A szabadtéri múzeumok Magyarországon a szabadidejüket legaktívabban kihasználók figyelmét nyerték el. A kategória legismertebb képviselője a szentendrei Skanzen: fennállása óta mintegy 10 millióan keresték már fel. Most tudományos céljait szem előtt tartva bővítené az átlagosnál érdeklődőbb, élménykereső látogatói bázisát. A Skanzen történetének legnagyobb fejlesztése indult el.

 

A szabadtéri múzeumok Magyarországon a szabadidejüket legaktívabban kihasználók figyelmét nyerték el. A kategória legismertebb képviselője a szentendrei Skanzen: fennállása óta mintegy 10 millióan keresték már fel. Most tudományos céljait szem előtt tartva bővítené az átlagosnál érdeklődőbb, élménykereső látogatói bázisát. A Skanzen történetének legnagyobb fejlesztése indult el.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, közismert nevén a Skanzen 40 éves történetében először készült az intézményhez kapcsolódó reprezentatív vizsgálat, a GfK Hungária Piackutató Intézet omnibusz kutatása 2008 októberében zajlott. Pontos helyzetképre azért volt szükség, hogy a múzeumban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg megvalósuló beruházás, a Skanzen Örökség Program majdani hatásai mérhetővé váljanak.

A Skanzen-látogató: a legaktívabb programkereső

A felmérésből kiderült, hogy a turisztikai környezetben kulturális élményt nyújtó szabadtéri múzeumok a szabadidős tevékenységek piacán egyszerre versengenek a kulturális tevékenységekkel (a múzeumok, színházak, mozik, koncertek látogatásával) és a kirándulás, túrázás célpontjaival. Szabadideje eltöltéséhez a magyarok mintegy 40%-a azonban egyáltalán nem választ sem kulturális, sem turisztikai célpontot, a rokoni, baráti kör meglátogatásán és a bevásárlóközpontok felkeresésén kívül szinte soha nem mozdul ki.

A jellegzetes Skanzen-látogató éppen e passzív prototípus ellentétét testesíti meg. A kutatás tanúsága szerint azok a honfitársaink, akik szabadidejükben szívesen keresnek fel szabadtéri múzeumokat, ugyanakkor lelkesen járnak más múzeumokba és nem kevésbé lelkes kirándulók is. De kiemelkedő gyakorisággal látogatják a színházakat, szabadtéri fesztiválokat, koncerteket is. A sokféle programon általában családi, baráti körben vesznek részt, és az újabb programlehetőségek kiválasztásában sokat adnak társaik, barátaik véleményére. Ideális kultúrafogyasztó csoportról van szó, amelynek figyelméért egyre többféle program verseng.

Ismeri, eljön, visszatér

A szentendrei Skanzen ma a legnagyobb spontán ismertséggel rendelkező hazai szabadtéri kiállítóhely: a magyar társadalom legalább 11%-a magától említi a nevét ebben a kategóriában, támogatott ismertsége a teljes lakosságban 39%-os. A magyar lakosság 21%-a állítja, hogy már járt ott, vagyis a Skanzent ismerők fele felkereste a múzeumot. Az is kiderült, hogy aki egyszer járt a Skanzenben, az 38%-ban visszatér. A válaszok szerint a visszatérés motivációi magából a helyből, az itt eltöltött idő öröméből, a megtapasztalt újdonságokból fakadnak.

A Skanzen ismertsége, látogatottsága nemzetközi viszonylatban is átlag feletti. Nem versenyezhet ugyan a műfajt alapító stockholmi intézménnyel, de a már hasonló kutatással rendelkező társintézmények visszajelzéseiből kiderül, hogy az európai skanzenek támogatott ismertsége általában nem éri el a lakosság 30%-át.

Örökség és attrakció

A skanzenek „hibrid" volta nem pusztán a versenytársakat szaporítja, de lényegi összetevője a múzeumtípus különleges vonzerejének is. A felmérésben megvizsgált személyes benyomások egyszerre mutatják a hagyományos, múzeumi szerepkör erejét és a szabadidős, családi programhelyszín attraktivitását.

A kutatás tanúsága szerint, akik ismerik a Skanzent, azok kimagasló mértékben tisztában is vannak a múzeum eredendő küldetésével, hiszen elsőként a „különböző tájegységekre jellemző régi házak, népi építészet" formula jut eszükbe róla, s ezt rögtön a „hagyományőrzés, régi szokások felelevenítése" követi. Ha azonban a kutatók a látogató saját élményének mibenlétére kérdeznek rá, kiderül, hogy a „minden korosztály számára élvezhető program a szabad levegőn", a „park és múzeum egyben", valamint az „ideális családi program" válaszok a legnépszerűbbek. Igaz, hogy nem sokkal marad le az „oktatás, ismeretterjesztés céljára kiváló" meghatározás sem, de világosan látható, hogy a Skanzenben eltöltött idő a kulturális tapasztalatok megszerzésének családi, közösségi, élményszerű alkalmaként nyerte el a látogatók rokonszenvét.  

Mivel a Skanzen eredeti tudományos küldetésének megőrzésével kívánja bővíteni látogatói bázisát, a reprezentatív kutatás nyomán kettős kérdést intézhet saját magához. Az egyik arra vonatkozik, hogy vajon leglátogatottabb fesztiválnapjain miképpen tehetné még kézzelfoghatóbb tapasztalattá a kulturális örökség paraszti, vidéki formáit. A másik pedig arra, milyen további, minden nyitvatartási napon vonzó alternatívák dolgozhatók ki a tudás átadásának megszokott múzeumi gesztusaihoz. A legfontosabb európai skanzenek Detmoldtól Beamishen át Aarhuusig változatos irányokban keresik a megoldást.

Amiből több kellene: egyedi helyszínek, kiegészítő szolgáltatások, mobilitás

A Skanzent már legalább egyszer meglátogatók 48%-a semmit sem hiányol a múzeumból, „jó, ahogy van". A fiatal családos és az átlagosnál magasabb jövedelmű fiatal látogatók között azonban van egy szignifikáns csoport, amely „több látnivalót", egyéb „szolgáltatásokat", illetve „könnyebb megközelíthetőséget, parkolási lehetőséget" szeretne. A nemrégiben elindult fejlesztések sok tekintetben elébe mennek ezeknek az igényeknek. 

Skanzen Örökség Program (SÖP)

2008 tavaszán négy elemből álló fejlesztés kezdődött a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Az intézmény az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 2 milliárd forintot nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól, amit az Oktatási és Kulturális Minisztérium, fenntartóként, további 222 millió forinttal egészített ki. Ez az első olyan, európai uniós forrásokból támogatott ún. kiemelt projekt, amelynek munkálatai már folyamatban vannak.

Az alábbi projektelemek valósulnak meg a következő másfél évben.

Észak-Magyarországi falu tájegység

Az új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 11 lakóház és 30 melléképület magasodik majd itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. Az Észak-Magyarországi falu a felföldi mezőváros szomszédságában épül fel, így válik teljessé a nagytáj építészeti képe. A házak temperálhatók lesznek, vagyis látogatásukra egész évben lehetőség nyílik. Az új tájegységet 2008 júliusában kezdték el építeni, és várhatóan 2010. március 31-ére készül el.

Skanzenvasút

Hamarosan új eszköz segíti a látogatók közlekedését a múzeumban: egy felújított ipari műemlék, egy Ganz-Jendrassik féle motorvonat. A 2,2 km hosszú pályán futó Skanzenvasút korhű jegy- és információs rendszerrel működik, és a vonat személyzete is autentikus öltözékben végzi majd munkáját. A vonalon öt megálló épül, ezektől érhetők el a múzeum tájegységei. A vonat akadálymentes, babakocsival, kerekesszékkel is igénybe vehető majd. Felújított állapotban, a Vasúttörténeti Parkban várja, hogy 2009. április 1-jén első útjára indulhasson.

Új bejárati épület

A Skanzen új bejárati épületeként egy alföldi mezőváros, Mezőhegyes jellegzetes állomásának másolata épül fel. A monarchia hangulatát idéző komplexumba számos látogatóbarát szolgáltatás költözik: információs szolgálat, csomagmegőrző, pelenkázó, kerékpár-tároló a jelentősen kibővült parkolóval együtt, de ajándékbolt és kávézó is kerül az egyszerre régi és modern épületbe.

Nyitott Muzeológiai Műhely

A Skanzen néprajzi látványtárának bővítésével interaktív, a múzeumi munka alapjaira visszakérdező bemutatóműhely létesül egy újonnan felépített, sokféle tevékenységre alkalmassá tett magtárban. Ebben az épületegységben zajlik majd az egyetemeknek, főiskoláknak szervezett felnőttoktatási muzeológiai képzés gyakorlati része. A műhelybe kerülnek azok a speciális, nagy méretű tárgyak is, melyeket a kiállítási egységekben nincs mód megmutatni a látogatóknak: itt lelnek otthonra többek között a nagyobb közlekedési eszközök, gépek, prések és robbanómotorok.

Minderről ma még kevesen tudnak. A nemrégiben indult beruházásra vonatkozó kutatási kérdések megmutatták, hogy a SÖP fejlesztésről egyelőre a magyar társadalom 4%-a értesült, de a megkérdezettek fele kifejezetten érdeklődik iránta. Legfőképpen az átlagosnál magasabb jövedelmű fiatalok, hiszen az ő csoportjuk több mint 70%-a vagy teljesen bizonyos benne, vagy nagy esélyét látja annak, hogy az elkészülő projektelemek miatt felkeresi majd a Skanzent.

http://www.skanzen.hu/    

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük