Az Ericsson segít lépést tartani a változásokkal
8 perc olvasás
honnan-hova megyünk…
Az Ericsson Magyarország 13. szakmai napja a transzformáció és innováció jegyében zajlott 2009. május 13-án.
honnan-hova megyünk…
Az Ericsson Magyarország 13. szakmai napja a transzformáció és innováció jegyében zajlott 2009. május 13-án.
A vállalatnál úgy látják, a szolgáltatóknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, melyek az üzlet, a szolgáltatások, a hálózat és az üzemeltetés területén átalakulásokat tesznek szükségessé. Sikeres működésükhöz ezeket a változásokat kezelni kell tudni, az így létrejött helyzetet pedig a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknázni.
A rendezvény első előadója, Csányi Vilmos etológus professzor (MTA) az innováció általános, humánetológiai megközelítéséből adott ízelítőt az összegyűlteknek, megvilágítva a jelenben zajló jelenségek evolúciós múltját.
A vizsgálódás társadalomtudományi és természettudományi megközelítésben végezhető. A faj biológiai adottságai, lehetőségei, korlátai képezik a természettudomány vizsgálódásának tárgyát.
A társadalomtudományi vizsgálódás a kultúrát, az adott csoportszerkezetet és a szociális konstrukciót veszi szemügyre. A korai emberi csoportok közösséggé formálódása, átalakulásra való alkalmassága, az innovációra való hajlandósága a sarokköve az emberi fejlődésnek. A kezdet a nyitott, laza szerkezetű csoport. Ebből jött létre a zárt csoport, a közösség. Hogyan?
A változás mozgatója az állandó versengés, melyet más csoportokkal kellett folytatni az erőforrásokért. Az élelemszerző vadászathoz szükséges együttműködés és a közös táborozás életmódváltást hozott. A csoporton belüli párkapcsolatok a hímek és nőstények kiegészítő együttműködése, feladatmegosztása felé fejlődtek, melyet megkövetelt az utódok hosszabb nevelési ideje.
Megjelenik a kommunikáció kényszere; a korai, mimikus formákból lassan egyfajta beszélt nyelv alakult. Az ember folyamatosan kommunikál, a nap nagy részében. Fontos, hogy mindenki mindenről tudjon. Kialakul a közösség érzése, adott kritikus percekben mindenki tudja, hogy kitől mire számíthat. (A modern társadalmakban ez hiányzik…)
Szabályok alakulnak a közösségen belül, melyek az életet meghatározzák, megjelenik a szabályokon alapuló dominancia. Így jött létre a közösség, monogámiával, szabálydominanciával, együttműködéssel és kommunikációs kényszerrel. Fontos jellemző, hogy a csoporton belüli lecsökken az agresszió, a csoport tagjai nem egymással versenyeznek, a csoport tagja képes egyéni érdekeit a csoportérdek mögé helyezni.
A létrejött emberi közösség rendszerszervező képességekkel rendelkezik; képes szabályok követésére, szinkronizációra és konstrukcióra, A közös akciók, közös hiedelmekben, közös konstrukciók (közösen csinált dolgok) hűségben nyilvánulnak meg, mindez zárt visszacsatolási hurkot hoz létre, így a közösség mintegy önmagát konstruálja, stabilizálja. Az egyes csoportok között viszont változatlan az agresszió mértéke.
Az ősi közösségek korszakában megjelennek a szociális szerepek, rítusok, szabály- és hiedelem-rendszerek, a transzcendencia, a spiritualitás. A tárgyaknak jelként való használata megfelel a külső memória-tárolásnak, a mítosz pedig mint információ-hordozó funkcionál. Virtuális realitásként fogható fel a fejlődésünk során kialakuló mese, művészet, irodalom, színház, mozi, számítógép és internet…
Az ősi kultúrák fontos jellemzője a funkcionális zártság.
Külső csoportokkal szemben egyezkedési mechanizmusokat alakít ki a közösség, ahol az autonómia megőrzése, a racionalitás, félrevezetés, csalás és csoportok közötti szabályok jutnak érvényre. Az ősi közösségek átalakulása nagyon lassan zajlott, az innováció ritka volt, mivel a zárt kultúra adta a stabilitást.A közösség elsődleges célja, önmagában való értelme a fennmaradás volt, a tradíció és újítás kényes egyensúlyát meg kellett őrizni.
Az emberi közösségek közötti verseny, s vele az emberi populáció nagyon sikeressé vált, az utolsó néhány ezer évben népesség-robbanás következett be. A közösségek összekapcsolódása során falvak, városok, államok jönnek létre. A keveredő népességgel a hiedelemvilágok is keverednek, ami az innováció új forrását jelenti.
A modern társadalomban átfedő, fészkes csoportok, absztrakt és virtuális csoportok funkcionálnak. A csoportot gyenge kötőerők tartják össze, s szerveződési szinteket lehet megkülönböztetni.
Az egyén új megfogalmazását jelenti az „egyszemélyes közösségek" megjelenése. A versengés az egyének között zajlik! Jellemző:
-függetlenedés a kultúrától és az ideológiáktól,
-individualizmus, „én mit csináljak, hogy jól járjak", „megcsinálom magamat",
-emberi jogok előtérbe kerülése,
-a kaotikus tömeg.
Fontos figyelmeztetés: a népességszám újabb megkétszereződése összeomláshoz vezethet!
Mi jellemzi tehát az innovációt és az átalakulást a Megatársadalomban?
-állandó a csoportosodási kényszer,
-sok választható csoport van,
-gyengék a kötőerők,
-„egyszemélyes csoportok" megjelenése,
-nő az innovációk száma (elöntik a glóbuszt), gyors az átalakulás, de enyhül a szelekció,
-gondot jelent a komplexitás,
-a globalizációval az egész glóbusz jelenik meg virtuális közösségként,
-csökken az egyéni innováció (nagyon kevés egyén tudja az innovációs körülményeket, folyamatot úgy alakítani, hogy egyéni innovációt hozzon létre), újra a közösségek versenyeznek!
(A cél azonban megmarad; valami újat hozni létre, ami az egész társadalmat befolyásolja.)
A vállalatok ma már tudják, megfelelő környezetet kell létrehozni, hogy versenyképesek legyenek.
Ma gondot jelent, hogy a korábbi közösségekre jellemző közös akciók és közös hiedelmek megjelennek, de a sikeres innovációhoz ma az kell, hogy az egyén érezze, tevékenységével részese a közösségnek.
(Kapcsolódó irodalom: Durkheim: primitív vallások, J. Ellul: Technological Society )
Éry Gábor vezérigazgató a „Speed of Change" szlogent megvilágítva, előadásában utalt rá, a változás, mint olyan, egyidős világgal, s az ember mindig ura akart lenni a változásoknak.
Az Ericssonnak az innováció mindig elsőrendűen fontos területet jelentett, s ma is meg van a korábban, ezen a területen szerzett előnye. Az Ericsson Magyarország a recesszió idején is sikeres, idén további 140 fővel bővíti az eddigi 600 fős K+F csapatát, s a cég teljes létszáma idén mintegy 1.300 főre emelkedik.
A cégnél olyan elődökre tekinthetnek vissza, mint a Ganz egykori munkatársai, így az innováció és a transzformáció (a váltás képessége) ma is a vállalatnál előállított értékek megújítója lehet. Ezt segíti az a sok, frissen végzett fiatal, aki az Ericsson Magyarországnál tevékenykedik, mert az innovációhoz fiatalság és frissesség kell!
Stefan Hedelius, az Ericsson Magyarország üzleti multimédia részlegének stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezetője a piacot jellemző változásokról szólt.
A multimédiás piac jelenlegi három fő területe:
-távközlés,
-média,
-internet.
A hajtóerő :
-az internet, egyre hatékonyabb interaktív megoldásokkal:
a világ bármely tartalmára rákereshetünk,
bármelyikünk képes előállítani, megosztani és eladásra kínálni kiváló minőségű tartalmakat,
-az újszerű megközelítést tanúsító, újszerűen viselkedő felhasználók:
új felhasználók jelentkeznek új piacokon,
szélesebb nyílik a fizetős média-választék,
a felhasználók valós időben interaktívak,
-a technológia ereje, még nagyobb kapacitással és potenciállal:
IP alapú, kiemelkedő teljesítőképesség,
-az eszközökben rejlő lehetőségek:
nagytömegű és növekvő multimédia,
nyílt forráskódú, növekvő számú alkalmazás és tartalom-kezelő eszköz.
Miben támogatja az Ericsson az operátorokat, hogy növelhessék a bevételüket?
-a meglévő csatornák legnagyobb mértékű kihasználásában,
-távközlési szolgáltatások kialakításában,
-új értékláncok felé való nyitásban,
-hálózati és adatelérési értékesítésben.
Megállapítható;
-a konvergáló multimédiás piac nyitott a meglévő szolgáltatások és üzleti modellek új kombinációjára, az új üzleti lehetőségek és az új értékesítési modellekre,
-a meglévő és az új szolgáltatások, kombinálva az ügyfelek adat tartalmával, bővíthetik az ügyfeleknek kínált lehetőségeket és növelhetik a nyereséget.
A továbbiakban Angyal Attila, a Magyar Telekom kereskedelmi igazgatója a korlátok nélküli multimédia szolgáltatásokról, Novák Csaba vezető szakértő az LTE és eHSPA hálózatoktól, Balog Tamás vezető szakértő az optikai vezetékes hozzáférésről, Laczkó Róbert vezető szakértő az IP hálózat tarnszformációról és Gerhát András a fejlődés motorját képviselő megoldásokról szólt.
Harmat Lajos
