AZ OLCSÓ LAKÁS IS LEHET RÁFIZETÉS — A vevő még az áralku előtt kérje az energiatanúsítványt!

Annak ellenére, hogy a lakások adás-vételénél 2012. január 1-jétől kötelező dokumentum az energiatanúsítvány, csupán az eladók töredéke rendelkezik vele. Mivel igen vegyes a kép a rendelet értelmezését illetően, sok esetben maguk az eladók sem tudják milyen teendőjük van. Pedig a lakóingatlanok esetében a fenntartási költségek legalább olyan komoly mérlegelést igényelnek, mint a kiajánlott vételár. Ezért a tudatos vevő az energiatanúsítvány adatai alapján tesz ajánlatot az ingatlanra.

Annak ellenére, hogy a lakások adás-vételénél 2012. január 1-jétől kötelező dokumentum az energiatanúsítvány, csupán az eladók töredéke rendelkezik vele. Mivel igen vegyes a kép a rendelet értelmezését illetően, sok esetben maguk az eladók sem tudják milyen teendőjük van. Pedig a lakóingatlanok esetében a fenntartási költségek legalább olyan komoly mérlegelést igényelnek, mint a kiajánlott vételár. Ezért a tudatos vevő az energiatanúsítvány adatai alapján tesz ajánlatot az ingatlanra.

Igaz az energiatanúsítvány kiállítását már a 176/2008-as kormányrendelet is szabályozta, a dokumentumot 2011. december 31-ig még csak új épületek építése esetén kellett elkészíteni. 2012. január 1-jét követően azonban már a lakások, házak adás-vételénél is kötelező a hivatalos dokumentum bemutatása, amit az eladónak kell beszereznie, és azt a szerződéskötéskor a vevőnek átadnia. Bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészíttetése 2015. december 31-ig önkéntes.

Szakemberek szerint bár sokan hallottak az energiatanúsítványról, azt, hogy a dokumentum beszerzésének mi a módja vagy az értelme már kevésbé látják át. „Egyelőre sajnos az az általános megítélés, hogy az energiatanúsítvány egy újabb felesleges költség, amivel az ingatlanok kapcsán számolni kell. Pedig valójában olyan hasznos, hiteles információforrás, amely tényszerűen tükrözi az adott ingatlan fenntartási költségeit, és hasznos tanácsokat ad az esetleges felújítások tervezéséhez" – mondja Baráth Géza, a Dome Facility Services Group szakembere.

Iránymutatás

A legfontosabb, amit a tanúsítvány kiállításával kapcsolatban tudni kell, hogy annak elkészíttetése minden esetben az ingatlan eladóját – bérlet esetén a tulajdonosát – terheli. A tanúsítást nagyban befolyásolja a ház vagy lakás mérete, gépészete és dokumentáltsága. Ideális esetben a helyszíni felmérés nagyjából 1-1,5 órát vesz igénybe, azonban, ha hiányos a dokumentáció, a központi gépészet feltérképezése akár napokig is elhúzódhat. Ezt követően a tanúsítvány kiállítása legfeljebb 2-3 napot igényel. „A régebbi építésű ingatlanok esetében viszonylag könnyebb dolgunk van, hiszen az épületszerkezetek, a gépészet egyszerűbb. Az új építésű épületekkel azonban sokkal több a probléma. Sok esetben az épület dokumentációja igen hiányos és a tulajdonosok is kevés műszaki információval rendelkeznek. Ez bizonyos mértékben lassíthatja az összetett rendszerek felmérésének folyamatát"- teszi hozzá Baráth Géza.

Energetikai tanúsítvány kiállítását egyébként csak a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik el.

Vizsgálati szempontok

Az épület korszerűségének felmérése során a szakemberek elsődlegesen az épületszerkezetet, a falakat, a födémet, a tetőt, a hőszigetelést és az ablakokat vizsgálják. Az ingatlan egyedi tulajdonságait az alaprajz alapján mérik, amiből kiolvasható a tájolás, a külső falak, vagy akár a napos órák száma is. Az épületgépészet vizsgálata lakóépületeknél a fűtés és a melegvíz-előállítás mellett, esetenként a gépi szellőztetés, és a klíma berendezések fogyasztásának és hatékonyságának felmérésére is kiterjed. „Az ingatlan tájolása és gépészete alapjaiban határozza meg a fenntartási költségeket. Ennek értelmében egy társasház szélső lakása mindig rosszabb besorolású lesz, mint egy középső lakás, ami körbe van fűtve – annak ellenére, hogy mindkét lakásban ugyanolyanok a falak és a nyílászárók" – teszi hozzá a szakember.

Az ingatlan besorolása végül az alapján kerül meghatározásra, hogy a mai követelményekhez képest (100%) hogyan alakul a lakás vagy ház számított energia felhasználása. Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel jelölik. A vizsgálat során egyebek mellett az éves energiaigény is meghatározásra kerül, ami számszerűen megmutatja, hogy mennyi energiaráfordítás szükséges az adott ingatlan fenntartásához éves szinten. „Lakóingatlanok esetében a fenntartási költségek legalább olyan komoly mérlegelést igényelnek, mint a kiajánlott vételár. Becslések szerint a háztartások kiadásának több mint 20%-át a rezsiköltségek teszik ki. Ennek oka az energiaárak emelkedése mellett a lakóingatlanok felesleges energiafelhasználásában keresendő. Tapasztalataink a legtöbb ingatlan F/G kategóriájú. Ide tartozik a legtöbb belvárosi régi építésű társasház, vagy a fel nem újított családi házak. A 10-15 éves társasházak jellemzően D-E kategóriába kerülnek, míg az újépítésű, 2006 után átadott épületek – elvileg – nem lehetnek már rosszabbak, mint C kategória" – mondja a Dome Facility Services Group szakembere.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.