A Főzdefeszt, az Első Hazai Kézműves Sörfesztivál forradalmat indított legalábbis sörfronton a kisüzemekben előállított, házi főzésű sörök változatos ízvilágával. Egyre több helyen, főleg éttermekben és kocsmákban már árulják a szokványos gyáritól eltérő különlegességeket.  Az újdonság felbátorította a kis fóti főzdét, hogy egy új kísérleti sörével rukkoljon elő, amit Keserű Méznek keresztelt el.

A Főzdefeszt, az Első Hazai Kézműves Sörfesztivál forradalmat indított legalábbis sörfronton a kisüzemekben előállított, házi főzésű sörök változatos ízvilágával. Egyre több helyen, főleg éttermekben és kocsmákban már árulják a szokványos gyáritól eltérő különlegességeket.  Az újdonság felbátorította a kis fóti főzdét, hogy egy új kísérleti sörével rukkoljon elő, amit Keserű Méznek keresztelt el.

 

A sör története szinte egyidős az emberiséggel, illetve a gabonák ismeretével – amennyire ma tudjuk. Gyakorlata kiderül az egyiptomi ábrázolásokból és a hieroglifák szövegéből, hogyan és miből főzték a házi sört. Egyes történészek szerint Egyiptom pusztulását a mértéktelen sörfogyasztásnak köszönhette. Mezopotámiából és a Bibliából is bőséges adatok maradtak fenn a sörfőzésről. Kevésbé ismert tény, hogy az amerikai őslakosok is éltek a sörrel, csak nem gabonából készítették a pulquét, hanem a hatalmasra növő agávé lecsapolt levét erjesztették alkoholos itallá, majd szintén agávé levének lepárlással készítették a ma is világszerte ismert tequilát. A mexikói inkáknál főleg a papok ihatták, de a részegséget halállal büntették (legalább a részegek kevésbé fogták fel a helyzetet).  

 E kis bevezető igazolja, hogy minimum 5-6 ezer évig csak kisüzemi vagy házi sörfőzés létezett. A kellemes nedű Európában először az északi népeknél terjedt el, ahol már nem termett meg a szőlő. Kesernyésen üdítő voltát a komlótól nyeri. 1516-ban bajor hercegi rendelet írta elő a céheknek a komló kötelező használatát a sörfőzéshez. Az ipari forradalom idején gyárak létesültek a söriparra. Azóta alaposan és kizárólagosan rászoktunk a nagyüzemi főzdék zömében egyforma termékeire, amelyek kiszorították a házi sörfőzdéket a piacról. A gyári egyen-sörök persze valamivel olcsóbbak, mint a kézművesek által készített, de sokkal ízesebb, egyedi italok. A világ azonban most megfordulni látszik. Csehországban és Németországban majdnem mindegyik magára adó vendéglőnek saját kis sörfőzdéje van.  

 A globalizáció kritikájaként kezd feléledni nálunk is a kisüzemi főzés – egyelőre a gourmand-ok örömére. Az újjáéledés sikerét mutatta az idei Főzdefeszt óriási látogatottsága, amit nevezhetünk hazai sörforradalomnak is. Ennek újabb állomásához érkeztünk a 2011. július 15-én, amikor a Keserű Méz nevű termékkel ismerkedhettünk a Szimpla Kert nevű, VII. kerületi divatos romkocsmában.

A Keserű Méz ún. hopláger, alsó erjesztésű, szűretlen láger sör. Tripla mennyiségű komlózástól kapta a kesernyésségét, amit remekül kiegyensúlyoz a maláta édeskés aromája. A kísérlet pompásan sikerült! Élvezetes lett az ízek harmóniája. Az új magyar házi sörfőzés nagy meglepetése ez a 6,2%-os, 14,6 Balling-fokos, opálosan áttetsző, pasztörizálatlan, testes ital. Tartósságáról magas alkoholtartalma és a fertőtlenítő hatású komló gondoskodik. Bár valószínűleg nem kell sokáig állnia, mert rákaphatnak a vendégek.

Reménykedhetünk, hogy az új íz többeket is ösztönöz majd – legalább a sörfőzés területén – nemzeti karakterünk kibontakoztatására, és visszatérhetünk a hagyományos kisüzemi sörfőzésre. Aki az új sört bemutatta a sajtónak, Bart Dániel újságíró kolléga volt.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük