Az Európai Bizottság kísérőkiállítása a World Press Photo alkalmából. Szeptember 29-én nyitotta meg kapuit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a World Press Photo együttműködésében létrejött Duna – Képek a forrástól a deltáig című kísérőkiállítás. A tárlat a Duna tájait, a partok menti élet egy-egy pillanatát örökíti meg, képet adva a németországi forrástól a romániai Deltáig.

Az Európai Bizottság kísérőkiállítása a World Press Photo alkalmából. Szeptember 29-én nyitotta meg kapuit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a World Press Photo együttműködésében létrejött Duna – Képek a forrástól a deltáig című kísérőkiállítás. A tárlat a Duna tájait, a partok menti élet egy-egy pillanatát örökíti meg, képet adva a németországi forrástól a romániai Deltáig.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviselet vezető tájékoztatóján megtudtuk, hogy "A két intézmény idén második alkalommal fogott közös munkába, – tavaly a szegénység és kirekesztettség elleni európai év jegyében – ezúttal az Európai Unió Duna-régió stratégiájához kapcsolódva. A közösen kiírt pályázatra mintegy 1300 alkotás érkezett, melyek közül 64-et tekinthetnek meg a látogatók a Néprajzi Múzeumban október 30-ig.

A kiállítás 64 képét a zsűri (Bánkúti András, Keleti Éva, René Margit, Sopronyi Gyula, Vargha János és Révész Tamás) választotta.  

A konkrét képanyagot nézve úgy tűnik mintha a Duna körül megállt volna az idő. E sajátos időn kívüliség mellett egyfajta különös, ismeretlenül is ismerős közösség hangulata is elfog. Mintha már láttuk volna valahol ezt a tájat, ahol még valójában sosem jártunk, mintha álltunk volna már egy folyóparton, pedig tudjuk, hogy nem így volt. A címek ismerete nélkül aligha lehet megmondani, melyik kép melyik országban készült. Ezt a közös érzést, ezt a közös szellemiséget jeleníti meg, erősíti fel a kiállítás, és a maga módján így járulhat hozzá a Duna Stratégiában megfogalmazott célokhoz, ahhoz, hogy a Duna menti makrorégióban előmozdítsa az idő kerekét.

A kiállítás kapcsán fontos hangsúlyozni a stratégia szimbolikus jelentőségét is. Jelképezi az egyes országok egymásrautaltságát, és azt, hogy összefogva hatékonyabban tudnak cselekedni. Az országhatárokon átnyúló gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés mindannyiunk érdeke, régiónk versenyképességének erősítése pedig nem önmagáért való cél, hanem az itt élők jobb boldogulásának nélkülözhetetlen feltétele."

 

Néhány tájékoztató mondat az Európai Unió Duna-régió stratégiájához.

A Duna-régió stratégia a Dunához kapcsolódó régiók közös fejlesztési akcióterve, amelyet az Európai Bizottság javaslata nyomán a magyar elnökség alatt került fogadott el az Európai Tanács, és így véglegesítésében Magyarország fontos szerepet játszott. Az akcióterv összesen 14 országot (8 tagállamot és 6 EU-n kívüli országot) foglal magába. Az Európai Unióban eddig egyetlen hasonló stratégia született: a Balti stratégia, amely már jól bizonyítja az országokon átívelő, makroregionális összefogás előnyeit. A Duna Stratégia fő célja, hogy fenntartható módon erősítse a térség gazdaságát és versenyképességét, illetve ezen keresztül a régió vonzerejét, lakóinak életminőségét. Ezzel ösztönözve a kis- és középvállalkozásokat éppúgy mint az energia és közlekedési hálózatok fejlesztését, a gazdasági kooperációt hozzájárulva a leszakadt régiók felzárkóztatásához. Mindeközben a stratégia a Duna menti területekre jellemző táj és kultúra megőrzésére, természeti és kulturális értékeinek megóvására is fokozott hangsúlyt helyez, valamint hangsúlyozza szellemi és kulturális örökség sokszínűségét. Az akcióterv központi eleme az összefogás és a stratégiai gondolkodás. Erre nagy szükség van akár az uniós források jobb, koordinált felhasználásához, akár a szélsőséges időjárási jelenségek – így például aszály, árvíz – integrált kezeléséhez.

 

A Liget folyóirat erre az alkalomra Duna különszámot adott ki, amelyben írók és költők írtak a kiállítás képeihez.

A DUNA CSAK FOLYT címen, Kapitány Máté, Ács József, Horgas Béla, Novák Gábor, Fenyő Ervin, Bíró Zsuzsa, Horgas Judit, Vörös István, Birtalan Ferenc, Lugosi Lou, Gelencsér Gábor, Reményi Tibor, Handi Péter, Fecske Csaba, Körmendy Ferenc, Petrik Iván, Török András, Jámborné Balog Tünde, Kállay Géza, Csengery Kristóf, Levendel Júlia, és Victor András képekhez kapcsolódó írásait, verseit olvashatjuk.

Október 18-án a kiállítás helyszínén, a Néprajzi Múzeumban, Liget-est keretében mutatják be a különszámot. A felolvasások és a zene megidézi a kanyargós, kiszélesedő, összeszűkülő, holtágakba futó, szigeteket ölelő Dunát. Közreműködnek a Liget-szerzők és az ARCO Kamarazenekar.

 

A kiállításra belépve, elsőként Vargha János, a Duna Kör alapítójának ajánlását olvashatjuk "A látható és a tudható" címen.

"Felületes népség vagyunk. Úgy kell nekünk. Felülünk a láthatónak, az azonnalinak. Hittel hisszük a plakátlózungot, kajáljuk a természetazonost, tapizzuk a csilimobilt, kukkoljuk a szerkesztett valóvilágot és áhítattal nézzük, hogy úszik el a lézersózott szuperdinnyehéj – déj báj déj."

Ezzel nincs vége e remek kis írásnak, remélem felkeltette az olvasó érdeklődédét és elmegy megnézni és elolvasni a folytatást. A képekről nem is beszélve. Hogy hol?

 

Néprajzi Múzeum

Duna fotókiállítás
A World Press Photo kísérő kiállítása

2011. szeptember 30. – 2011. október 30.

 

Lantai József

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük