A Társalgó Galériában, Benkő Sándor képzőművész, fotográfus kiállítása keretében 2010. október elején mutatták be a művész, Az idő fogságában című könyvét. Borsos Mihály egyetemi docens, a Társalgó Galéria tulajdonosa és a kötet szerkesztője köszöntötte a vendégeket és ismertette a könyv létrejöttének körülményeit.

 

A Társalgó Galériában, Benkő Sándor képzőművész, fotográfus kiállítása keretében 2010. október elején mutatták be a művész, Az idő fogságában című könyvét. Borsos Mihály egyetemi docens, a Társalgó Galéria tulajdonosa és a kötet szerkesztője köszöntötte a vendégeket és ismertette a könyv létrejöttének körülményeit.

Nagyon hosszú munka eredménye a bemutatásra kerülő album. Ennek a könyvnek az a lényege, hogy sikerült nyomtatott formában összegezni egy nagyon bonyolult, összetett életutat, ami egyrészt a történelem viharában kezdődik és kiteljesedik a német kultúrában – hiszen Benkő Sándor ott járt iskolába, egyetemre – majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel folytatódik.

 Benkő Sándor képzőművész, fotográfusBenkő Sándor képzőművész, fotográfusA galéria nem foglalkozik különösebben fotográfiai kiállításokkal, inkább a képzőművészetekre koncentrál. Néhány kivétel azért volt, akiket nagy elfogultsággal tisztelnek és szeretnek, ilyen a Féner Tamás vagy Keleti Éva tárlata.

 Ebbe a kiállítási sorba, mint képzőművész aspirált Benkő Sándor. Ragaszkodtak a koncepcióhoz, – mivel a kiállítás egy nagyon jó, de múló valami – hogy igazából a maradandóságot a Gutenberg galaxis adja meg. A könyv! Egyrészt a sokszorosítás okán, hiszen az eredetisége itt a galéria falain tetten érhetők, a leképezés pedig a könyvben jelenik meg és eljuthat olyanokhoz is, akik az eredeti művel nem tudnak találkozni.

A könyv fontosságát Borsos Mihály elfogadja, szereti és a híve, akármennyire is digitalizálódik a világ, a könyv az mindig egy önálló szubsztancia. Az album belső szerkezete megkísérli Benkő Sándor bonyolult életútját a képi világán keresztül bemutatni az olvasónak.

A könyv első fejezete, szerkezeti eleme az „önarcok" (fotók, szitanyomat és rézkarcok) már rávezet a címadás értelmezésére az Idő fogságára, hogy egy élet munkája milyen nyomot hagy maga mögött. Az idő filozófiai kérdésköre a mindennapunk része, legfeljebb nem fogalmazzuk meg, de mindannyiunkat érint a múlandóság okán. A második részben – Hódolat a vélt vagy való világnak – 80-as évekbeli szitanyomat, rajz, rézkarc, olaj-karton és tusrajz válogatás következik. A képzőművészeti felkészültség, a rajzkészség, a térlátás egy nagyon megalapozott és hiteles ember munkája. Ezután jönnek négy címszóra taglalva a fotográfiai munkák, ahol utazásai során járt és műtermi portrék. A fényképezés technikai fejlődése mindig befolyásolta a művészet jelenét, manapság szinte külön kunszt rosszképet készíteni.

A fotográfián belül is a mondanivaló, a szellemiség megfogalmazása a lényeges, és a kérdés, ez hogy jön át. A hangsúly az alkotóerőn van, amellyel a mondanivalónkat képesek vagyunk átadni. A fényképezőgép jelen esetben egy eszköz, de nem mindegy ki áll mögötte! A fotókat nézegetve az egyik képen az ikertornyokat látjuk – amit sokan fényképeztek – ma már ez is az idő fogságában van, a fotó a történelem dokumentumává vált.

Az album bevezetőjében Szarka Klára fotótörténész: Megfontolt kérdések időről és térről c. nagyszerű írását, valamint Nagy Gábor festőművész, Benkő Sándor fotográfiái elé címmel (szintén nagyszerű) ajánlását olvashatjuk, melyet idéznék:

„A fotó: A tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal („kivágás") önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk". (Susan Sontag)

Benkő Sándor, a képzőművészet irányából érkezett a fotográfia területére, megtalálva azt a varázslatos lehetőséget, ami személyiségét karakteresen kiteljesítette. Az idő megragadásának, rögzítésének archaikus vágya őt is megérintette a 80-as évek közepe táján, és döntésre kényszeríttette. A fény csapdába ejtésének eltökélt igyekezete, több évszázados vágyként jelen volt az emberiség történelmében, és a XIX. század derekán, realitássá vált, mint sajátos, új képforma. Mindezek, a képzőművészet, a művészi kifejezés területén, egyfajta átprogramozódó, funkcióváltással társulva, új, eddig ismeretlen területeket nyitottak meg, a szellemi kalandra vágyók előtt, így járt a mi fotográfusunk is.

„Az emberi sors érdekel, az egyén, a család életének fizikai nyoma, kommunikáció képessége, otthona-környezete. Az ember által alkotott épületek, tárgyak, lakott és lakatlan életterek". (B.S.)

Ezek a vallomás értékű gondolatok valójában behatárolják azokat a meghatározó irányokat, vonzódásokat, amelyek Benkő Sándor önálló képi világát jellemzik. A hangsúlyos képzőművészeti tanulmányok, és ismeretek birtoklása, munkásságának karakterét – a fotográfia területén – sajátos hangzással ruházta fel. Festői érzékenység, empatikus figyelem, a technikai korrektség együttes jelenléte a biztosítéka a Benkő fotográfiák sikerének. A régi mesterek megfontolt nyugalma árad ezekből a munkákból, legyen az divatfotó, reklám-, vagy portréfotó, illetve az idő fogságában rekedt elhagyott ipari környezet.

Fotográfusként felvállalja a dokumentátor, konzerváló, értékmentő, szerepet egyrészről valamint az ismeretek átadásának, közvetítésének, gondozásának magasztos feladatát.

„Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal… A világ arányaival ügyeskedő fényképet magát is kicsinyítik, nagyítják, vágják, retusálják, utókezeléssel és trükkökkel átformálják. A fénykép megöregszik – megviselik a papírra leselkedő szokásos bajok; a fénykép elvész, a fényképből érték lesz, a fényképet adják-veszik, a fényképet reprodukálják." (Susan Sontag)

Benkő Sándor fotói a világ egy teljesen más nézetét nyitják meg előttünk, oly módon, ahogy egy rezdülésekre is figyelő értelem teheti." (Nagy Gábor)

A fotókiállítás megtekintését már nem, de az album fellapozását mindenképp ajánlanám a figyelmükbe.

 

Benkő Sándor: Az idő fogságában

Szerkesztés: dr. Borsos Mihály

Kiadó a Társalgó Galéria

Felelős kiadó: Horváth György

Demax Művek Nyomdaipari Kft. 2010

ISBN 978-963-88568-4-5

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük