes években nagy sikerrel mutatkozott be Tajvan, Szingapúr és Brazília közönsége előtt. Lemezei a Hungaroton Kiadó mellett olasz, spanyol, német dán, belga, angol és amerikai kiadóknál jelentek meg.

 

Korábban már írtam róla, de megérdemli az ismétlést, tehát:

Miksch Adrienn (szoprán, Magyarország) – Franceska I Winnie szerepében
A fiatal magyar drámai szoprán a Liszt Ferenc Zeneakadémián Sziklay Erika növendékeként szerzett magánénekesi diplomát, majd a Magyar Állami Operaház operastúdiósaként Oberfrank Géza irányításával tanult tovább. Számos nemzetközi verseny dobogósa, többek közt a IV. Monte Carlo Voice Masters nemzetközi énekverseny női első helyezettje és a VI. Renata Tebaldi Énekverseny első díjasa és különdíjasa. Magyarországon kétszer is elnyerte a kortárs zeneszerzők Artis Jus díját. 2005-ben Elettraként debütált Mozart Idomeneojában és azóta számos címszerepet énekelt. Külföldi szereplései alkalmával többször fellépett a híres Carnegie Hall színpadán is.

 

Viktor Ullmann: Az Atlantisz császára – opera egy felvonásban.

A német nyelvű előadás magyar és angol felirattal került bemutatásra.
A szöveget Peter Kien írta.

 

Versenyszerepek:
Halál (basszbariton): Wassyl Slipak (Ukrajna)
Harlequin (tenor): Alexander Petrovic (Szerbia)

További szereplők:

Kaiser Overall: Witold Zoladkiewicz

A hangszóró: Piotr Micinski
A katona: Vasyl Grokholsky
A lány: Katarzyna Oles-Blacha
A dobos: Anna Lubanska

Rendezte: Beata Redo-Dobber

 

A darab tragikomikus karakterét és tisztán allegórikus cselekményét  – mely a háborús száműzött és koncentrációs tábort megjárt szerző élményeiből táplálkozik – a Krakkói Opera produkciója népszínházi hagyományok szerint tálalja. A bábuként viselkedő groteszk, eltúlzott karakterek mentesek bárminemű történelmi attribútumtól. A színpad egyetlen tárgyi eleme egy ringlispil-szerű építmény, mely – kabátokkkal teleaggatva – kísértetek karneválját idézi.

 

Prológ: A hangosbeszélő bejelentése szerint ‚valamiféle operát‘ adnak elő a művészek, az opera szereplői a következőek: Überrall, Atlantisz császára, akit senki sem látott, amióta palotájába zárkózott azzal a céllal, hogy így majd jobban tud kormányozni, a testtelen-anyagtalan Dobos, aki sokban hasonlít a Rádió-Hangosbeszélőhöz, a Katona, a Lány, a Halál, s végül a Bohóc, aki nem véletlenül szimbolizálja az életet magát, hiszen tud sírva nevetni.

 

Első jelenet: A Bohóc a világ bukásán elmélkedik. A Halál arról érdeklődik, hogy milyen nap van, de a választ egyikük sem tudja, elvesztek az időben. A Halál a nagy háborúkra emlékezik. Overall császár parancsára a Dobos az eddigi legszebb tavasz érkeztét hirdeti ki. A császár arcátlanságától felháborodott halál kettétöri kaszáját és kijelenti, hogy mostantól senki sem halhat meg.

 

Második jelenet: A Császár a Hangosbemondótól értesül a várható háborús pusztításokról.

A Halál nyilvánvalóan nem teszi a dolgát, hiszen egy terrorista is másfél óráig húzza – élve – a saját kivégzését követően. A Császár elrendeli azonnali lelövetését, de ez is szánalmas eredménnyel jár. S mi még rosszabb, a harcmező borzalmas mészárlásainak híre is kacsának bizonyul, mivel az állítólagos áldozatok továbbra is élnek. A felbőszült uralkodó dekrétumot bocsát ki.

 

Harmadik jelenet: A Dobos felolvassa a dekrétumot. A Katona s a Lány próbálják egymást meggyilkolni, kevés sikerrel. A Katona megpillant valamit a Lány szemében, amit valahol korábban már látott – egy másik lány szemében. A szerelem ösztönétől letaglózva megfeledkeznek a háború borzalmairól. Fütyülnek a Dobos hadba hívó szólamaira: a szerelem győz, mert  a szerelem még a Halálból is poétát farag.

 

Negyedik jelenet: A továbbra is szobájába zárkózó Császár fertelmes híreket hall: senki sem akar meghalni, s ez lassan az őrületbe kergeti őt. A Halál okítani próbálja: az ő küldetése nem az élők kínzása, hanem az emberek gyötrelmektől való megszabadítása. A Halál végül hajlandó folytatni tevékenységét, de csak azzal a feltétellel, hogy magával a Császárral kezdheti. A Császár véleménye szerint az emberek aligha érdemlik meg ezt az áldozatot, de végül mégiscsak enged.

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük