2024.április.21. vasárnap.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Csiszoljuk a drágakövet

6 perc olvasás
pannonh 9

pannonh 1 A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította az „Év Pincészete” díjat. Az vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan, kimagaslóan teljesít. Odaítélésének szabályai idén megváltoztak. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.

pannonh 2 A Pannonhalmi Főapátság borászata 2010-ben már elnyerte az „Év Pincészete” címet. Ezúttal egy széleskörű szakmai jelölést követően, meghívásos pályázaton vehetett részt a villányi Gere Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet. A díj odaítéléséről – a pályázati anyagok alapján – a díjat kiíró szervezetek tisztségviselőiből álló 24 tagú zsűri döntött. Persze lehetnek, akik azt gondolják: igen, nekik könnyű! Ott sok száz éves hagyományokra épülő, óriási szaktudás halmozódott föl. Hát ez bizony így nem igaz! A Pannonhalmi Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-ben, alapítólevélében már szőlőterületeket is adományozott a bencéseknek. A bencés szerzetesek az eltelt évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték – mondta el a meghívott vendégeknek Liptai Zsolt ügyvezető igazgató, főborász. pannonh 3Megtudtuk tőle, ma már 20 évet ölel fel a munka, amin túl vagyunk. Az itt élő szerzetes atyákban 2000-ben fogant meg az ötlet, hogy a II. Világháborút követő években kényszerpihenőre szorult hagyományokat illene és kötelesség volna újraéleszteni. Megvalósításához három dolog hiányzott: az államosított földterület, a szaktudás és a szükséges tőke. Az akaratot tett és lehetőség követte, 2003-ban a Pannonhalmi Főapátság (54%) és az MKB Bank (46%) Kft-je közös összefogással visszavásárolta az elveszített szőlőterületeinek egy részét, a borkészítéshez új pincét és borházat létesített. Amikor az akkori főapát urat megkérdezték, hogy tud egy egyházi intézmény együtt gondolkodni egy pénzintézettel. Asztrik atya azt válaszolta: „ez nem szokatlan, tipikus arisztokrata házasság, a pénz hozzámegy a névhez”. pannonh 4 Az elmúlt húsz év ezen messze túlmutat- folytatta az igazgató. Bizonyítja, hogy ezt a díjat egyszer már elnyertük 2010-ben, ám a megtett úton voltak mérföldkövek. Elvitathatatlan érdeme van az újjáéledésben a – sajnos korán elhunyt – Gál Tibor egri borásznak. Ma 50 hektáron gazdálkodunk és az ő szakmai irányításával 2000 m2 alapterületen, 3000 hl tárolókapacitással, 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A birtokon az országunkra jellemző történelmi fajtákat párosítjuk a nemzetközi fajtákkal. A mi borvidékünkre jellemző, fehérbor hangsúlyos, de kékszőlő fajtákat is felvonultató pincészet jött létre. Egy ekkora területen még egy kézben tartható a szőlészeti és a borászati szakmai munka, kereskedelmi részében pedig mindkét tulajdonos számára látható gazdasági eredménnyel járhat. Most a birtok kétharmadát fehérszőlők borítják, amelyek között világfajták – Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – Olaszrizling és Királyleányka – egyaránt megtalálhatók, pannonh 5de a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (Pinot Noir, Merlot, Kékfrankos) ideális termesztési feltételei is igazolódtak. A pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez maximálisan igazodó újszerű technológiával történik a szőlők feldolgozása. A kezdetekben bevezetett rendhagyó, gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés alatt áll, amelynek köszönhetően a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern vívmányaival támogatják a hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében. A cél: a bor legyen finom, a minőség legyen állandó. Megvan a drágakövünk, a továbbiakban már csak csiszolni kell! Spiritualitás, összefogás, megújulás kíséri az apátsági borászat munkáját az elmúlt húsz ében – emelte ki a díj átadása kapcsán mondott köszöntőjében Hortobágyi T. Cirill főapát úr. pannonh 6Az ezer évvel ezelőtt ide érkezett szerzetesek nemcsak templomot, iskolát alapítottak, hozták magukkal a kézműves és mezőgazdasági kultúrát is, önellátásra törekedtek. A szőlészet-borászat akkori módszereit alkalmazták. Az 1900-as években a birtok már 100 hektár volt. A II. Világháború után a hagyomány megszakadt, de ma azt is elmondhatjuk, hogy amikor valaki a Világörökség részévé nyilvánított Pannonhalmi Főapátságra gondol, nemcsak a kora középkori bazilika, az altemplom, az itt őrzött ereklyék, a klasszicista könyvtár jelenik meg számára, hanem megjelenik a pincészet, a nemzetközi mércével mért kiváló minőségű borok sora is!  A Magyar Bor Akadémia elnöke, Koch Csaba is három szóban foglalta össze a győzelem lényegét: a szeretet, a becsület és az elvégzett munka volt a siker alapja – és ezt a három alappillért a hit ereje fogja össze. pannonh 7Ha van hitünk, szaktudásunk és dolgozunk, biztosan eredményre jutunk. A Magyar Borakadémia már harminc éve választja meg az Év Bortermelőit, de érezhető volt, hogy szükség van az egyéni teljesítményeken túlmutató, kollektív munka elismerésére is. Így jött létre – Nyikos István javaslatra – ez a díj, melyre az idén 850 jelölés érkezett. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre gyakorolt pozitív hatást emelte ki, azt, ahogy a pince beilleszkedik a tájba. Felismerhetőek a boraik. Próbálták megtalálni azokat a fajtákat, amik ide legjobb minőséget adva beilleszthetők. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke, dr. Kiss István szerint a Szövetség elkötelezett a minőség iránt. pannonh 8Ezt a díjat is a minőség megünneplésére hozták létre. Hangsúlyozta a példa- és iránymutatás fontosságát minden borász számára. Noha a közmondás szerint az ismétlés a tudás anyja, lehet ez fordítva is, hiszen a díj kétszeri elnyerése, tehát az ismétlés, elképzelhetetlen magas szintű tudás nélkül. Köszöntőjét egy bíztatásnak szánt másik közmondással zárta: „Három a magyar igazság!” A vándordíjat – Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész Szőlősgazda című alkotását – a díszes oklevelet és az emlékpakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében adták át a nyertesnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.