szobor_1.jpgÉszaki fény. Ernst Nordin szobra az Umeli Egyetem campusán, Svédországban.

Az Aurora Borealis  c. film egy zseniális családtörténet. Mészáros Márta rendezte, Törőcsik Marival és Tóth Ildikóval a főszerepben. Aki csak teheti, nézze meg. De a címben másra utalok, a sarki fényre, vagy az északi fényre. Nem szeretnék a nyelvészekkel kötözködni, de az „aurora” hajnalt jelent, akárhonnan is nézzük. Úgy látszik a meteorológusoknak a sarki, vagy északi jobban megfelel, ám legyen.

   Érdekes jelenség. Mint a délibáb, vagy a tihanyi visszhang. Utóbbit még ifjú koromban hallhattam, egész mondatokat vert vissza. Sajnos mára a környéken lévő fák növekedése következtében lassanként elhalkult, majd elnémult.

   A sarki fény a légkörbe behatoló elektromos töltésű elemi részecskék által gerjesztett  fényjelenség. Ezek a részecskék a Napból származnak, napszélnek is nevezik. Sajnos nem jártam Lappföldön, űrhajós sem vagyok  de az Interneten gyönyörű képek láthatók róla. Nevét Auroráról, a hajnal római istennőjétől kapta. A Föld déli sarkán is jelentkezik néha, sőt, állítólag Magyarországon is látható százévenként, de ne bonyolítsuk az életünket ezzel.

   Azzal az Aurora cirkálóval sem, amelyik Szentpéterváron a Néva partján látható, vitatott  történelmi szerepét tanítják az iskolában. Foglalkozzunk inkább Aurorával. Jó családból származó ókori istennő, egy titán leánya. Minden reggel ő vezeti fel testvérének, a napistennek kétlovas szekerét az égboltra. Körülötte csak úgy cikáznak a kisangyalok.

   Aurorát gyakran kezében kulcsokkal ábrázolják, melyek az ég kapuját nyitják. Nem volt szerencséje a szerelemben. Mikor összejött Marssal, a háború istenével, Afrodité, a szerelem afféle őrző-védője szörnyű haragra gerjedt és elátkozta. Azontúl csak halandókba lehetett szerelmes. Annyi baj legyen, gondolhatta Aurora és feleségül ment Asztraioszhoz. Négy gyermekük született, akikről az északi, déli, keleti és nyugati széljárást nevezték el.

   Mellékesen említem, meg, hogy Aurora gyermekeinek volt egy féltestvérük is, Titóniusz. Azt kérte az istenektől, adjanak neki örök életet. Megkapta, vidáman élte örök életét. A baj csak az volt, hogy az idő múlásával az öregedés és öregség minden baja és nyomorúsága elérte, mivel az örök élethez nem kért örök ifjúságot is. Titóniusz mind nehezebben viselte öregedését, ezért ismét az istenekhez folyamodott, hogy eszközöljék ki részére az örök ifjúságot is. Ez már sok volt, úgy megharagudtak rá, hogy menten tücsökké változtatták. Ebből is kitetszik, hogy óvatosan fogalmazzuk meg kívánságainkat.

   Visszatérve az aurora borelisra, az északi népek legendáiban és történeteiben fellelhető, hogy hangja is van a fényjelenségnek. A tudomány ezt megalapozatlannak tartja, mert olyan magasan keletkezik, ahol a levegő már nem vezeti a hangot. A legendák erre fittyet hánynak, Svédországban kétfajta hangról szólnak a történetek, az egyik suttogásszerű, míg a másik reccsenő, csattanó hang.

   Ki miben hisz, abban üdvözül.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük