pharos.jpgFárosz. A Magyar Értelmező Szótár szerint világítótornyot, vezető szellemet, útmutatót és irányítót jelent. Egy fárosz lángol messze valahol….(Egyedül a tengerrel. Ady verse Böhm Arankához, aki később Karinthy Frigyes hitvese lett.)

   Alexandria (ma: El Iskandariya, Egyiptom). A szerénységéről ismert Nagy Sándor király és hadvezér alapította Kr. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelye lett. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt, méret tekintetében csak Róma előzte meg.

   Alexandriától karnyújtásnyira fekszik Pharos sziget. A hajózást veszélyessé tette a zátonyokkal teli partszakasz, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése. Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz kezdte el a világítótorony építését. A 93 méter magas építmény hatalmas kőtömbökből épült és három részre tagozódott.

   Az első a talapzat, egy 56 méter magas négyzet alaprajzú tömb, belsejében egy hengerszerű üreggel. Ezt „liftaknaként” használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat húzták fel a torony tetejére. A középső egy nyolcszögalapú szint, mely 30 méter magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas, nagy tükrök voltak benne, tükröződésüket több mint 50 kilométerről már észre lehetett venni. Éjjel tűz jelezte a hajósoknak az utat.

   A torony tetején egy szobor állt, valószínűleg Poszeidont, a tengerek istenét ábrázolta. Alján felirat: „Felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. A torony fontosságát jelzi az is, hogy képe szerepelt az ókori római pénzérméken, a dénárokon.

   A XIV. században három földrengés is volt a szigeten, az első kettő megrongálta, az utolsó teljesen elpusztította az építményt, az ókor hét csodájának egyikét. Az utókor szerencséjére egy arab utazó, bizonyos Al-Andaloussi pontos rajzokat készített róla.

   2005 novemberében búvárrégészek egy csoportja hetven tonna összsúlyú, hatalmas kőtömböket hozott felszínre az észak-egyiptomi partok mellől. Azt állítják, hogy az ókori világ hetedik csodájaként számon tartott fároszi világítótorony darabjaira találtak rá.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük