Fontos eredményekkel zárult a japán Nagoyában tartott Biodiverzitás csúcstalálkozó. Ha a megállapodásokban rögzített vállalásokat valóban teljesítik a kormányok, az elejét veheti a tömeges fajkihalásoknak és a természeti erőforrások további pusztulásának. A vállalások tehát valóban történelmi mérföldkőnek számítanak, bár elképzelhető, hogy hosszú távon további szigorításokra lesz szükség.

Fontos eredményekkel zárult a japán Nagoyában tartott Biodiverzitás csúcstalálkozó. Ha a megállapodásokban rögzített vállalásokat valóban teljesítik a kormányok, az elejét veheti a tömeges fajkihalásoknak és a természeti erőforrások további pusztulásának. A vállalások tehát valóban történelmi mérföldkőnek számítanak, bár elképzelhető, hogy hosszú távon további szigorításokra lesz szükség.

A tegnap véget ért találkozó a Biológiai Sokféleség Egyezményt 1992-ben Rio de Janeiroban aláíró, közel kétszáz ország kormányának részvételével zajlott. Eredményként egy 10 éves stratégiai terv készült el a biológiai sokféleség megmentésére, melyet a WWF üdvözítőnek talál.

„Az egyezmény megerősíti, hogy alapvető szükség van a természet védelmére, amely társadalmi és gazdasági életünk alappillére. A kormányok egyértelmű üzenetet küldtek, mely szerint a bolygónk egészségét védő intézkedéseknek helye van a nemzetközi politikában, és az egyes országok hajlandóak egyesíteni erőiket a földi élet megmentése érdekében." – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója.

A 20 pontból álló stratégiai terv részeként a tárgyaló felek elfogadták, hogy jelentősen növelni kell a Föld védett területeinek arányát. A szárazföldek 17%-át, a tengerek 10%-át kell védelem alá helyezni. A tengereknek eddig kevesebb, mint 1%-a állt védelem alatt. A védelem kiterjesztését elemzések indokolják, miszerint a természetvédelmi erőfeszítések nélkül a biológiai sokféleség további 20%-kal csökkent volna. Bár egyes konzervációbiológusok szerint a szárazföldek legalább 25%-át, a tengerek 15%-át lenne szükséges védelem alá helyezni, az eredmény mégis nagy előrelépést jelent.

„Magyarországon a védett területek aránya az ország területének mintegy 10%-át teszi ki. Bár ezt az arányt jelentősen növelni igen nehéz; a biológiai sokféleség védelme érdekében a területek kezelésén szükséges lenne változtatni. A védett területeink jelentős része – különösen az erdők – jelenleg intenzív gazdasági hasznosítás alatt állnak, ami alapvetően veszélyezteti az ott élő növény- és állatfajok fennmaradását, az élő rendszerek egészséges működését." – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A történelmi mérföldkőnek számító, igazi sikerként elkönyvelt találkozó egyik nyitott kérdése, hogy a kormányoknak valóban sikerül-e a megállapodásban rögzítetteket érvényesíteni. Ennek fontos eleme, hogy az élő rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat – tiszta levegőt, vizet, talajt, nyersanyagokat, sőt a tájképi értékeket is – világszerte „forintosítsuk" és a gazdasági elemzésekbe, országos jelentésekbe építsük be. Nem vitás emellett, hogy az élő rendszerek helyreállítása a jövőben komoly ráfordításokat igényel, és nem egy ágazat támogatási rendszereit is újra kell értékelni.

„A találkozón megállapodás történt arra vonatkozóan, hogy a káros támogatási rendszereket 2020-ra fel kell számolni, vagy át kell alakítani." – tette hozzá Figeczky Gábor.

A WWF által a közelmúltban összeállított, hamarosan magyarul is olvasható Élő Bolygó Jelentés az egyes országok ökológiai lábnyomán kívül számos faj jelenlegi veszélyeztetettségét is bemutatja.

„Mára egyértelművé vált, hogy csak az életformánk mélyreható átalakítása adhat esélyt arra, hogy megőrizzük a földi élet sokféleségét. Ezen a nehéz úton mérföldkőnek számít a napokban lezajlott nagoyai csúcstalálkozó". – összegezte Figeczky Gábor.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük