AZ ŐSI KÍNA KINCSEI: Élet az ázsiai birodalom központjaiban

Kínai terrakotta hadsereg

2015. február 6-án ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, április 19-ig látható kiállítást Balog Zoltán miniszter, Cselovszky Zoltán, az Iparművészeti Múzeum igazgatója és Xiao Quian, a Kínai Népköztársaság 2012 óta Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Xiao Quian úr magyarul idézte kedvenc Petőfi versét: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem". Említette homályba vesző közös rokonságunkat, s utalt arra is, hogy az utóbbi években erősödnek a kapcsolataink, például 3 milliárd eurót fektettek be kínai vállalatok Magyarországon. Becsüli országunkat, mert itt létesült először kínai iskola, három Konfuciusz Intézet működik (most épül a negyedik!), és az ELTÉ-n alakult meg a régió első nyelvtanárképzése. „Kicsi a bors, de erős"- tette hozzá szintén magyarul.

Kínai terrakotta hadsereg

2015. február 6-án ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, április 19-ig látható kiállítást Balog Zoltán miniszter, Cselovszky Zoltán, az Iparművészeti Múzeum igazgatója és Xiao Quian, a Kínai Népköztársaság 2012 óta Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Xiao Quian úr magyarul idézte kedvenc Petőfi versét: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem". Említette homályba vesző közös rokonságunkat, s utalt arra is, hogy az utóbbi években erősödnek a kapcsolataink, például 3 milliárd eurót fektettek be kínai vállalatok Magyarországon. Becsüli országunkat, mert itt létesült először kínai iskola, három Konfuciusz Intézet működik (most épül a negyedik!), és az ELTÉ-n alakult meg a régió első nyelvtanárképzése. „Kicsi a bors, de erős"- tette hozzá szintén magyarul.

Énekes kínai kislány

Egy tízéves forma, hazánkban élő kínai kislány bájos gyermekdalt adott elő, majd Orbán Borbála gimnazista zongorakíséret mellett számunkra különleges hangzású kínai dalt énekelt az Iparművészeti Múzeum gyönyörű Üvegcsarnokában. A még felújítás alatt lévő, Lechner Ödön tervezte épületet a Zsolnay-kerámiákkal remélhetőleg hamarosan az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánítja.  

Térdelő agyagkatona

A kiállítás szakértő rendezője dr. Fajcsák Györgyi volt. Színes katalógus is készült hozzá, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokon népszerűsítik a látnivalókat.

Az első teremben a legkorábbi régészeti anyagot tekinthetjük meg Shaangxi Történeti Múzemból, a kínai civilizáció egyik központjából: neolitikus bronz- és kerámiaedények, köztük szertartási lábas bronzedény Kr.e. 1050-ből, tüskés fémharangok, kultikus jáde tárgyak, ékszerek Kr. e. 6500-ból, de a fő szám a két cserépkatona: egy térdelő és egy álló, életnagyságú figura, amelyeket – nagy bánatunkra – tilos volt fényképezni. Az első kínai császár, Quin Shi Huangdi sírját védelmező, hétezer(!) agyagkatonából kettő. Kr. e. 221-210 között készültek. Utoljára a Magyar Nemzeti Múzeumban láthattunk néhány példányt közülük 1987-ben. Felfedezésük igazi csoda. Kútásás közben véletlenül bukkantak a hadseregre 1970-ben, azóta feltárták, és építményt húztak fel a védelmükre, az UNESCO pedig a világörökség. részévé tette a fantasztikus leletet. Mind a hétezer cserépkatonának egyéni arca és hajviselete van! Melléjük harci eszközöket, íjász egységeket, kocsikat is eltemettek. Shaangxi tartomány uralkodóinak sír-együtteseiben más csodákat is találtak: földalatti higanyfolyóban úszó szigeteken a birodalom kicsinyített mását építették meg. Itt most több lyukas pénzérmét állítottak ki.

Korsó

A második kiállítási egységben Nanjing Város Múzeumából hat dinasztia emlékeivel találkozunk. A Han-dinasztia Kr. e. 2. századtól Xi'an közelében uralkodott. Sírjaikban épületek makettjeit, ló ábrázolásokat, kegytárgyakat látunk.

Lovasok

A ló drága állat volt, selyemért lehetett cserélni. A kengyelt nem ismerték, csak hámot tartottak a lovakon. A Tang-dinasztia kilenc császárának Kr. u. a 3. századig, a Wei-folyón túli uralkodása számít igazán Kína aranykorának.

Disznóól makettje

 Hosszú földalatti sírokban temetkeztek sírvédő mitikus állatokkal, előkelőségek, hölgyek sminkelt szobraival. Megörökítettek zenészeket, mulattatókat és tevéket a Selyemút közelében.

Teve és hajcsár

A harmadik kiállítási egységben a Chengde Palota Múzeumból származó tárgyakat mutatják be. A mandzsu Quing-dinasztia, a 12. századi dzsürdzsik leszármazottainak korában (1644-1911) terjedt el Kína-szerte a buddhizmus.

Buddha és kísérői

A művelt Quinlong császár (1735-1796) korának művészete fontos forrás volt a tekercskép készítő iskolák számára. A kultikus szobrokon buddhista istenségeket ábrázoltak: Szitatárát, a női alakban előforduló Fehér Megmentőt és Guhiuszamódzát, a férfi istenséget – gyakran a mitikus egyesülés közben, három fejjel és hat karral.

Az isteni páros

A dalai lámák 1708-tól kezdve az isteni páros szellemi leszármazottainak tekintik magukat. Kínában a buddhizmus Tibetből érkezett a 4. században. Konfuciusz nézeteivel ellentétben az egyéni megváltás tanát hirdette. Az ábrázolásokon középen Buddha ül, mellette a bódhiszattvák (a megvilágosodottak). Egyikük Guanyin, aki meghallja a világ hangjait. Kezében vagy vázát (a harmónia és béke jelképe), vagy fűzfaágat, olykor lótuszvirágot (a megtisztulás jelképe) tart. A Chengde Nyári Palotában, az északi vadászterületen, a Nagy Falon túl nagyszerű udvari kultúra alakult ki a 14-18. században.

Selyem ruha

Kangxi császár 1681-től vadasparkot létesített, azután 1703-tól építette a pompás és hűvös Nyári Palotát óriási udvartartással és buddhista szentéllyel. E korszakból látunk viseleteket, ékszereket, jade eszközöket, szobrokat, porcelánokat, selyem fali képet.

Az összesen 150 tárgy megtekintése közben érdemes elidőzni a tablókon, amelyek a kínai történelemmel és a császárok korszakaival foglalkoznak.

DOBI ILDIKÓ