A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint 2010-ben a feltárt gazdasági bűncselekmények száma 26,1 százalékkal nőtt. Az okok között egyértelműen a gazdasági válság hatásai érthetőek tetten: egyrészt a megnehezült gazdasági környezetben az elkövetők közül sokan igazolva vélik a kerülőutak lehetőségét. A másik oldalon ugyancsak a válságnak köszönhető, hogy a munkavállalók létszáma csökkent, ezáltal kevesebb energia, figyelem jutott a belső ellenőrzésre – már csak azért is, mert a vállalatvezetők figyelme első sorban a túlélésre összpontosít.

A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint 2010-ben a feltárt gazdasági bűncselekmények száma 26,1 százalékkal nőtt. Az okok között egyértelműen a gazdasági válság hatásai érthetőek tetten: egyrészt a megnehezült gazdasági környezetben az elkövetők közül sokan igazolva vélik a kerülőutak lehetőségét. A másik oldalon ugyancsak a válságnak köszönhető, hogy a munkavállalók létszáma csökkent, ezáltal kevesebb energia, figyelem jutott a belső ellenőrzésre – már csak azért is, mert a vállalatvezetők figyelme első sorban a túlélésre összpontosít. 

Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint miután a bankok az üzleti élet tükrének tekinthetőek, természetes, hogy maguk is rendre szembetalálkoznak a problémával. A hitelintézetek számára a jogszabályok – például a pénzmosás elleni területen – komoly feladatokat írnak elő a gazdasági bűnözés elleni harcban, ám ezen túl kiemelkedően fontos, hogy maguk a bankok saját maguk is saját protokollal bírjanak; se ügyfeleik, se dolgozóik ne válhassanak gazdasági bűncselekmények áldozatává vagy részesévé.  

A Commerzbank csoportszinten tűzte zászlajára a csalás és korrupció elleni küzdelmet. A bankon belül évek óta működnek jól bevált jelentési és kapcsolatfelvételi csatornák, meggátolva azt, hogy a bank termékeit/szolgáltatásait tisztességtelen célokra lehessen felhasználni. A bank ugyanakkor a közelmúltban indította el a szektorban úttörőnek számító, internetes bejelentési modulját, a Business Keeper Monitoring System (BKMS) rendszert. Ez a platform lehetővé teszi a dolgozóiknak és harmadik személyeknek is, hogy felhívják a bank figyelmét a csalás gyanúját felvető tevékenységekre.

A rendszerbe bárki, nevének vállalásával vagy névtelenül is bejelentést tehet, ám a rendszer maga is arra bátorít mindenkit, hogy a bejelentéssel együtt nevét is közölje: ebben az esetben a rendszer saját „postafiókot" biztosít a bejelentőnek, ahol az nyomon követheti a bejelentése nyomán indított felderítés minden érdemi eseményét.  

A bejelentő „névtelenségét" a Commerzbank kifelé garantálja, ugyanakkor a lehetőség révén a bank megkeresheti a bejelentőt további kiegészítések érdekében – mondta el Lovas Emese. A szakember szerint a külsős, névtelen bejelentéseket természetesen kritikusabban vizsgálják, ám a bank nem tekinthet el attól, hogy a bejelentéseket komolyan vegye, miután statisztikai adatok támasztják alá, hogy gazdasági bűncselekmények felgöngyölítésében döntő a külső, harmadik féltől érkező információ. Lovas Emese hangsúlyozta: a rendszer kizárólagos célja lehetővé tenni a bankon belüli, gazdasági bűncselekmény gyanúját felvető tevékenységek bejelentését. A rendszer bármely más célra történő felhasználása büntetőjogi következményekkel járhat.  

A bejelentéseket magyarul, angolul vagy németül az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://www.bkms-system.net/bkwebanon/report/clientInfo?cin=3cbhu11

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük