Évről évre, lassan már minden télen lejátszódik az ismert színdarab: orosz-ukrán gázvita, majd pedig egy darabig nem, vagy alig jön gáz a vezetékből. Ilyenkor remek alkalom kínálkozik az illetékes miniszternek arra, hogy a mesterségesen felborzolt kedélyeket lehűtse és megnyugtasson: a válság kezelve lesz, a kormány a helyén, a tározók tele vannak, akár 70 napra is elég a gáz.

Évről évre, lassan már minden télen lejátszódik az ismert színdarab: orosz-ukrán gázvita, majd pedig egy darabig nem, vagy alig jön gáz a vezetékből. Ilyenkor remek alkalom kínálkozik az illetékes miniszternek arra, hogy a mesterségesen felborzolt kedélyeket lehűtse és megnyugtasson: a válság kezelve lesz, a kormány a helyén, a tározók tele vannak, akár 70 napra is elég a gáz.

 

  
    Igaz, idén már részlegesen vagy teljesen a termelés is leállt jó néhány magyar gyárban és nem vitás az sem, hogy az orosz gázszállítással sok baj lehet – kezdve az ukránok kiszámíthatatlan vezetékcsapolásától egészen a végletekig elhanyagolt orosz gázvezeték rendszerig, amelyet több ezer kilométeren kellene kicserélni, mert a korrózió már véglegesen megette és az elmúlt években egy fillért sem költöttek rá – de erre, valljuk be, nem sok ráhatásunk lehet.

Ami viszont a jelenlegi Kormány sara , arról jóval kevesebbet hallunk. Magyarország az orosz gázszállításnak az egyik legnagyobb mértékben kiszolgáltatott ország az EU-ban évi 13-14 milliárd köbméteres fogyasztásával, ezt évek óta tudjuk. A Putyini gázelzáró doktrínát követően Európa sebtében hozzáfogott egy új harmonizált energiapolitika kialakításához, hozott egy halom jogszabályt, többek között elkötelezte magát, hogy megújuló energiák területén 2020-ra eléri legalább a 20 százalékot.

Magyarország ezzel szemben eddigi vállalásai tekintetében mindig az utolsó (utolsók egyike) volt. Jogszabályalkotásban sem állunk másképpen. Utolsóként fogadtuk el az EU-ban az un. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, de kapaszkodjunk meg: a mai napig még megújuló energia stratégiánk sincs! Elképesztően parányi a hazai energiahatékonysági és takarékossági büdzsé, lakossági és céges támogatások szinte kizárólag uniós forrásból származnak. Így aztán az sem meglepő, hogy utolsók között vagyunk az alternatív energiafelhasználásban, és lakásaink, irodáink energiahatékonyságával sem büszkélkedhetünk.

Magyarország jelenlegi energiafelhasználása, energiapazarlása nem fenntartható. Amíg a Kormány ezt nem hajlandó tudomásul venni, hanem tovább erőlteti a fosszilis energiahordozók pazarlását, amíg minden eszközzel akadályozza az alternatív energiaforrások elterjedését és amíg nem hajlandó komoly összegeket energiahatékonyságra és takarékosságra költeni, addig a fenti színdarab mindig újra és újra le fog játszódni. Csak éppen a jegy ára lesz egyre magasabb és a nézők lesznek egyre türelmetlenebbek, a kérdés, hogy meddig? – teszi fel a kérdést Olajos Péter Europarlamenti képviselő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük