Kutatások bizonyítják a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt direkt és káros hatásait.  Ennek hangot adva emelte fel szavát több európai szervezet is a Lelki Egészség Világnapján. A riasztó eredmények ellenére is van lehetőség a károk mérséklésre, csak azonnali intézkedésekkel tenni kell érte.

 

Kutatások bizonyítják a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt direkt és káros hatásait.  Ennek hangot adva emelte fel szavát több európai szervezet is a Lelki Egészség Világnapján. A riasztó eredmények ellenére is van lehetőség a károk mérséklésre, csak azonnali intézkedésekkel tenni kell érte.

 

 

A Lelki Egészség Világnapját a World Federation of Mental Health 1992 óta minden év október 10-én több mint 100 országban tartja meg. Az idei fő téma: „The great push: investing in mental health" – "Miért érdemes a lelki egészségbe befektetni?".

 

Az EU Tanácsának a lelki egészség területén 2011 júniusában elfogadott Tanácsi Következtetése többek között leszögezi, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint a lakosság mentális egészségének és jólétének magas szintje a gazdaság szempontjából is fontos tényező, és a mentális zavarok akár gazdasági veszteséget is okozhatnak, például azáltal, hogy alacsonyabb termelékenységet és foglalkoztatottságot eredményeznek. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a mentális zavarok a munkaképesség elvesztéséhez vezetnek, valamint, hogy a fogyatékossággal töltött életévek az EU-ban legnagyobbrészt a mentális zavarokra, és azon belül is elsősorban a depresszióra és a szorongásra vezethetőek vissza.

 

A dokumentum hivatkozik a WHO azon becsléseire, amelyek szerint életében legalább egyszer minden negyedik uniós polgár szembesül mentális zavarokkal, és ezek egy adott éven belül az EU lakosságának több mint tíz százalékát érintik. Ennek kapcsán emlékeztetnek arra is, hogy évi több mint 50.000 halálesettel az öngyilkosság Európában továbbra is az idő előtti elhalálozás jelentős oka, és tízből kilenc esetben az öngyilkosság elkövetését mentális zavarok kialakulása előzi meg.

 

A világnap alkalmából figyelemfelhívó dokumentumot adott ki a WHO Regional Office for  Europe „A gazdasági válság hatása a mentális egészségre" címmel. Már a dokumentum elején kiemelésre kerül, hogy a gazdasági válságnak kihatásai lehetnek a mentális egészségre, a mentális egészségügyi problémáknak jelentősen növekvő gazdasági hatásai vannak. A mentális egészségügyi problémák gazdasági következménye, hogy átlagosan kb. 3-4 százalékos bruttó nemzeti termék veszteséget okoznak az EU országokban. Mindehhez hozzátartozik, hogy a legtöbb európai országban az új rokkantsági (fogyatékossági) ellátások mintegy harmada mentális okokra vezethető vissza, és ez az arány növekszik.

A mentális egészségügyi problémák és a betegségek fő társadalmi-gazdasági rizikófaktorai a szegénység, a pénzügyi problémák és a szociális jogfosztottság. Az európai régió nagy részében az alkoholfogyasztás is összefüggésben van a lakosság általános mentális állapotával, amely különösen a férfiak esetében játszik jelentős szerepet az öngyilkosságok számának növekedésében. A növekvő öngyilkossági ráta további oka lehet a növekvő jövedelemi egyenlőtlenség is.

 

Nem meglepő módon kutatások mutatták ki, hogy azok, akik munkanélküliek, elszegényednek, vagy családi zavarokkal szembesülnek, nagyobb kockázatot mutatnak a mentális betegségekre (pl.: alkoholproblémák, öngyilkosság). A gazdasági válság során a férfiaknál különösen megnövekszenek a mentális problémák, az alkoholgondok és az öngyilkosság esélye. A munkanélküliség hozzájárul a depresszióhoz és az öngyilkosságokhoz. A kutatások ráirányítják a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliséget elszenvedő fiatalnak nagyobb az esélye a később kialakuló mentális problémákra. Szintén fontos megállapítás (és Magyarországon különösen aktuális), hogy minél inkább eladósodott valaki, annál inkább nő esetében a mentális rendellenesség kialakulásának az esélye.

 

A EU országaiból gyűjtött adatok szerint a munkanélküliség akkor nem növeli az öngyilkosságok számát, ha az állam átlagosan fejenként több mint 190 USD (kb. 42.000 HUF) költ jóléti programokra. Ez a szám számos kelet-európai országban e szint alatt van, ami előrevetíti, hogy a nyugat és kelet között meglévő mentális állapotbeli szakadék tovább fog mélyülni a gazdasági válság hatására. Mindemellett az is figyelemre méltó adat, hogy a munkanélküliség nagymértékű növekedése mintegy 28 százalékkal növelte az alkohol okozta halálozást az EU-ban.

A konkrét összefüggéseket illetően az EU-ban átlagosan 1 százaléknyi munkanélküliség növekedés kb. 0,8 százalékkal növeli az öngyilkosságok számát.  Ismert az is, hogy az EU országokban minden további, az aktív munkaerő piaci programra költött 100 USD/fő/év (kb. 22.000 HUF/fő/év) megfelezi, azaz 0,4 százalékra csökkenti az öngyilkosságok számában bekövetkező növekedést.

 

A jelenlegi kutatások arra utalnak, hogy a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt hatásai öt kulcsfontosságú területen tett intézkedésekkel mérsékelhetőek:

  • aktív munkaerőpiaci programok,
  • a családokat támogató programok,
  • az alkohol árának és hozzáférhetőségének kontrollja,
  • a mentális betegségekben magas rizikójú személyek alapellátásba történő bevonása,
  • adósságkönnyítő programok.

 

A WHO Regional Office for Europe dokumentuma végezetül leszögezi, hogy a mentális egészséget meghatározó okok gyakran az egészségügy határain túl találhatóak, így minden kormányzati szektornak részt kell vennie a mentális egészség támogatásában.

Ennek jegyében a Magyar Pszichiátriai Társaság a szakmai és a résztvevő civil szervezetekkel közösen felhívja a figyelmet a helyzet súlyosságára, és igyekszik mindenkit mozgósítani az együttműködésre és a közös fellépésre, a döntéshozókat pedig felhívja a megfelelő lépések megtételére, melyek elmaradása súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel jár.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAP KAPCSÁN

 

 

A magyar soros elnökség alatt elfogadásra került a Lelki Egészség és Jólét Európai Paktumához csatlakozó Tanácsi Következtetés. E következtetés 21. pontjában többek között szerepel:

 

„FELKÉRI a tagállamokat, hogy:

– egészségpolitikáikban tegyék kiemelt feladattá a mentális egészség és jólét biztosítását, és dolgozzanak ki a mentális egészséggel – többek között a depresszió és az öngyilkosság megelőzésével – kapcsolatos stratégiákat és/vagy cselekvési terveket,

 

– a mentális zavarok megelőzése és a mentális egészség és jólét előmozdítása képezze szerves részét ezeknek a stratégiáknak és/vagy cselekvési terveknek, melyeket az érdekelt felekkel és az egyéb releváns szakpolitikai ágazatokkal partnerségben kell végrehajtani,

 

– fejlesszék a mentális jólétet támogató társadalmi tényezőket és infrastruktúrákat, és a mentális zavarokkal küszködő személyek számára könnyítsék meg a hozzáférést ezen infrastruktúrákhoz,

 

– amennyiben lehetséges és indokolt, mozdítsanak elő a közösségekre alapuló és társadalmilag befogadó jellegű kezelési és ellátási modelleket,

 

– hozzanak intézkedéseket a mentális egészségi problémákkal küzdő személyek megbélyegzése, kirekesztése és hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint segítsék elő társadalmi befogadásukat, továbbá az oktatáshoz, a képzéshez, a lakhatáshoz és a munkához való hozzáférésüket."

 

Az ENSZ 66. magas-szintű Közgyűléséről (2011. szeptember 19-20.) kiadott végleges (még nem hivatalos) politikai deklaráció konkrétan említi a mentális és neurológiai betegségeket – ideértve az Alzheimer-kórt és más demenciákat -, mint a morbiditás kiemelkedő okát, amely szintén globális terhet jelent.

 

A mentális betegségeknek – beleértve az Alzheimer-kórt is – mostantól az ENSZ hasonló figyelmet szentel, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a szív-érrendszeri betegségeknek, amely jelentős előrelépést jelent a közegészségügy területén.

 

18. Felismerjük, hogy a mentális és neurológiai rendellenességek, ideértve az Alzheimer- kórt, az elhalálozások egyik kiemelkedő oka, ami hozzájárul a globális nem-járványos betegségek okozta világméretű terhekhez, amelynek kezelése érdekében szükség van hatékony egészségügyi programokhoz való hozzáférésre és megfelelő egészségügyi intézkedésekre. (18. Recognize that mental and neurological disorders, including Alzheimer's disease, are an important cause of morbidity and contribute to the global non-communicable disease burden, for which there is a need to provide equitable access to effective programmes and health-care interventions;)

 

 

Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora.

 

2050-re a világ népességéből 1,5 milliárd ember lesz 65 év feletti. (ENSZ)

 

A legújabb adatok szerint jelenleg mintegy 36 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik, 2050-re több mint megháromszorozódik a demenciában szenvedő emberek száma. 2030-ra eléri a 65,7 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma.

 

Az Európai Unióban 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké ennek  a többszöröse.

Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. (A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75%-a  jelentős pszichológiai betegséggel küzd,  és 15-32%-a depresszióval.)

 

A 2011. évi Alzheimer Világjelentés felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a 36 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták – 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis -, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a demencia korai felismerése és kezelése jelentős, hosszú-távú gazdasági előnyökkel járhat az egészségügyben és a társadalmi rendszerekben. Ennek érdekében minden országnak szüksége van egy átfogó Nemzeti Alzheimer/Demencia Stratégiára, amely a korai diagnózisra és gyógykezelésre, a gyógyászati és szolgáltatási infrastruktúrák megerősítésére, valamint a kutatások pénzügyi támogatására és elősegítésére összpontosít.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük