Felgyorsulhat az áruk szabad mozgása az EU-ban, miután az EP elfogadta a termékforgalmazásról szóló jogszabálycsomagot. A képviselők sürgetik a tagállamok területén forgalmazott termékek kölcsönös elismerését, megkönnyítenék a termékek forgalmazását az EU területén, és erősítenék a fogyasztók bizalmát a CE-jelöléssel ellátott termékek iránt.

 

Felgyorsulhat az áruk szabad mozgása az EU-ban, miután az EP elfogadta a termékforgalmazásról szóló jogszabálycsomagot. A képviselők sürgetik a tagállamok területén forgalmazott termékek kölcsönös elismerését, megkönnyítenék a termékek forgalmazását az EU területén, és erősítenék a fogyasztók bizalmát a CE-jelöléssel ellátott termékek iránt.

Az EP csütörtökön első olvasatban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely jelentős mennyiségű, például elektrotechnikai, gépészeti, távközlési, orvosi, építőipari, vasúti termékre, illetve játékra vonatkozik.

A jogszabályok célja az áruk szabad áramlását még mindig korlátozó akadályok lebontása, és egyidejűleg a fogyasztóvédelem biztosítása.

Műszaki szabályok egy másik tagállamban

Az „Egyes nemzeti műszaki szabályoknak valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazásáról" szóló rendelet a kölcsönös elismerés elvével való tagállami visszaéléseket számolná fel. Az erre vonatkozó EP-jelentést Alexander Stubb (néppárti, finn) jegyzi.

Az EP eszerint tisztázná és szigorítaná azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam saját technikai előírásainak alkalmazásával kizárhatja piacáról egy másik tagállam termékét. A képviselők javítanák a tagállamok közötti információcserét, és megkönnyítenék a gyártók hozzáférését a technikai előírásokhoz. Eddig a gyártónak kellett igazolnia, hogy a terméke megfelelt a tagállam speciális előírásainak. A jogszabály hatályba lépésétől a tagállam engedélyező hatóságának kell bizonyítania ennek ellenkezőjét. Az eljárások lerövidülnek – legfeljebb 60 napra -, és egyablakos ügyintézést kell biztosítani.

A plenáris ülésen Stubb azt mondta, az unióban „a termékek 75 százaléka esik harmonizáció alá, 25 százalékuk pedig nem. A harmonizált rész 1500 milliárd, más szóval 1,5 trilliárd eurónak felel meg, a nem harmonizált pedig 500 milliárdnak. Ebből az 500 milliárdból 150 milliárddal van probléma. A Bizottság azt mondja, ha működne a kölcsönös elismerés, GDP-nk 1,8 százalékkal növekedne".

Akkreditáció, piacfelügyelet

Továbbra is a tagállamok lesznek felelősek a területükön forgalmazott termékek felügyeletéért, és az egyes cikkek bejegyzését is a nemzeti hatóságok végzik. Ugyanakkor a termékekre vonatkozó akkreditációs és piacfelügyeleti előírásokról szóló irányelv – melynek parlamenti témafelelőse André Brie (GUE/NGL, német) – első alkalommal vezet be uniós szintű akkreditációs rendszert.

Christel Schaldemose (szocialista, dán) a termékek forgalomba hozataláról, így például jelöléséről készített jelentést. A jogszabálytervezet értelmében a termékeken fel kell tüntetni, hogy azok megfelelnek az uniós szabályoknak, továbbá azt is jelölni kell, hogy mely nemzeti hatóság ellenőrző szerve vizsgálta meg a cikket.

A tagállamok jelenleg érvényes, különböző termékfelügyeleti gyakorlata versenytorzító lehet és a termékek tisztességtelen kezelését is eredményezheti – vélik a képviselők. Az utóbbi különösen érvényes a forgalomból kivont, egészségre vagy környezetre ártalmas termékekre.

A jelentés meghatározza a piacra bocsátás, illetve a gyártó fogalmát, túl sorra veszi a gazdasági szereplők kötelezettségeit, és bemutatja az unión kívüli országok termékfelügyeleti jogköreit.

Mi az a CE?

A CE jelzés a jogszabály tervezete szerint kötelező és hivatalos jelölés az Európai Gazdasági Térség (EEA) területén piacra bocsátott legtöbb terméken. Ez a címke megtestesíti a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a termék megfelel a közösség összehangolt jogszabályainak – így a jelentés.

Az importőrök felelőssége

A jelentés a parlament prioritásának azt tekinti, hogy az importőrök közvetlenül felelősségre vonhatók legyenek a termékek biztonságáért. Nekik kell garantálniuk, hogy kizárólag a jogszabályoknak megfelelő terméket forgalmazzanak az EU-ban. A jelenlegi szabályok megnehezítik például azon veszélyes játékokat gyártók megbüntetését, akik felszámolták tevékenységüket, és eltűntek, miután az EU észlelte a problémát.

A Tanáccsal történő egyeztetés során a parlament kiemelte, hogy az importőrök csak a szabályoknak megfelelő termékeket bocsáthatnak piacra. Az importőrnek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a termékek tesztelését, készített technikai dokumentációt, mellékelte az egyéb kötelező dokumentumokat, és ellátta a terméket a konformitást igazoló jelöléssel. Azt is ellenőrizniük kell, hogy a gyártó minden irányelvben lefektetett szabályt betart-e.

A képviselők szerint az imortőröknek biztosítaniuk kell, hogy a termékhez csatoljanak a fogyasztók és a végső felhasználók által könnyen érthető, az adott tagállam hivatalos nyelvére lefordított használati utasítást.

Jelentéstevő: André Brie (GUE/NGL, DE)

Jelentés: (A6-0491/2007) – Akkreditációs és piacfelügyeleti előírások a termékek forgalmazása tekintetében

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékek forgalmazása tekintetében akkreditációs és piacfelügyeleti előírások megállapításáról

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita:2008. február 19., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0029

André Brie

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Brie&partNumber=1&language=HU&id=4298

Jelentéstevő: Christel Schaldemose (PES, DA)

Jelentés: (A6-0490/2007) – A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszere

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita:2008. február 19., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0030

Schaldemose

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Schaldemose&partNumber=1&language=HU&id=37312

Jelentéstevő: Alexander Stubb (ALDE, FI)

Jelentés: (A6-0489/2007) – Egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazása

Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita:2008. február 19., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0028

Alexander Stubb

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28261&language=hu

Európa és a demográfiai válság

Szülőknek járó nyugdíj-kiegészítés, a korkedvezményes nyugdíjazás visszaszorítása, ingyenes meddőség-kezelés, az örökbefogadás megkönnyítése, apajogok, a bevándorlók integrálása, szabad munkaerő-áramlás – ezekkel is küzdene az EP a demográfiai válság ellen.

Átlagosan 1,5 gyermeket vállalnak a családok az EU-ban, ami abnormálisan alacsony – áll Françoise Castex (szocialista, francia) saját kezdeményezésű jelentésében, amelyet csütörtökön, kézfelemeléssel szavazott meg az EP.

A szöveg szerint a születési rátát kedvezően befolyásolná egy családbarát anyagi és érzelmi környezet. Az EP azt javasolja, hogy a tagállamok tegyék lehetővé a munkahelyi bölcsődék adómentességét, és büntessék szigorúbban azokat a munkáltatókat, akik bármilyen módon diszkriminálják a gyermeket vállalni kívánó nőket.

Korai nyugdíjazás és stressz helyett

A képviselők támogatnák az 50 év feletti munkavállalást, és arra kérik a vállalatokat, jelentősen szorítsák vissza a korai nyugdíjazást. Az EP „nyomatékosan kéri, hogy fogadjanak el konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy az idősebbek – amennyiben kívánnak – tovább dolgozhassanak, ami lehetővé tenné a hosszantartó szakmai gyakorlat során összegyűjtött szakismereteknek a fiatalok, a többi dolgozó és vállalkozó számára történő átadását".

A képviselők szerint a tagállamoknak képzésekkel kellene segíteniük az idősebb munkavállalókat abban, hogy igazodni tudjanak a modern munkaerőpiaci elvárásokhoz. Az ilyen képzéseken – áll a jelentésben – megismerhetnék az állásinterjúk menetét, az önéletrajzírás technikáit, az életkorral összefüggő fontos munkajogi kérdéseket, továbbá frissíthetnék technológiai tudásukat, és önbizalomra tehetnének szert.

A parlament szerint „eljött az idő arra, hogy foglalkozzanak a »nyugdíjas stresszel«, azaz a letörtség, a hasznavehetetlenség és a céltalanság érzésével, amely a nyugdíjba vonulás után néhány nappal tör rá a munkavállalókra, amikor úgy érzik, hogy haszontalanok, mellőzöttek, magányosak és nincs jövőjük".

Nyugdíj-kiegészítés a szülőknek

A nyugdíj kiszámításakor a szülési és a gyermeknevelési szabadság okozta munkaidő-kiesés miatt a nők hátrányosabb helyzetben vannak, ezért a parlament arra ösztökéli a tagállamokat, a felnevelt gyermekek számától függően adjanak nyugdíj-kiegészítést.

Az EP „kéri a tagállamokat, hogy folytassanak összehangolt vitát azon lehetséges reformokról, amelyekkel biztosítható a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, például olyan rendelkezések révén, melyek lehetővé teszik, hogy a nők anyasági szabadságát és az oktatási rendszerben eltöltött idejét figyelembe vegyék nyugdíjjogosultságuk kiszámításakor".

Meddőségi kezelés

A képviselők az európai párok magas, 15 százalékos meddőségi aránya miatt felszólítják a tagállamokat, mindenki számára garantálják a meddőségi kezelést és az orvosi úton végzett megtermékenyítést – áll a jelentésben.

Apák jogai

Az apaság védelme érdekében javítani kell az európai jogi szabályozást – vélik a képviselők. A jelentés felkéri a Bizottságot, hogy készítsen olyan ajánlásokat, amelyek kifejezetten az apák családi életben való részvételét segítik elő az apasági szabadsághoz való jog bevezetése révén. Az EP erősítené az apák gyermekneveléshez és gyámsághoz való jogát szétköltözés vagy válás esetén.

Az idegengyűlölet és illegális munkavállalás

A képviselők szerint az európai demográfiai deficit egyik lehetséges megoldása a bevándorlás. A jelentés felszólítja a tagállamokat, az integráció elősegítése mellett küzdjenek az emberkereskedelem és az illegális munkaközvetítő hálózatok ellen, és sújtsák büntetésekkel azokat a munkaadókat, akik szabálytalan státuszú dolgozókat alkalmaznak.

A munkavállalók szabad mozgása 2014 előtt

A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a demográfiai tendenciákra vonatkozó statisztikai adatok minőségének és megbízhatóságának javításához, továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, még 2014 előtt valósítsák meg a munkaerő maradéktalanul szabad áramlását az unióban.

Kósáné Kovács Magda (szocialista) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményének előadójaként szólalt fel a plenáris vitában.

„A családtámogatási rendszerekre vonatkozó jogalkotás nemzeti hatáskörbe tartozik, mégis a gyermekes családok iránti kötelezettségvállalás morális kérdés is és az európai értékrend fontos része" – mondta a képviselőnő. A politikus azt mondta, „közvetlen kapcsolat is lehet a migráció és a népesedési ráta között, hiszen egyik oldalról a nagy gyermekszám a második generációs bevándorló családoknál csökken, míg a bevándorlók jelenléte is változtathat a befogadó népesség gyermekvállalási hajlandóságán".

Kósáné szerint fel kell számolni az idősebb munkavállalók diszkriminációját, ugyanakkor „nem lehet kényszer a további dolgozásuk, valódi választási lehetőségük kell legyen, és ehhez az életen át tartó tanulás feltétlenül szükséges".

Őry Csaba (néppárti) szerint a jelentésben felvetett kérdések „központjában a család áll, a családon belüli munkamegosztás kérdése, férj és feleség egyidejű munkavállalása, minél több gyermek ellátása, felnevelése, továbbá idős hozzátartozók ellátása, gondozása". Emellett „az uniós politika szintjén egyszerre szeretnénk ösztönözni az aktív időskort (…) és kicsit kijjebb tolni a korhatárt és közvetett ösztönzők révén csökkenteni az előnyugdíjazást.

Őry úgy vélte, ezeket az egymással összefüggő célokat csak úgy lehet elérni, ha kiemelten kezelik a családok támogatását és az emberek egészségi állapotának javítását. Szerinte „sajnálatos, hogy költségvetési okokból számos tagállamban az egészségügyi kiadásokat inkább visszafogják, csökkentik, és újabb és újabb terheket raknak a munkavállalók, köztük az idősek, rászoruló emberek nyakába. Ez az irány egy helytelen irány, nem segíti a lisszaboni stratégia megvalósulását, és nem segíti a demográfiai problémák megoldását sem". Ugyanez vonatkozik a családtámogatási rendszerekre is – tette hozzá Őry Csaba.

Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a demográfiai problémák igen szorosan összefüggnek az egészségügyiekkel. Olajos szerint új politikát kell kidolgozni a demográfiai megújulás érdekében. „Míg 2050-re az iszlám országok népessége 1300 millióra nő, Európa 495-ről 400 millióra fogy" – mondta a képviselő, aki negatív példaként említette Magyarországot, „ahol talán már jövőre 10 millió alá süllyed a népesség, és ahol az átlagos életkor tíz évvel marad el az európai uniós átlagtól"

Olajos szerint az új demográfiai politika két alapjának a családnak, mint a legfontosabb társadalmi alapegységnek, és az egészséges embereknek kell lennie. „Vannak országok, ahol az állam átvállalja a nagycsaládok válláról a többletterhet. Ezt a jó példát kell mindenhol megvalósítani" – vélte a képviselő.

A politikus hozzátette, „az állampolgárokat érdekeltté kell tenni saját egészségi állapotuk megőrzésében. Ehhez kapják meg a szükséges állami támogatást mind anyagi téren – lásd kötelező szűrővizsgálatok, ingyenes sportolási lehetőségek -, mind pedig szellemi síkon, azaz egészségtan és demográfiai ismeretek oktatásával".

Jelentéstevő: Françoise Castex (PES, FR)

Jelentés: (A6-0024 /2008) – Európa demográfiai jövője

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita:2008. február 19., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2156

Françoise Castex

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Castex&partNumber=1&language=HU&id=28148

EP-jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról

Csak közép- vagy hosszútávra várható az új tagállamok gazdasági felzárkózása – áll az EP jelentésében. A képviselők szerint sikeres a kohéziós politika, de továbbra is jelentősek a régiók közötti különbségek.

Az Európai Bizottság „gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentése" apropóján készített saját kezdeményezésű jelentést Ambroise Guellec (néppárti, francia). Ezt csütörtökön, kézfelemeléssel fogadta el az Európai Parlament.

A jelentés szerint „az EU kohéziós politikája az európai integrációs folyamat alappillére marad, és fontos szerepet játszik a különbségek és fejlődési hiányosságok csökkentésében".

Sikeres kohézió

A szöveg üdvözli, hogy a régi kohéziós országok – Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország – „rendkívül sikeresen zárkóztak fel, jelentős növekedést könyvelve el a 2000-2006-os időszakban, azonban emlékeztet arra, hogy növekedésük ellenére a régióik közötti különbségek jelentősek, és továbbra is vannak mélyen gyökerező szerkezeti problémák".

A jelentés szerint „még túl korai lenne értékelni a kohéziós politika eredményeit az új tagállamokban", amelyek gazdasági konvergenciáját „csak közép- vagy hosszú távra lehet előirányozni".

A képviselők „aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az országok közötti konvergencia gyakran elrejti a régiók közötti és az egyes régiókon belüli eltérések növekedését".

Fővárosok

A jelentés – különösen az új tagállamokban – „kiemeli a fővárosi régiók polarizációs hatását". Ezek ugyanis az országok GDP-jének 32 százalékát állítják elő, miközben a lakosság mindössze 22 százalékát képviselik.

A képviselők szerint „a szabályozatlan urbanizáció demográfiai, gazdasági, társadalmi, közlekedési és környezeti egyensúlyhiányt teremthet egy behatárolt területen, és szuburbanizációhoz, valamint a városoktól távol eső vidéki területek elnéptelenedéséhez vezethet".

Az EP úgy véli, „a kohéziós politikának ösztönző hatása van a lisszaboni stratégiára azáltal, hogy a közberuházásokat azon projektek felé irányítja, amelyek egy dinamikus, a növekedést előidéző és az innovációnak kedvező gazdasági háló létrehozását támogatják". A képviselők ugyanakkor sajnálják, hogy „nem vették kellő mértékben figyelembe a kis-, mikro- és kézműves-vállalkozások innovációs potenciálját a kohéziós politika végrehajtása során".

N+2+1

A szöveg szerint „az irányító hatóságokat a projektek gyors végrehajtására és finanszírozására" kell sarkallni, ezért az EP „ragaszkodik ahhoz, hogy az N+2 szabály (és az új tagállamok esetében a 2007-2013-as pénzügyi keret első három évében az N+3 szabály) elve érvényesüljön". A képviselők kiemelik: „a fel nem használt előirányzatokat újra fel kell használni – a kohéziós politikára alkalmazható N+2 vagy az N+3 szabály értelmében -, a lehető legtöbbet kihozva ily módon a rendelkezésre álló szerény forrásokból"

Demográfiai és klímaválság

A parlament úgy véli, „a demográfiai tendenciáknak jelentős területi hatása lehet: például egyes területek – különösen a kevésbé fejlett vidékiek – elnéptelenednek, miközben a városok népsűrűsége növekszik, a társadalom elöregszik, vagy más területeken a helyi gazdaság fejlődik, ami problémáik megoldása érdekében szükségessé teszi az egyedi, innovatív stratégiák kidolgozását".

A jelentés szerint az éghajlatváltozás hatásai – például erdőtüzek, aszályok, árvizek – „régiónként változó válaszokat követelnek meg, és amelyekkel a régiók úgy tudnak megbirkózni, ha felülvizsgálják és átdolgozzák a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiáikat".

Átláthatóság

A szöveg szerint az EP „határozottan kiáll a Bizottság által elindított európai átláthatósági kezdeményezés mellett, amely 2008-tól kezdve közzéteszi a strukturális finanszírozás kedvezményezettjeinek" listáját.

Harangozó: meg kell erősíteni a kohéziós politikát

A jelentés plenáris vitájában Harangozó Gábor (szocialista) úgy vélte, „a vidéki szegénység felszámolását, a leszakadó térségek felzárkóztatását az agrárpolitika keretében nem sikerült megfelelően kezelni. Ezen a téren sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség egy megújított, integrált kohéziós politika keretében, ami képes az elszegényedő térségekben megfordítani a negatív folyamatokat".

A képviselő szerint „a kohézió és a versenyképesség erősítése közötti szinergiát erősíteni kell", és foglalkozni kell az elöregedés, az energiahatékonyság, és a klímaváltozás kérdésével is. Ezért szerinte „elengedhetetlen a kohéziós politika megerősítése, és el kell utasítanunk annak nemzeti szintre helyezését".

De Blasio: hatékony pénzfelhasználást

De Blasio Antonio (néppárti) (PPE-DE) azt mondta, a kohéziós politika „célja a valós felzárkóztatás megteremtése, azonban elengedhetetlen, hogy az erre szánt összegek hatékonyan kerüljenek felhasználásra".

Szerinte a projektek hatékonysága kétféleképpen mérhető: „abban, hogy hogyan szolgálja a felzárkózást, és adott pénzösszegek mennyire jól vannak felhasználva összehasonlíthatóan egyes országokban. Hiszen nem fordulhat elő az, hogy egy tagországban adott projektre sokszorosát fordítsák, mint egy másikra".

De Blasio úgy vélte, „a hatékonyság alapozza meg azt, hogy a kohéziós politikát megerősíthessük".

Jelentéstevő: Ambroise Guellec (EPP-ED, FR)

Jelentés: (A6- /2008) – Negyedik jelentés a kohézióról

Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról

Regionális Fejlesztési Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. február 20., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2148

Ambroise Guellec

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Guellec&partNumber=1&language=HU&id=28194

EP: fel kell számolni Gáza blokádját

Csütörtökön állásfoglalást szavaztak meg az EP-képviselők a Gázai övezetben kialakult helyzetről. Az EP szerint kudarcot vallott Gáza elszigetelése.

Az EP „mély aggodalmát fejezi ki a Gázai övezetet sújtó humanitárius és politikai válsággal és annak további lehetséges súlyos következményeivel kapcsolatosan", és „sürgeti az erőszakos cselekmények azonnali leállítását".

A parlament „felszólítja Izraelt, hogy szüntesse be a polgári személyek megöléséhez és veszélyeztetéséhez vezető katonai akciókat és a törvénytelen célzott gyilkosságokat", ugyanakkor „felszólítja a Hamászt, hogy a Gázai övezet törvénytelen átvételét követően akadályozza meg, hogy a palesztin milíciák a Gázai övezetből izraeli területre rakétákat lőjenek ki".

A képviselők szerint „a Gázai övezet elszigetelésének politikája mind politikai, mind humanitárius szempontból kudarcot vallott", ezért meg kell szüntetni a blokádot.

A parlament „kedvezőnek tartja a rafahi zavargásokra adott egyiptomi választ, amely számos palesztin család számára lehetővé tette, hogy alapvető szükségleteik ellátására elemi árucikkekhez jussanak".

Az EP állásfoglalásában az áll, „hogy a polgári népességet ki kellene vonni a katonai intézkedések és a kollektív büntetések alól". A parlament „felszólítja Izraelt, hogy megszállóként teljesítse nemzetközi kötelezettségeit a Gázai övezetben, és továbbra is biztosítsa a humanitárius segélyek, a humanitárius segítségnyújtás, az alapvető fogyasztási cikkek és a létfontosságú szolgáltatások, mint például az villamos energia és az üzemanyag folyamatos és elégséges bejutását a Gázai övezetbe".

A képviselők ugyanakkor „ismételten felszólítanak az izraeli Gilád Sálit tizedes szabadon bocsátására, amit a Hamász jóindulatának megnyilvánulásaként fogadnának".

A parlament legutóbb 2008. január 30-án, Brüsszelben vitázott erről a kérdésről.

A január 30-ai vita összefoglalója (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-20217-030-01-05-903-20080131IPR20216-30-01-2008-2008-false/default_en.htm

Közvetlenül is ellenőriznék az EP-képviselők az uniós jogszabályok alkalmazását

A képviselők növelnék a parlamenti bizottságok szerepét az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében, és támogatják, hogy a jövőben a jogalkotási javaslatokhoz a közvéleménynek szánt összefoglalót csatoljanak.

A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2005-ös bizottsági értékelés kapcsán készített parlamenti jelentést Monica Frassoni (zöldpárti, olasz). Ezt az EP február 21-én fogadta el.

A jelentés „megállapítja, hogy a Bizottság által a Szerződés megsértése miatt kezdeményezett eljárások száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2003-ban a feltárt jogsértések száma elérte a 2709-et (az EU-15-re vonatkozóan)". „A feltárt jogsértések száma jelentősen (563-mal) csökkent 2004-ben és noha 2005-ben ismét nőtt, nem érte el a 2003-as szintet: 2653 volt a nyilvántartott jogsértések száma (az EU-25-re vonatkozóan)". Így – teszi hozzá a szöveg – „a tíz új tagállam csatlakozása látszólag nem volt kihatással a nyilvántartott jogsértések számára".

A parlament „bátorítja azt a gyakorlatot, hogy a petíciót benyújtók által ismertetett ügyek kivizsgálására tényfeltáró küldöttségeket indítanak a különféle tagállamokba; úgy véli, hogy ez a tagállamokkal való közvetlen problémamegoldásnak a polgárok érdekében történő pragmatikus módja". A képviselők szerint „az ilyen kiküldetésekre egyre nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak nincs elegendő felügyeleti felhatalmazása a közösségi jog végrehajtásának ellenőrzésére, például környezetvédelmi téren".

Az EP „üdvözli a Bizottság arra irányuló általános elkötelezettségét, hogy a jövőbeni jogalkotási javaslatok az állampolgároknak, illetve a közvéleménynek szóló összefoglalást is tartalmazzanak".

A jelentés „sürgeti a Bizottságot, hogy széleskörűen alkalmazza azt az elvet, amely szerint minden olyan levelezést nyilvántartásba kell venni panaszként, amely valószínűleg a közösségi jog tényleges megsértését derítheti fel".

Az EP „úgy véli, hogy a parlament állandó bizottságainak sokkal aktívabb szerepet kellene vállalniuk a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzésében a hatáskörükbe tartozó területeken, és ennek érdekében támogatást és rendszeres tájékoztatást kellene kapniuk a Bizottságtól". A jelentés „javasolja, hogy ahol csak lehetséges, egy adott ügy parlamenti előadója vagy kinevezett utódja központi és állandó szerepet töltsön be a közösségi jog tagállamok általi betartásának folyamatos felülvizsgálatában".

Lévai: jól teljesítenek az új tagállamok

A plenáris vitában Lévai Katalin (szocialista) azt mondta, „a szerződésekben és a jogi aktusokban meghatározott célkitűzések sikeres megvalósítása azon múlik, hogy a tagállamok mennyire hatékonyan alkalmazzák a közösségi jogot, hogyan ültetik azt át".

A képviselőnő szerint a jogok betartásában jól szerepelnek az új tagállamok, mert „valóban igyekszünk megfelelni a kritériumoknak és az elvárásoknak".

Lévai azt mondta, az uniós jogalkotás nemzeti átültetése „nagyon gyakran nagyon sok időt igényel". Szerinte egyszerűsíteni kellene a bürokratikus nyelvet, ki kellene terjeszteni a hatásvizsgálatokat, és kevesebb időt kellene igénybe vennie a panaszok kivizsgálásának.

Jelentéstevő: Monica Frassoni (Greens/EFA, IT)

Jelentés: (A6-0462/2007) – A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése (2005)

A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése 2005-ben – 23. éves jelentés

Jogi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. február 20., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2271

Monica Frassoni

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Frassoni&partNumber=1&language=HU&id=4254

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük