2022.05.17.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Darák Péter a Kúria elnöke szerint az átalakuló feladat- és hatáskörökhöz igazodnak a változások

10 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/57256"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/images_425.thumbnail.jpeg" border="0" width="67" height="100" /></a></span>Darák Péter a Kúria elnöki posztjára történő jelölését az új alaptörvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó sarkalatos törvények ismeretében vállalta el, mert szakmai meggyőződése, hogy ez a szabályozás megteremti az eddiginél hatékonyabb, magasabb színvonalú szakmai munka feltételeit, ugyanakkor az új struktúra megfelel az európai, jogállami követelményeknek.

Darák Péter a Kúria elnöki posztjára történő jelölését az új alaptörvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó sarkalatos törvények ismeretében vállalta el, mert szakmai meggyőződése, hogy ez a szabályozás megteremti az eddiginél hatékonyabb, magasabb színvonalú szakmai munka feltételeit, ugyanakkor az új struktúra megfelel az európai, jogállami követelményeknek.

Darák Péter a Kúria elnöki posztjára történő jelölését az új alaptörvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó sarkalatos törvények ismeretében vállalta el, mert szakmai meggyőződése, hogy ez a szabályozás megteremti az eddiginél hatékonyabb, magasabb színvonalú szakmai munka feltételeit, ugyanakkor az új struktúra megfelel az európai, jogállami követelményeknek.

 

    A legfelsőbb bírói fórum átalakuló feladat- és hatásköreiről szólva a Kúria elnöke az MTI-nek kifejtette: konkrét hatáskörbővülést jelent a normakontroll-funkció megjelenése a Kúrián az önkormányzati rendeletek vizsgálatával, valamint új feladatot teremtenek a tényleges alkotmányjogi panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók. Ezen túlmenően az elnök a Kúria kiemelt feladatának tekinti a jogegység követelménye, az országszerte egységes ítélkezési gyakorlat eddiginél hatékonyabb biztosítását, ennek érdekében új munkamódszereket alkalmaznak, elemző munkacsoportokat állítanak fel kúriai bírák és másutt dolgozó, szakterületüket magas szinten művelő jogászok összefogásával.

    Darák Péter közlése szerint az önkormányzati rendeletek normakontrollja és a konkrét, rendes bírósági ítéletek ellen az Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálásból adódó feladatok koordinálása egyelőre egyetlen kúriai tanácshoz tartozik majd. Az Ab alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatos határozataiból idővel látszik majd, hogy ez a terület mekkora munkaterhet ró a Kúriára. Az eljárási szabályok értelmében a Kúriának kell eldöntenie, hogy az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében perújításnak van-e helye, vagy az ítélet megsemmisítése esetén melyik bíróságot kell új eljárásra utasítani – magyarázta.

    A Kúriának indokolt esetben az érintetteket is meg kell hallgatnia, és ezen eljárásait soron kívül kell lefolytatnia. Az alkotmányjogi szemlélet mind következetesebb érvényesítése azonban egészen bizonyosan kedvező hatással lesz a rendes bíróságok munkájára és várhatóan elterjeszti majd az alkotmányos szemléletet az állami működésben és a társadalom széles rétegeiben – fűzte hozzá.

    Az új elnök a jogegység fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről szólva kifejtette: a jogelemző munkacsoportokat úgy kell kialakítani, hogy gyorsan és rugalmasan tudjanak reagálni az ítélkezési gyakorlatban szakadatlanul felmerülő új kihívásokra. Ezt a legfelsőbb bírói fórumon már korábban kialakult gyakorlatot szentesítő, illetve annak továbbfejlesztését is megengedő törvényi felhatalmazás teszi lehetővé – jegyezte meg.

    Az elemző csoportok munkájába az új elnök szeretné bevonni az alsóbb fokú bíróságok felkészült bíráit, ugyanis a bírósági szervezetben ők találkozhatnak elsőként a "változó valóság által felvetett" új problémákkal.

    Darák Péter elmondta, hogy az alsóbb fokú bíróságok vezetőivel való első találkozóján már hangsúlyozta: első és legfontosabb kérése volt az elnökök felé, hogy támogassák a jól felkészült fiatal kollégák bevonását a jogegységi munkába. Ezen túlmenően a sokoldalú szakmai megközelítés nem csak a bírók, de más jogászi szakmákat magas szinte művelő szakemberek bevonását is indokolttá teheti az elemző munka egyes részeibe. A munkacsoportok tevékenysége három fázisból áll majd. Az első lépés a témafelvetés, annak meghatározása, hogy melyek azok a problémák, amelyek olyan sok embert, olyan jelentős anyagi érdekeket, vagy elvi kérdéseket érintenek, hogy indokolt az elmélyültebb, munkaigényes vizsgálat.

    Jó példa erre a banki hitelezés általános szerződési feltételeivel összefüggő polgári jogi, illetve pénzügyi jogi problémák felmerülése, kezdve a jogági elhatárolástól, illetve, hogy egyáltalán, mely vitás kérdést kell a jogterület kódexe, a polgári törvénykönyv, és melyet valamelyik speciálisabb jogszabály, például a pénzintézeti törvény alapján eldönteni – mondta az új elnök.

    Hozzátette: elképzelései szerint a munkacsoportok 3-6 hónapig, kivételes esetben egy évig működhetnek. A témafelvetés után, amikor az elméleti probléma megoldása kerül napirendre, a vizsgálati szakaszban jobbára csak a bírák vesznek majd részt, a harmadik lépésben a vizsgálat eredményének megvitatásánál azonban ismét szót kapnának a jogterület bírósági szervezeten kívüli szakértői is. Így alakulhatnak ki valódi szakmai műhelyek, amelyek képesek rugalmasan reagálni az új kihívásokra.

    Az ilyen vizsgálatok szükség esetén a jogfejlesztés és a jogegység további mechanizmusait is mozgásba hozhatják és a Kúria illetékes kollégiumai vagy jogegységi tanácsai is állást foglalhatnak a felmerült probléma kapcsán. A cél a rugalmas, feladatcentrikus struktúra kialakítása, ahol a felmerülő problémák megoldása érdekében hatékonyan lehet mozgósítani az erre hivatott szürkeállományt a bírói karon belül és adott esetben azon kívül is. Ezt pedig nem hátráltathatja sem szervezeti nehézkesség, sem rossz információáramlás, sem pedig presztízsszempontok – magyarázta Darák Péter.

    A Kúria elnöke szerint szerencsés lenne továbbá, ha nem csak akkor kezdődnének el az elméleti háttérmunkálatok, amikor egy-egy bonyolult ügy – amely éppen emiatt jellemzően sok évig is eltart – a peres eljárások különböző szintű, eltérő, esetleg ellentmondó döntései és a jogorvoslatok folytán végre eljut a legfelsőbb bírói fórumhoz, hanem az alsóbb fokú bírák jelzései segítségével már idejekorán tudatosulna, hogy olyan horderejű problémáról van szó, amely szükségessé teszi az elméleti munkacsoport felállítását.

    Így aztán az előkérdések egyértelmű tisztázásával ügyek sokaságát lehet rövidebb idő alatt egyértelműen lezárni, amivel sok pénzt takaríthat meg az ország és sok bosszúságtól óvhatók meg az állampolgárok – tette hozzá az elnök.

 

Közlése szerint a felmerülő új feladatok miatt a korábbiakból valamit le kell adni. Erre irányul az a törekvés, amely az úgynevezett bagatell, azaz kis perértékű ügyeket kizárná a felülvizsgálatból. Egymillióról hárommillió forintra emelkedhet polgári ügyekben a felülvizsgálat értékhatára, de amennyiben a Kúria úgy látja, hogy egy értékhatár alatti ügyben a felvetődő jogi probléma elvi jelentőségű, kibontásra érdemes a jogegység szempontjából, akkor továbbra is lefolytathatja a felülvizsgálati eljárást – mondta az elnök, aki elmondta azt is, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításra irányuló javaslatot már eljuttatták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. Ha megszületik a tervezett jogszabály-módosítás, akkor ez mintegy negyedével – évi 6-7 ezerről 4-5 ezerre – csökkenti a felülvizsgálati eljárások száma.

 

    Darák Péter kifejtette: a felülvizsgálati eljárás a magyar jogi kultúrában mélyen gyökeredző jogintézmény. A felsőbírói szemlélet igényli a konkrét ügyeket, ebből szűri le elvi következtetéseit, ezért a felülvizsgálati eljárások számát hirtelen és radikálisan szűkíteni nem szabad, ennek nagy lenne a kockázata, mert így talaját vesztené a jelenlegi ítélkezési gyakorlat.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedi ügyek elbírálására legalkalmasabb, válogatott bírákból álló legfelsőbb bírói fórumot nem lehet hirtelen megfosztani munkája alapjától, a konkrét ügyektől. Nem lehet a bíráktól egy más természetű, tényállásoktól elvonatkoztatott, elméleti problémák sokrétű vizsgálatával járó elemző munkát elvárni. Hosszabb távon azonban a kúriai bírák közé bekerülhetnek jogelméleti vénával is rendelkező tudós elmék is, nem csak kizárólag azok, akik sok évtizedes bírói karriert tudhatnak a hátuk mögött.

    Más jogászi hivatásban is jártaságot szerzett, más típusú jogászi gondolkodással is felvértezett szakemberekre is szükség lesz, például az egyetemi szférából vagy a közigazgatásból, hogy a Kúria szintjén felvetődő jogi problémákra megszülessenek a lehető leghelyesebb válaszok – tette hozzá.

    A várható személyi változásokról szólva az új elnök elmondta: a törvény kötelező rendelkezése a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évre csökkenti. Ezt a Kúria egyes státuszok végleges betöltése mellett egyelőre az alsóbb fokú bíróságokról kirendelt kollégák segítségével oldja meg, mert az álláshelyek betöltéséről nem lehet elhamarkodott döntéseket hozni. A kúriai pályázatok kiírásánál az lesz az elsődleges szempont, hogy az érkező ügyek eldöntéséhez milyen jellegű speciális szaktudásra, tapasztalatra és rutinra van szükség, erről pedig csak a kollégiumokkal való konzultációk eredményeként lehet felelős döntést hozni – hangsúlyozta.

    A nagy tapasztalatú kollégák, így például a Közigazgatási Kollégium vezetője, Kozma György pótlása nehéz lesz, hiszen a jogterületét kiemelkedően magas szinten művelő szakemberekről van szó – mondta az elnök, hozzáfűzve: a jövőben is számítanak nyugdíjba vonuló bíró kollégáik szakmai tudására, tapasztalatára, például az elemző csoportok munkájában.

    Darák Péter hangsúlyozta: a Kúria átalakuló feladat- és hatásköreihez igazodnak a szervezeti és személyi változások. Minden lépés a magas színvonalú és hatékony szakmai munkát hivatott szolgálni.

    Az új elnök elmondta, hogy igazgatási feladatait megosztotta Kónya Istvánnal, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetőjével. Arra a felvetésre, hogy ez már az elnökhelyettesi poszt "előszobája" lenne a kollégiumvezető számára, Darák Péter leszögezte: "nálam nem előszoba, hanem feladatok vannak".

    A vezetői posztok betöltésének formalizált útja van, a pályáztatás, a pályázatok elbírálásának rendszere az arra illetékes testületek, illetve személyek részvételével zajlik, és ezt nem lehet, de senki nem is akarja megkerülni. Az elnökhelyettesi posztra benyújtott pályázatokat a Kúria teljes ülése véleményezi majd, a kinevezés pedig az államfő hatáskörébe tartozik – ismertette az elnök, aki szerint az elnökhelyettesi pályázati eljárásra várhatóan még az első félévben sor kerül. Hozzáfűzte: a legfelsőbb bírói fórum hagyományai szerint, ha a polgári szakágból érkezik az elnök, akkor helyettese jobbára büntetőbíró. A szabályozás szerint a Kúriának több elnökhelyettese is lehet, de e tisztségek betöltése csak fokozatosan történhet, hiszen a feladatok átalakulásához igazodva formálódik majd a szervezet.

    Az új elnök úgy látja, pontosításra szorul az a sajtóban megjelent felvetés, hogy hivatalba lépését követően kúriai bírók kinevezésére került volna sor. Világosan el kell választani az elnöki stáb, a vezető közvetlen munkatársainak kiválasztását a kúriai bírói kinevezéstől, hiszen az előbbiek lehetnek berendelt bírók, ideiglenes kúriai státusszal, a végleges bírói kinevezés ugyanakkor minden bírósági szinten, így a Kúrián is formális eljáráshoz kötött  – mondta.

    Darák Péter leszögezte, hogy politikai jellegű felvetésekkel – érkezzenek azok bel- vagy külföldről – nem kíván foglalkozni. "Akik veszik a fáradságot, hogy tüzetesen megvizsgálják az új jogszabályokat, majd pedig adnak egy kis türelmi időt az új vezetésnek, hogy az megmutassa, mire képes, azok be fogják látni, hogy az aggodalmaik alaptalanok voltak, a változások iránya pedig egyértelműen kedvező" – hangsúlyozta a Kúria elnöke.

 

bja \ bri

 

MTI 2012. január 15., vasárnap 11:47

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.