Budapesten Lesz Az EITI Székhelye

www.eiti.org Az Európai Unió tagállamai szerdán (2008. június 18.) úgy döntöttek, hogy Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) székhelye. Lengyelország, úgy tűnik, semmilyen konkrét ígéretet nem kapott cserébe azért, hogy elfogadta a többség akaratát.

Szerdán eldőlt, hogy Budapesten lesz az európai kutatás zászlóshajójának szánt Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) székhelye. A magyar fővárost azt követően hirdették ki győztesnek, hogy a többi tagállam elsöprő támogatását látva Lengyelország végül visszalépett a versenytől. Magyarország ezzel az új tagállamok közül a második lesz, ahol egy közösségi ügynökség működik (Lengyelország már otthont ad a külső határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek).

Bár előzőleg számos találgatás látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az EU mit kínál majd fel cserébe Varsónak azért, hogy lemondjon a túlnyomó többség támogatását élvező Budapest javára, a lengyelek úgy tűnik, hogy nem kaptak ilyen ígéretet. Mojce Kucler Dolinar szlovén kutatási miniszter és Bajnai Gordon magyar gazdasági miniszter is úgy nyilatkozott a döntést követően, hogy a tagállamok egyetértettek abban: nem szabad vigaszdíjat kiosztani, vagy kompenzációs rendszert kialakítani, mert az rossz példát szülne.

A lengyel kutatási miniszter ugyanakkor az ülést követően azt mondta, hogy az EITI 18 fős igazgatótanácsában egy lengyel állampolgár is helyet kap majd (erre egyébként legalább egy magyarnak is van esélye), a németek továbbá felajánlották Varsónak az együttműködést egy tudás és innovációs társulásban (KICs) való közös részvételt illetően. A társulások – amelyek keretében kiválósági kritériumok alapján az igazgatótanács által kiválasztott egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok vesznek majd részt – kezdetben három területen végeznek majd kutatómunkát az EITI által kialakítandó útmutatások alapján. Ezek: információs-kommunikációs technológiák (ICT), éghajlatváltozás és alternatív-megújuló energiaforrások. Értesülések szerint Varsó több igénnyel is fellépett, így például garanciát szeretett volna kapni egy KICs-ben való részvételre, továbbá azt is szorgalmazta, hogy az igazgatótanács egyfajta „utazó cirkuszként" időről-időre Wroclaw-ban tartsa az üléseit. A lefektetett szabályok értelmében egy tudás- és innovációs társulásban minimum három országnak kell részt vennie.

Magyarország Debrecen révén a nemzetközi neutronközpontban (részecskegyorsító központban) is érdekelt, de erről nem rövidtávon várható döntés. A BruxInfo úgy tudja, hogy hazánknak van jelöltje a tagállami rendőri szervek nyomozását támogató Europol igazgatói posztjára is, ami 2009. január 1-jén ürül meg. A döntés október körül várható.

„A koordinációs központ működése valószínűleg jelentős vonzerőt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, a hozzáadott érték arányának növelésével erősíti majd Magyarország versenyképességét, és működésével még tovább élénkülhet a hazai konferenciaturizmus. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára" – hangsúlyozta közleményében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A pályázat győzelme a kormányfő szerint a magyar tudomány által eddig elért eredmények elismerését és az ország jövőbeni fejlődése iránti bizalmat jelenti. „Büszkeséggel tölt el, hogy a döntés egy példátlan nemzeti összefogás eredményeképpen született" – tette hozzá. „Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet közvetlenül segíti majd a hazai oktatói-, kutatói-vállalkozói közösségek részvételét az uniós tudásközösségekben. Az első kézből származó információk, a szorosabb személyes kapcsolatok jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi kutatóhelyek és vállalatok további fejlődéséhez. A központ megkönnyítheti csatlakozásunkat a jelentősebb európai kutatási, ipari projektekhez és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő beruházások elnyerésében is. A brüsszeli döntéssel hatalmas lépést tettünk közös nemzeti célunk elérése, a tudásalapú társadalom és a fejlett Magyarország megteremtése felé" – áll a közleményben.

Bajnai Gordon a döntést követő sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az európai kutatás-fejlesztés szellemi központja Budapesten lesz. Úgy vélekedett, hogy nem egy sokadik európai intézmény kerül a magyar fővárosba, hanem egy olyan, amely fontos szerepet játszhat az EU ambiciózus lisszaboni versenyképességi céljainak az elérésében. A gazdasági miniszter szerint, ha az intézmény jól teszi a dolgát, Budapest neve szorosan összefonódhat a technológiai fejlődéssel és innovációval. Emlékeztetett arra, hogy az új európai kutatóhelyek 15 százaléka az utóbbi években Magyarországon létesült.

A miniszter arra is rámutatott, hogy a sikert nem adták ingyen. Magyarország már 2005-óta lobbizott az EITI székhelyének megszerzéséért, azt követően, hogy előzőleg több ízben is kudarcot vallott különböző pályázatokkal (2005-ben Varsó halászta el éppen Budapesttel szemben a Frontex-et és ide sorolható a labdarúgó EB rendezésére benyújtott sikertelen pályázat is). Bajnai fontosnak nevezte, hogy széleskörű nemzeti összefogás jött létre a pályázat sikeréért és abbéli reményének adott hangot, hogy a technológiai intézet nem csupán egy európai sziget lesz hazánkban, hanem magyar vállalkozások is meglátják majd benne az esélyt.

Döntés az első két nagyprojektről

„Nagy nap a mai Magyarország számára" – folytatta a miniszter, arra célozva, hogy szerdán – szavai szerint – három nagy siker is érte hazánkat. Az EITI-ről szóló kedvező döntés mellett szerdán jelentették be, hogy a Daimler Chrysler zöldmezős beruházás keretében Magyarországra, Kecskemétre helyezi új, Mercedes típusú autókat gyártó üzemét, ami körülbelül 2500 új munkahelyet teremt majd. Bajnai ugyancsak jelentős eredménynek nevezte, hogy a kormány szerdán döntést hozott két, a kohéziós alapból társfinanszírozott magyarországi nagyberuházás tervének jóváhagyásáról, jelesül a debreceni városi villamosközlekedés fejlesztésére vonatkozó és a közép-dunai hulladékgazdálkodási projektekről. A miniszter szerint a két, többmilliárd forint értékű projektet a következő két hétben nyújtja be a kormány Brüsszelnek engedélyezésre, amelynek a döntésre több hónap áll rendelkezésére. Hozzátette, hogy a következő hetekben további nagyberuházásokról születik majd döntés Budapesten. Bajnai emlékeztetett rá, hogy hazánk előtt csak 6-7 tagállam nyújtott be eddig projektet jóváhagyásra Brüsszelnek a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló alapok terhére. A nagyprojektekre rendelkezésre álló források elköltésére egyébként 2015. december 31-e a határidő.

Ami a 2004 és 2006 közötti strukturális és kohéziós támogatásokat illeti, a miniszter szerint a rendelkezésre álló keret 93 százalékát kifizette már hazánk, amivel az új tagállamok között az első helyen áll. Úgy vélte, hogy az év végi határidőig közel 100 százalékos lesz a felhasználási arány.

A Fidesz európai parlamenti delegációja nyilatkozatban üdvözölte a döntést, amelyet a magyar tudós társadalom európai elismerésének, közös sikernek tekint, hiszen a kormány és a Fidesz európai parlamenti delegációja mindent megtett, hogy a brüsszeli döntés Magyarország számára kedvező legyen. „A Fidesz Európai Parlamenti Delegációja az európai normáknak megfelelően elvárja a magyar kormánytól, hogy az Európai Technológiai Intézet vezető testületeibe pártérdekeket mellőzve, a magyar tudóstársadalmat megtisztelve, illő jelöltet támogasson" – húzza alá a Szájer József és Barsiné Pataky Etelka képviselők által jegyzett nyilatkozat.

A következő lépés – várhatóan még ebben a hónapban – a 18 tagú igazgatótanács kijelölése lesz, amely egy négytagú jelölőbizottság feladata, és amit az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. Az igazgatótanács őszi felállását követően azonnal hozzákezd az EITI szervezeti felépítésének és politikai koncepciójának kidolgozásához. Legfontosabb feladata, hogy meghatározza a KICs-ek tevékenységének kereteit és koordinálja az európai szinten zajló kutatási és innovációs tevékenységet. Az EITI körülbelül 60 főt foglalkoztat majd és hét év alatt valamivel több, mint 300 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A KICs-ek működéséhez azonban nagy mennyiségű magántőke bevonására lesz szükség.

Bruxinfo