Antony Flew valláskritikusAntony Flew valláskritikusÉletének nagyobb részét a brit ateista Antony Flew valláskritikusként élte le. 2004-ben viszont mindenkinek arról szólt, hogy hitre jutott. Idén 87 éves korában hunyt el.

Antony Flew valláskritikusAntony Flew valláskritikusÉletének nagyobb részét a brit ateista Antony Flew valláskritikusként élte le. 2004-ben viszont mindenkinek arról szólt, hogy hitre jutott. Idén 87 éves korában hunyt el.

Antony Flew a darwinista-materialista filozófia egyik legvehemensebb képviselője volt, s évtizedeken át radikálisan elutasította Istent. A filozófus példaként ható Flew indította el ateista útján Richard Dawkinst, „Az istenőrület" c. könyv szerzőjét. Könyveiben, így pl. „Az Isten és a filozófia" vagy „Az ateizmus elfogadása" címűekben azt a nézetet képviselte, hogy addig ateistának kell maradnunk, amíg kétségbevonhatatlan istenbizonyítékra nem lelünk.

Ilyen életmű után igencsak meglepő volt, hogy 2004-ben egy interjúban Flew nyilvánosságra hozta, mégis csak hisz Istenben. Miután utánajárt a bizonyítékoknak, és felfedezte Istent – nyilatkozta. A tapasztalati bizonyítékok közé sorolta, hogy azért is kell lennie Istennek, aki a világmindenséget létrehozta, s ebből a tényből számos filozófiai következtetés adódik. 2007-ben Flewnak megjelent az a könyve, aminek a címe: „Van Isten – hogyan változtatta meg véleményét a világ leghírhedtebb ateistája." Ebben leírja, hogyan tért meg ateizmusából.

 Flew Londonban született 1923-ban. Előbb japánul tanult, majd filozófiát és történelmet. 1949-től Oxfordban filozófiából docenskedett. 20 éven át egyetemi tanár volt több helyen. Két dolog volt számára döntő jelentőségű az ateizmussal történt szakításban. Az egyik: növekvő egyetértése Albert Einsteinnel, aki szerint a fizikai univerzum komplexitása mögött hallatlanul magasrendű intelligencia húzódik meg. A másik: a minden elképzelést felülmúló összetettség csak úgy magyarázható meg, ha ezt intelligens forrásból származtatjuk. Példaként említette még a DNS hihetetlenül nagy összetettségét, aminek ekkora szervezettsége egy mögöttes értelem létezése nélkül elképzelhetetlen.

Lassan eljutott Flew a filozófia és a komplexitás Istenéről a keresztyének és a zsidók személyes Istenéig. Erről így írt: „Isten személy, de nem olyan személy, akivel csak úgy beszélgethetünk, fecseghetünk. Ő a végső létező, a mindenség Teremtője." Szemléletváltozása után sem nevezte magát keresztyénnek, hanem inkább „negatív ateistának" vagy deistának.

(livenet.ch – 2010-05-07 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük