Önarckép 1910-bőlÖnarckép 1910-ből

A Kieselbach Galériában a magyar festészet egyik különös alakjának kiállítása nyílt meg március 16-án, és tart nyitva április 16-ig. Ez alkalomból reprezentatív kötetet is jelentetett meg Molnos Péter művészettörténész tollából 150 reprodukcióval és 222 dokumentumfotóval Képek egy eltűnt világból címmel. A kiadó ezzel kíván igazságot szolgáltatni Batthyánynak éppúgy, mint legutóbb Scheiber Hugónak.

Önarckép 1910-bőlÖnarckép 1910-ből

A Kieselbach Galériában a magyar festészet egyik különös alakjának kiállítása nyílt meg március 16-án, és tart nyitva április 16-ig. Ez alkalomból reprezentatív kötetet is jelentetett meg Molnos Péter művészettörténész tollából 150 reprodukcióval és 222 dokumentumfotóval Képek egy eltűnt világból címmel. A kiadó ezzel kíván igazságot szolgáltatni Batthyánynak éppúgy, mint legutóbb Scheiber Hugónak.

 

Kieselbach Tamás így nyilatkozott, hogy ezúttal miért éppen gróf Batthyány Gyulára esett a választása:

   „Szívesen nyúlok olyan életművekhez, melyekkel jól modellezhető, mikért lehet izgalmasan elmesélni a magyar festészetet. A legutóbbi két kötet főhőse, Scheiber és Batthyány nem azért következtek egymás után, mert ezek az életművek annyira kiemelkednének a magyar festészet egészéből. A választást három fontos tényező indokolja:

1.         a velük kapcsolatos hangsúlyos 'megszólalások' mindig provokatívak, hiszen a hazai művészettörténészek jelentős része előítéletekkel közelít hozzájuk;

2.         művészetük 'szembeállítása' kiemeli a különlegességüket, pályájuk izgalmas részleteit;

3.         sokkal több ismeretlen részlet, revelációt ígérő, lappangó kép rejtőzik még az ő életművükben, mint a már 'agyonkutatott', a kánon csúcsa közelében helyet foglaló művészek esetében."

Itt most először látható az életmű java, mintegy 100 festmény, amelyekből kiderül egy tökéletesen letűnt világ ragyogása és egyben kritikája is. Molnos Péter a bemutatón kiemelte, hogy az egymás után hamarosan kiadott kötetek készítése nem volt megterhelő számára, inkább élvezetes munka. A kánon tetején lévőket már jól ismerjük, de a Batthyány-életmű még sok titkot rejt. 2007-ben a Virág Judit Galéria bemutatójára is készült egy kötet róla, de azóta több lappangó alkotás került elő. Gróf Batthyány Gyulával igen mostohán bánt el az élet, 1945 után kiradírozták a magyar művészettörténetből. A jelentős múzeumok őriznek néhány képet tőle (például a Magyar Nemzeti Galéria), de azokat csak a raktárban tartják.

   Batthyány Gyula és Scheiber Hugó élete, de még a külseje is meglehetősen különbözött egymástól. Batthyány majdnem 2 m magas volt, a legelegánsabb férfinak tartották, addig Scheiber a mélyszegénységből jött, 160 cm magas volt, és maradt párját ritkító szegénységben élete végéig. Az arisztokrata Batthyány sok tapasztalatot szerzett a társadalmi életben és a nagyvilágban, roppant művel volt, és sokat utazott. A sorsuk mégis hasonlóan alakult, a háború után mindkettőt befedte a feledés.

Kieselbach szerint alapvető festői értékük, hogy finoman hatnak a néző érzékeire. 1937-ben az Újság ezt írta Batthyány Gyuláról: „képzelete legotthonosabban az olyan tájakon érzi magát, amelyeket az egyház erkölcsi törvényei és a társadalmi konvenciók elrekesztettek a közönséges emberfia elöl". 1931-ben Robert Heymann Der masochistische Mann című könyvében a festők szexfüggőségét állította középpontba, példaképpen pedig reprodukciókat közölt Batthyánytól. A szerző a berlini Gurlitt Galériában találkozhatott a magyar festő műveivel, és ezek felkeltették a figyelmét.

Molnos már korábban is gondolt a Batthyány- és a Derkovits-életmű kiadására, de a magyar művészettörténet ellenállásába ütközött. A jelen kutatás az újabb információknak és a lappangó képek előkerülésének köszönhető.

Batthyány Gyula (1887-1959) rövid életrajza:

Az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája, gróf Andrássy Ilona fia, aki hároméves korában kezdett rajzolni. Az előkelő és gazdag arisztokrata család sarja megengedhette magának, hogy a párizsi Julien Akadémián, majd 1907-től Münchenben tanuljon festeni. Példaképének Vaszary Jánost választotta. 1914-ben Beck Ö. Fülöppel együtt állított ki az Ernst Múzeumban. 1920-tól készített díszlet- és jelmezterveket. Mint kortársaira és a művészet minden ágára, Batthyányra is nagy hatással volt a Nyugat-Európában gyakran fellépő, Gyagilev irányította Orosz Balett és annak látványtervezője, Leonyid Bakszt. 1921 és 1938 között többször kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban, megjelent egy önálló grafikai albuma is. Illusztrálta Herczeg Ferenc és Tormay Cecile műveit. .

   1922-ben Bicskén művésztelepet alapított, a Benczúr Társaság tagja lett. Manierista-szecessziós alkotásain egészen egyéni stílust figyelhetünk meg. Kivételes légkörben dolgozott, és hatalmas műveltség állt mögötte. Szatirikus módon ábrázolta az arisztokrácia báljait, a lóversenyek, a bokszmeccsek, az utazások és az éjszakai élet alakjait. Képein feltűnnek örömlányok, gengszterek, elegáns urak és hölgyek. Batthyány Gyula szecessziós dekorativitása a szürrealizmusba hajlik, erősen megnyújtott alakjairól El Greco vagy Modigliani jut eszünkbe. Festményeit sokan másolták, sőt, Rippl-Rónai műveiként adták el – egekbe szökő árakon.

    1952-ben – arisztokrata volta miatt – koncepciós perben nyolc év börtönre ítélték, s a vagyonát elkobozták. A márianosztrai fegyházból szabadulva haláláig Polgárdiban, egykori tiszttartója lakásában élt. 71 évesen hunyt el. Az egyik Batthyány-ős díszkertjében, Polgárdiban az 1830-ban ültetett mamutfenyő a 20. század közepén még Közép-Európa legmagasabb fája volt. A családi kastélyt földig rombolták, a fenyő kiszáradt, csupán a törzse emlékeztet egykori nagyságára.

   Batthyány Gyulát 2013-ban újratemették, ezúttal Polgárdi temetőkápolnájába.

Molnos Péter szerint a betanult klisék helyett új szemmel kell néznünk Batthyány képeit. A tanult ízlés és szemlélet minden korszakban a divatot követi. Éppen a tanult látásmód vitte arra a hamisítókat, hogy például Scheiber Hugó képeit a jobban ismert Emil Nolde munkáiként adták el! A festészethez érzelemmel kell közelíteni, ezt követeli tőlünk a 21. század.

 

A szabad műkereskedelemnek köszönhetően a Batthyány-képek árai 30 év alatt a harmincszorosára nőttek! Kieselbach Tamás megjegyezte, hogy a „20. század viharos magyar történelme, a háborús pusztítások, a szűkülő határok és a társadalmi elitet többször, szinte végzetes mértékben megtizedelő tragédiák a hazai műtárgyállományon is kitörölhetetlenül nyomot hagytak. Általában azok az életművek szenvedték el a legnagyobb pusztítást, ahol a művész pályája a két világháborún és az 1956-os sorsfordító időszakon átívelt. Eme alkotók közé tartozik Batthyány Gyula is. Hagyatéka fennmaradását arisztokrata származása nehezítette… adatokkal bizonyítható tény, hogy a ma ismert képek száma nem éri el az egykori életmű 20%-át" sem. Minden ma látható festmény és rajz mögött legalább öt másik, lappangó vagy örökre megsemmisült alkotás rejtőzik".

 

Az egyhónapos budapesti kiállítás végén a tárlat tovább vándorol, a legközelebbi bemutatót Győrben rendezik meg. Kedves dolog, hogy Batthyány Lajos egykori miniszterelnök „gondolkodószékét" is láthatjuk a kiállításon.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük