Miközben azon gondolkoztam, hogy milyen filmet nézzek meg legközelebb, eszembe jutott, hogy néhány, már látott filmről még nem is írtam. Ilyen film például az Igenember, mely kellemes meglepetés volt számomra, aki Jim Carrey-t akkor szereti, ha nem játszik túl lökött figurát. Akkor viszont nagyon.

 

Miközben azon gondolkoztam, hogy milyen filmet nézzek meg legközelebb, eszembe jutott, hogy néhány, már látott filmről még nem is írtam. Ilyen film például az Igenember, mely kellemes meglepetés volt számomra, aki Jim Carrey-t akkor szereti, ha nem játszik túl lökött figurát. Akkor viszont nagyon.

Carl -aki hitelek elbírálásával foglalkozik- folyamatosan kifogásokat keres, nem hajlandó csatlakozni a barátaihoz, ha bulizni mennek. Bárki meghívja egy programra, biztosan az a válasza: NEM. Jobban mondva mindenre ez a válasza. Persze ennek velejárója a betokosodott életvitel, ami egyhangúvá, szürkévé, monotonná változtatta életét.

 

Egy nap (ahogy ez lenni szokott), egy barátjával találkozik, aki csodálatos változáson ment keresztül, Yesman (Igenember) lett. Carl is elmegy a gyűlésükre, és ez a döntése kihatással lesz életére. Innentől kezdve kinyit, élni kezd, mindenre azt mondja: IGEN. Igen a tanulásra (még a koreai nyelvre is), igen a bulikra, igen a motorozásra, igen a bungee jumpingra (megjegyzem, ezt meggondolhatta volna még egyszer), igen a randikra, igen a hitelekre.

Persze, a bonyodalmak még csak most kezdődnek…

Az Igenember már a mozikban. Megnézi? Igen vagy nem?

Németh Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük