Az egyre zöldülő Ferencváros

A MÚOSZ Életmód Szakosztálya 2010. szeptember 8-án a IX. kerület, azaz Ferencváros polgármesterét és építészét látta vendégül a sajtótájékoztató népes közönségének részvételével.

A MÚOSZ Életmód Szakosztálya 2010. szeptember 8-án a IX. kerület, azaz Ferencváros polgármesterét és építészét látta vendégül a sajtótájékoztató népes közönségének részvételével.

   Amikor dr. Gegesy Ferenc átvette Ferencváros polgármesteri székét, egy elszegényedett, leromlott városrészt örökölt, nem beszélve a bérházak állapotáról és egészségtelen zsúfoltságáról. A valaha virágzó, I. Ferenc császárról elnevezett, 200 éves kerület sok megpróbáltatás – először a „nagy pesti árvíz" – után vált pusztulóvá, lelakottá. Szükségből sok komfort nélküli lakás épült a két világháború között a nyomornegyedekben.  Itt kapott helyet a szocialista vegyipar és a cementgyártás. Ettől még a jobb lakások is elértéktelenedtek. A rehabilitációhoz 1990-ben látott hozzá Jordán Péter kerületi építész irányításával. Akkor hét-tízezer rossz önkormányzati lakás volt, s ma is hátra van a maradék háromezer megújítása.

   A 250 milliárdos önkormányzati vagyonkataszterből először a még teljesen be nem fejeződött rehabilitációra (ahhoz még kb. 10 év kell!), új házak építésére, a kultúra támogatására és a testvérvárosi kapcsolatokra is kell költenie. Vezetői jól tudják, hogy az élhető világhoz, a lakosok jóérzéséhez hozzá tartozik a minél több zöld terület térnyerése éppen akkor, amikor ezek Pesten és Budán jórészt csökkenőben vannak. Márpedig az életmód szempontjából igen fontos a csupasz házfalak látványa helyett a természet közelsége. A túl sűrű beépítés testre és lélekre káros és kellemetlen hatású.

   Évente egymilliárd forintot csak parkok létesítésére fordítanak. Ilyen lett a városrészt fellazító, mozgásra, sportolásra alkalmas Kerekerdő Park, az átjárók zöld foltokkal való betelepítése, a csökkentett autóforgalom. Jordán Péter építész videofilmen mutatta be a széppé varázsolt kerület irigylendő létesítményeit.

   1996 óta önálló pénzkerettel rendelkező bizottság ügyel az utak állapotának javítására és a virágpalánták kiosztására. Aki palántát kapott, a későbbiekben vigyáz rá, gondozni, öntözni fogja, és mindjárt jó példával szolgál a szomszédoknak, akik nem fogják letaposni, leszakítani a virágokat.

   A rehabilitáció keretében bizottságot hoztak létre a komfort nélküli lakások modernizálására. Elindultak az élhető tömbök építése felé, és a terveknél rögtön gondoltak a hozzájuk tartozó parkokra, ahol a gyerekeket szabadon ki lehet engedni a zárt kertekben. Tartják magukat ahhoz, hogy fővárosi rendelet szerint ház nem épülhet 30 méternél magasabbra. Mivel nem szélesítik az utcákat, nem is óhajtanak magasabb házakat tervezni.

   A kerület 70 hektárjának kétharmada új beruházásokból szépült. A beruházók tudják, hogy itt érdemes költeniük, hiszen egyre drágábbak lettek itt a lakások. Ha a még létező dzsumbujból valaki kiköltözik, a lakását befalazzák, hogy illetéktelen beköltöző ne járuljon hozzá a nyomortelep fenntartásához, például a Gát utcában.

   Gegesy polgármester beszámolt arról is, hogy az új lakások mindegyikéhez tartozik garázs. Normális viszonyt tart fenn az egyházakkal, s Ötvös Péter, a világhírű zeneszerző a kerületet választja az Ötvös Intézet létesítéséhez. Eredménynek tartja a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház odaköltözését. Nem külseje, hanem belső tartalma miatt. Új büszkeség lesz az épülő CET a dunai rakparton, a műemlék raktárházak helyén. A világgazdasági válság miatt több terv talonban maradt, csökkent a beruházási kedv. Amíg 1990-ben még volt pénzük az önkormányzatoknak, de évente egyre kevesebb az állami finanszírozás. Ha tovább csökken, súlyosan érinteni fogja a további rehabilitációt.

   A sajtótájékoztatóra a kerületben gyönyörűen megújult, több száz éves Fehér Páva szálló és magyaros étterem küldött finom falatokat, a Zwack Unicum pedig a híres termékéből kortynyi ízelítőt.

DOBI ILDIKÓ