Cserháti Ferenc püspök a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásáról

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeA Vatikáni Rádiónak interjút adott Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspöke. Az interjút az alábbiakban szerkesztett formában közöljük.

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeA Vatikáni Rádiónak interjút adott Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspöke. Az interjút az alábbiakban szerkesztett formában közöljük.

– A külföldi magyar közösségek lelkipásztori ellátása terén mely feladatok kapnak prioritást?
– A legfontosabb feladat jelenleg a közösségek lelkipásztorokkal való ellátása. Tavaly arról beszéltem, hogy a nyugati magyar lelkipásztori szolgálat váltás előtt áll. Most is erről van szó, de hogy meg tudjuk-e valósítani, ez valóban nagy kérdés. Legutóbb a papi ellátás kérdéseit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elé vittem, és a püspöktestvérek segítségét kértem, Nagyváradon pedig a püspökszentelés alkalmával a Kárpát-medence magyar püspökeinek támogatását kértem a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatában. Pillanatnyilag mintegy 7-8 magyar papot tudnék elhelyezni világszerte, s persze be kell látnom, hogy magyar vonatkozásban is óriási a paphiány. 

– Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a külföldi magyarok és a magyarországi plébániai közösségek lelkipásztori ellátása között?
– A külföldi magyar egyházi közösségek egymástól is különböznek. Teljesen más egy magyar egyházi közösség Münchenben és Hamburgban. Nem is beszélve az ausztráliai, a torontói vagy éppen a New York-i közösségek közötti különbségekről. Nagy szórványterületet ölelnek fel, kevesebben vannak, mások viszont sokkal erősebbek, ahol még infrastruktúra is várja a híveket. A szórványjelleg meghatározza a külföldi magyar egyházi közösségek lelkipásztori szolgálatát. Azonkívül állandóan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elveszítik magyarságukat, elkallódnak a nagyvilágban. Az önszerveződés az egyik legfontosabb jellemző, viszont ha nincs pap, akkor nincs plébánia sem, és nincs hely, ahol a hívek összejöhetnek. Ezért kulcskérdés a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban a pap jelenléte. Természetesen a világiak nagy szerepet vállalnak a közösség építésében. Ahol a pap hiányzik, ott nagyon nagy küzdelmet kell folytatniuk létükért.

– Kiemelné idei programjai közül a leghangsúlyosabbakat?
– Idei programjainkat meghatározza a Szent Pál-év és főleg az a buzgóság, amellyel Szent Pál az evangéliumot hirdette. Ennek jegyében írtam a körlevelet is, amelyben paptestvéreimet és a külföldi magyarokat bátorítani akartam, hogy közösségeinkben a legfontosabb az evangélium továbbadása. Erre kínálkozó lehetőségek például lelkipásztori látogatásaim. Kiemelkedő találkozó az európai magyar papi konferencia Passauban, ahol az egész Európából összegyűlt lelkipásztorok olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a sajtóapostolkodás biztosítása vagy az, hogy hogyan tudjuk megvalósítani sajátos küldetésünket, a magyarság szolgálatát, hitünk megerősödésének szolgálatát, s hogyan tudjuk továbbadni a Szent István-i örökséget. Ezenkívül ellátogatok majd Kanadába és az Egyesült Államokba, ahol papi találkozókon veszek részt és ott közösen beszélünk a bennünket érintő kérdésekről, nem utolsósorban az idegenben végzett missziónkról. Közben több egyházközösséget is meglátogatok, és igyekszünk erősíteni egymást, hogy kitartsunk közösségeink szolgálatában.

Magyar Kurír