2022.december.01. csütörtök.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

„Egy lángot adok, ápold, add tovább…”

3 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/43008"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/remenyik.thumbnail.jpeg" border="0" width="100" height="73" /></a></span>Születésének 120. évfordulója alkalmából a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakjára, Reményik Sándorra emlékezett csütörtökön - 2010.szeptember 2-án -az oroszlányi Rákóczi Szövetség. <br />

remenyik.thumbnailSzületésének 120. évfordulója alkalmából a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakjára, Reményik Sándorra emlékezett csütörtökön – 2010.szeptember 2-án -az oroszlányi Rákóczi Szövetség.

remenyik.thumbnailSzületésének 120. évfordulója alkalmából a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakjára, Reményik Sándorra emlékezett csütörtökön – 2010.szeptember 2-án -az oroszlányi Rákóczi Szövetség.

Az Öröktűz című versében található fenti idézettel kezdte szavalatokkal színesített, vetített képes előadását Nagy Roland, a helyi Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, a civil szervezet elnökségi tagja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945. után – jórészt politikai megfontolásból – évtizedekre száműzték a hazai irodalomból.

A költő 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárott. Elemi, középiskolai, majd felsőfokú tanulmányait is szülőhelyén, Erdély fővárosában végezte. Első költeményét az Új Idők című újság közölte 1916-ban, 1918-tól állandó munkatársa az Erdélyi Szemlének, majd 1921-ben szerkesztésében indul meg a Pásztortűz.

Reményik Sándor életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. A trianoni békediktátum kihirdetése után elhallgatott, a magányosság szigetére vonult.

Később Végvári álnéven jelentette meg köteteit (Fagyöngyök, Mindhalálig, Végvári versek 1918-21). Szenvedésekben bőven volt része, hónapokat töltött szanatóriumokban és a húszas évek derekától úgy érezte, hogy népe felmorzsolódása is elkerülhetetlen. Ennek ellenére mindig az életet hirdette, s emberileg is nagy tett volt az élete: reménytelenül is csillagokkal népesítette be az erdélyi éjszakákat.

Ha nem lesz többé iskolánk című verse több mint illusztráció, egy nép élni akarás vágyának szimbóluma. Versei a transzszilvanizmust tükrözik, melyekben érződik a költő humanista felfogása. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.

Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre is lefordították. 51 éves korában, 1941. október 24-én Kolozsvárott halt meg. Városa, mint a magyar nemzet halottját temette a házsongárdi temetőbe. Sírkövén ez áll: „Egy lángot adok, ápold, add tovább…"

 http://www.oroszlany.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.