Miközben rövidtávon minden uniós tagállam célzott szociális intézkedésekkel könnyíthet a magas olaj- és élelmiszerárak által legjobban sújtott társadalmi rétegek helyzetén, addig az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az állam- és kormányfőktől kapott instrukciók alapján legkésőbb az októberi csúcsig egy hosszabb távra szóló átfogó intézkedési tervet terjesszen elő.

 Miközben rövidtávon minden uniós tagállam célzott szociális intézkedésekkel könnyíthet a magas olaj- és élelmiszerárak által legjobban sújtott társadalmi rétegek helyzetén, addig az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az állam- és kormányfőktől kapott instrukciók alapján legkésőbb az októberi csúcsig egy hosszabb távra szóló átfogó intézkedési tervet terjesszen elő.

Az Európai Tanács első csütörtök esti (2008. június 19.) munkaülésén azt vitatta meg, hogy milyen intézkedésekkel legyen az EU úrrá az égbe szökő olaj- és élelmiszerárak által kiváltott társadalmi feszültségen, ami az elmúlt napokban tömegtüntetéseket váltott ki több tagországban. José Manuel Barroso bizottsági elnök felszólalásában emlékeztette az állam- és kormányfőket arra, hogy saját hatáskörben, a Bizottság megkérdezése nélkül hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek az energia- és élelmiszerárak emelkedésének legjobban kitett társadalmi csoportok nehézségeit enyhítik, feltéve, ha rövid távú és célzott intézkedésekről van szó.

A további lehetséges uniós és állami közbeavatkozást illetően azonban már erősen megosztottnak bizonyultak a tagországok vezetői attól függően, hogy – mint például a spanyolok és az északi országok – elutasítottak mindenféle mesterséges beavatkozást a piaci folyamatokba, vagy – mint Franciaország részéről Nicolas Sarkozy – az áremelkedésekhez jelentős mértékben hozzájáruló spekulatív pénzmozgásokat felhozva példaként amellett kardoskodtak, hogy ne bízzanak a piac mindenhatóságában. A vitából végül egy valóságos ötletbörze kerekedett ki, amelyhez szinte minden ország képviselője megtette a hozzájárulását. Bernard Kouchner francia külügyminiszter szerint abban ugyanakkor mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn és félő, hogy ha nem történik semmi, akkor az árak még tovább emelkednek, elviselhetetlen terheket okozva a lakosságnak és gazdasági szektoroknak.

És bár a válaszokról pénteken délelőtt (2008. június 20.) is folytatódott a vita, Bernard Kouchner szerint az Európai Tanács felkéri majd az Európai Bizottságot, hogy „minden lehetséges eszközt" vizsgáljon meg és legkésőbb az októberi EU-csúcs előtt készítsen jelentést a konkrét teendőkről. A francia külügyminiszter szerint Barroso készséget jelzett arra, hogy a Bizottság Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek azt a javaslatát is megvizsgálja majd, amelynek értelmében úgy módosítanák a közösségi áfa-rendeletet, hogy amennyiben egy bizonyos szintet elér az olaj hordónkénti ára (például 200 eurót), akkor a forgalmi adó előbb feleződik, majd egyáltalán nem nő tovább. Az EU27-ek korábban már lesöpörték az asztalról a javaslatot egy 2005-ben Manchesterben kötött megállapodásra hivatkozva, ami leszögezte, hogy hasonló helyzetekben tartózkodni fognak fiskális eszközök alkalmazásától. Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter csütörtökön is megerősítette, hogy Madrid nem támogatja az ötletet, és ebben koránt sincs egyedül.

A majdani bizottsági jelentés Kouchner szerint az energiafogyasztás csökkentését célzó tervet is tartalmazni fog, ez egyébként már a csúcs záróközleményének tervezetében is szerepel. Az erőfeszítések sokirányúságát mutatja, hogy Gordon Brown brit miniszterelnök a közeljövőben Szaúd-Arábiába utazik, hogy a kőolaj-kitermelés növeléséről tárgyaljon – London ugyanis meg van győződve arról, hogy ez az egyik leghatékonyabb módja a probléma kezelésének.

Ugyancsak nemzeti hatáskörben több ország is foglalkozik a gondolattal, hogy adót vessen ki az energiaipari cégek szokásosnál nagyobb profitjára, amit a magas energiaáraknak köszönhetnek. Egy ilyen úgynevezett Robin Hood-adó bevezetéséről már döntött is az olasz kormány és csütörtökön Gyurcsány Ferenc kormányfő is jelezte, hogy Budapesten is mérlegelés tárgyát képezi az ötlet.

José Manuel Barroso a Bizottság javaslatai között tett említést még egy mezőgazdasági és élelmezési alap felállításáról a fejlődő országok megsegítésére, a tagállami olajkészletek nagyobb átláthatóságára és egy állandó párbeszéd létesítésére az olajtermelő és az olajfelhasználó országok között.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük