2009. március 26-án a Gödöllői Királyi Kastély díszterme adott otthont a  Történelmi kincseink a harmadik évezredben  c. konferenciának. A konferenciai előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek vezetői voltak. Az esemény szervezői vallják, a magyar kulturális örökség védelme és a kulturális turizmus fejlesztése, társadalmi ügy. 

 

 

2009. március 26-án a Gödöllői Királyi Kastély díszterme adott otthont a  Történelmi kincseink a harmadik évezredben  c. konferenciának. A konferenciai előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek vezetői voltak. Az esemény szervezői vallják, a magyar kulturális örökség védelme és a kulturális turizmus fejlesztése, társadalmi ügy. 

 

Ennek körébe tartozik az a szinte egyedülállónak mondható honi épített örökség, amely szemmel láthatóan képes megmutatni hazánk történelmét, kulturális gazdagságát.  A konferencia fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke,  védnöke, dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter,  támogatója a Miniszterelnöki Hivatal volt.

dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója megnyitójában hangsúlyozta; az épített kulturális örökség múltunk építő-kockáját jelenti.  Figyelemfelhívó kérdéseket tett fel hazánk épített örökségének védelmében az eredmények összegzésére, a mutatkozó nehézségek számbavételére, valamit a jövőbeli tervek, elképzelések felvázolására rendeztek;

-regisztrált műemlékein száma meghaladja a tízezret, de mit is kezdünk velük a gyakorlatban?

-a magyar örökségvédelem és a kulturális turizmus milyen kapcsolatban van?

-milyen szerepet szánunk a magántőkének épített örökségünk újraélesztésében?

Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének vonatkozó felvetése  

 „Kiemelt projektek előkészítésének tapasztalatai és megvalósításuk nehézségei" c. vitaindító előadásában: 

-Van-e örökségvédelem egyáltalán?  A jelenben nem működik, hiszen:

-nincsenek meghatározva az átfogó célok,

-nincsenek nagy programok,

-nincs kidolgozott kapcsolatrendszer.

Mindezek hiányát jelzi a budai várba tervezett fejlesztés eredménytelensége is.  Az előadó szerint az állatorvosi lónak számító várbéli fejlemények megmutatták; 

nem megfelelő az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria elhelyezése,

méltatlan a Budapesti Történeti Múzeum elhelyezése, sőt

a Sándor-palota sem megfelelő a köztársasági elnöki rezidencia funkciójára. 

A Szent György tér történetileg mindig is beépített volt, a jelenlegi, hegyoldalnyi foghíjat mielőbb ki kell tölteni.

A Kalina Mór-féle Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója sem sikertörténet, pedig a tervek alapján betölthetné a budai vár, sőt az egész ország turisztikai kapuja szerepét.

A műemlékvédelem pénzügyi ellátása elégtelen, az  ezer-milliárdos műemlékállomány állapota aggasztó. 

Az Uniós pályázatok felhasználására nincsenek határozott elképzelések.

Lényeges szempont, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben:

Nem kell minden műemlékből múzeumot csinálni, amely azután pénznyelőként súlyosbítja az állam vagy az önkormányzat gondjait, sok egyéb funkció is szóba jöhet az újraélesztésre.

Gödöllő a pozitív ellenpélda mindezekre, ahol a 90-es évtized közepe óta végiggondolt, folyamatos fejlesztés folyik. Példaértékű megoldásnak számít, hogy a távlati fejlesztési célok és a hasznosítás is az épület és lakói összefüggésében jelennek meg, nem pedig elvont ideák képében.

Maga a hazai építőipar rendelkezik az örökségvédelem igényeit kielégítő, tapasztalt, nagy tudású szakembergárdával.  Az ÁFA csökkentése kell ahhoz, hogy az ágazat fellendüljön és többletbevételeket produkáljon, ez egyben pótolná is a csökkentéssel kiesett adóbevételeket.

 

Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezetője

„A kultúra szerepe a turizmus fejlesztésében"  címet adta előadásának.

Véleménye szerint sok, jól működő kapcsolódási pont található az örökségvédelem és a turizmus vonatkozásában.   Gödöllő valóban jó, de nem egyetlen példa erre.  A válság előtt készült előrejelzések jelentős növekedést jósoltak az elkövetkező évtizedre.  1998 és 2008 között jelentősen erősödött a belföldi turizmus, várhatóan ez a tendencia folytatódik.  A külföldi vendégérkezések száma nem változik, az igénybevevők aránya egyre inkább a belföldi turizmus felé tolódik el. 

A legtöbb beutazó a következő kilenc országból érkezik Magyarországra (csökkenő sorrendben):

Németország,

Ausztria,

Anglia,

USA,

Olaszország,

Románia,

Lengyelország,

Spanyolország,

Hollandia.

Az utazás kiválasztáskor a döntést a  pihenés, üdülés, a kulturális programlehetőségek és a szórakozás lehetőségei befolyásolják. 

A globalizáció miatt kiéleződött a verseny, nagyon sok résztvevővel kell vetélkednünk, olyanokkal, mint pl. London, vagy az Afrikai kontinens prominens országai !  Versenyképes értékeket kell kiválasztani. Az elmúlt korok értékei mellett kulturális értéket képez minden, ami mai életünkben is értéket képvisel, megmozgat, inspirál.  Ettől leszünk sikeresek a versenyben, így hozhatjuk helyzetbe magunkat.

A válság hatása, hogy az utazásra kedvet érzők nem fognak ugyan letenni terveikről, de kevesebbet fognak (tudnak) erre fordítani.  Előnyben lesznek a kiindulóponthoz közelebb eső, belföldi úti-célpontok,  a családi kapcsolatokhoz fűződő útirányok, a tartózkodási idő pedig lecsökken. Az útra kelők erősen összpontosítanak majd a kedvező ár-érték arányra. 

Fontos szerepet tölthet be az egészségturizmus és az élményturizmus. Új szint jelenthet a kínálatban

a „Hit és egészség" projekt,  a vallási turizmus bekapcsolása az egyházak közreműködésével, a lelki és testi egészség közös megközelítésével.

 

Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kft. igazgatója a Festetics-örökség felújításáról és látogathatóvá tételéről szólt.  Az elmúlt 25 év folyamatos fejlesztéssel telt, a véletlen szerencse és az egyre bővülő kapcsolatrendszer segítette törekvéseiket.  Az eddigi ráfordítás összege közel 20 milliárd Ft, minden négyzetmétert hasznosítanak, a kastély ezen bevételek révén csaknem önellátónak mondható. A válság ellenére a látogatószámot sikerült szinten tartani.  A berendezés 20 %-ban az eredeti Festetics-bútorok közül kerül ki, a többit közgyűjteményekből sikerült kölcsönözni.  A kastély viszontagságos története során széthordott berendezést folyamatosan visszavásárolják.

A kastély kiemelt funkciójú egysége a könyvtár, kivételes adottságú gyűjteményét sok kutató keresi fel külföldről is.

Nagy vonzerőt jelentenek az értékes festmények, a kastélyparkba 72 ezer tő virágot ültetnek évente.

Állandó megújulásra is törekednek a változatlan értékek mellett,  új kiállítási egységeket állítanak a látogatók elé;  kocsigyűjteményt, milliárdos értékű (közel-keleti adományból származó) iszlám művészeti anyagot,  a Magyar Nemzeti Galéria anyagából való Balatoni témájú képzőművészeti alkotások kiállítását,  történelmi modellvasútat, fegyvergyűjteményt, és a Vadászati Múzeum is gazdagítja  kínálatukat.  Koncertekkel, zenei kurzusokkal, attrakciókkal (pl. éjszakai kastélylátogatás) színesítik a programot.

 

Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatójának előadása az európai kulturális utakról és  lehetőségeinkről szólt.  A határokon átnyúló együttműködés szükségességét hangsúlyozta, mivel jelenleg a sajátos kínálatot jelentő műemlékek elszigetelten, csekély eredménnyel képesek a piacon helytállni.

Az előadó úgy véli,  hálózatok kialakításával hatékonyabb lehet az idevágó munka.  Az elgondolásban rejlő siker- lehetőséget az 1987-es Szent Jakab-út, majd számos európai példa nyomán  a Sziszi-út képviseli.

További lehetőséget jelent olyan „kulturális plázák" kialakítása, ahol nagy választékot kínálnak egy helyen.

A finnországi székhelyű  Nokia cég nemzetközi kezdeményezése pl. 46 ilyen központot kapcsol össze.

Komárom mindkét utat megpróbálta, mindkettő hozott részeredményeket, sikereket.  A látogatószám-növekedésben ez nem mindig jelent meg, volt, amikor a kapcsolatok javulásában mutatkozott meg.  Az igazgató javaslatot tett egy országos hálózat létrehozására „Műemlékek Központi Dokumentációs és Információs Központja"  (MűKöDIK)  néven.

 

Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke a kulturális örökség minden vonatkozását elölelő, egységes turisztikai hasznosításának lehetőségeit taglalta a konferencia résztvevői előtt.

Említett kutatások szerint az utazási szokások változóban vannak, több kisebb utazásra szívesebben szakítanak időt és pénzt az emberek. Egyre nagyobb számban jelennek meg speciális igények, nő az újdonságok iránti érdeklődés, az árak döntő súllyal esnek a latba,  Afrika és Ázsia idegenforgalma nő, Európában mérséklődik a növekedés üteme, de Közép-Európa, Magyarország és Lengyelország forgalma fellendülőben van. 

A válság hatásairól szólva az elnök úgy látja,  igény van a nemzetközileg is eladható turisztikai termékekre, értékesítésükben növekszik a verseny.  A jelenleg vélelmezhető lemaradás később sokszorosára nőhet, érdemes ledolgozásával ezt megelőzni.  Sokan választják az előre-menekülést a recesszióban, Bécs városa pl. önmaga 1,5 millió eurót irányzott elő a turizmus fejlesztésére.

A turizmus olyan, sokakat foglalkoztató ágazat, melyet mindenképp fejleszteni kell, az állam nem vonulhat ki a területről.  Hatékony együttműködésre van szükség a magánszférával is.

A kulturális örökségnek a turizmus kínálatába való beillesztésére kiváló külföldi példák vannak, ilyen az Európa Kulturális Fővárosa-projekt is.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatósági elnöke  „Kulturális turizmus 2009"  címmel tartott előadást. Elmondta, a turisztikai ágazat évente 4 milliárd eurót eredményez az országnak.  Az ágazatnak az örökségvédelemmel való együttműködése figyelemre méltó,  de ahhoz, hogy vonzó célpontot jelentsünk a turizmus számára, szemléletváltásra van szükség az ágazaton belül és társadalmi megközelítésben is.

Ezt a célkitűzést segíti megvalósítani  a 2006-ban bevezetett témaév-rendszer (Gasztronómia-, Vizek-, Kulturális turizmus-, Fesztiválok Éve).   Az idei esztendő azért lett a Kultúra Éve, mert a kultúra elsődleges, folyamatosan bővülő és növekedő vonzerőt jelent az utazás mérlegelésekor, amely növeli az eltöltött vendégéjszakák számát. 

Fontos szerepet játszik a fiatalok megszólítása.  Az  „Itthon láss csodát!" jelmondattal bevezetett kampány ismertetésével zárta megszólalását a Turizmus Zrt. elnöke. 

Dr. Krassay László, Gödöllő város alpolgármestere a helyi városfejlesztésről és örökségvédelemről szólva általános következtetéseket vont le, miszerint a kulturális örökség fogalma a jövőben felölelheti a műemlék, a táj, a természet és a digitális örökség témakörét is.

Magának Gödöllőnek az öröksége is sokrétű, melyet építészeti, tudományos, technikai, természeti példák bizonyítanak.  A vezető a város stratégiai irányaiként az oktatás és kultúra, a kutatás, az ökováros, a konferencia- és turisztikai fejlesztéseket jelölte meg.  A városfejlesztés alapgondolata az értékőrzés és a város- és gazdaságfejlesztés egyensúlya, melyhez igen változatos összetételű források használhatók fel.

Jövőbeni terveikben építenek a termálfürdő megvalósítására, az Alsóparkban lévő 3 kút teremti meg ennek alapját.

Ásványvízzé és gyógyvízzé való minősítés után olyan sűrítményt szolgáltathat, amely a Holt-tengeri vízhez hasonló tulajdonságú.

A Főtér-projektre 3 milliárd Ft-ot terveznek, a Norvég I. projekt keretében újítják fel pl. a Királyi Várót.

A város fekvése, Budapest közelsége, s a kastély adottságai ideális, akár EU viszonylatú protokoll-helyszínné tehetik a helyet, a gondolatot a vezető az arra hivatott döntéshozók figyelmébe ajánlotta. 

Dr. Révész T. Mihály  zárszavában a Gödöllői Királyi Kastélynak  kiemelt projekt keretében történő fejlesztéséről adott tájékoztatást.  Magyarország legnagyobb barokk épületegyüttese a „királyi" jelzőhöz méltó módon lesz a nők, gyermekek és a családok kastélya, ahol változatos és színes programokkal, s a nyár elején induló fejlesztéseknek köszönhető kibővített terekkel és megújult parkkal várják a látogatókat.
  

http://www.kiralyikastely.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük