EU: Ne lopj! (annyit) – Bulgária komoly uniós forrásoktól esik el a korrupció miatt
4 perc olvasás
Az Európai Bizottság 2008. július 23.-án nyilvánosságra hozta Bulgária és Románia bel- és igazságügyi helyzetét értékelő éves jelentését, melyben a folyamatosan ismétlődő korrupciós problémák miatt elmarasztalta mindkét országot. A kritika hangneme a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest azonban sokkal mérsékeltebb, különösen Bulgária esetében.
Az Európai Bizottság 2008. július 23.-án nyilvánosságra hozta Bulgária és Románia bel- és igazságügyi helyzetét értékelő éves jelentését, melyben a folyamatosan ismétlődő korrupciós problémák miatt elmarasztalta mindkét országot. A kritika hangneme a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest azonban sokkal mérsékeltebb, különösen Bulgária esetében.
Brüsszel a korrupció és pazarló gazdálkodás miatt felfüggesztette több százmillió euró támogatás folyósítását Bulgáriának, és visszavonta két kormányzati ügynökség jogát uniós pénzalapok kezelésére. A Csatlakozási Szerződésben megfogalmazott védzáradék bevezetésére – mely lehetővé tenné az EU-tagállamok számára, hogy megtagadják a bolgár és román bíróságok által meghozott ítéletek elismerését – azonban nem került sor.
A Bizottság elismerte Bukarest és Szófia eddigi erőfeszítéseit, azonban a korrupció elleni küzdelem, Bulgária esetében pedig a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozását kérte.
A Bulgáriáról szóló jelentés szerint „világos stratégiára, és a rendszer átalakítása iránti egyértelmű elkötelezettségre van szükség minden szinten. Bulgáriának a jelenlegi intézményrendszerrel – annak hiányosságai ellenére – képesnek kell lennie eredményeket felmutatni a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés ellen, továbbá a támogatások felhasználásában érintett intézmények közötti érdekellentétek, valamint a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti állítólagos kapcsolatok megszüntetése terén is".
A bel- és igazságügyi jelentés mellett a Bizottság egy külön dokumentumot bocsátott ki, mely egyrészt az uniós támogatások bulgáriai felhasználását értékeli, másrészt pedig a korábbi több százmillió eurós támogatás felfüggesztésének formalizálását jelenti.
A Bizottság visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami formálisan 250 millió euró kifizetésének leállítását jelenti. Bulgária esetében a felfüggesztett támogatások, beleértve a Kohéziós Alapból és a mezőgazdasági segélyprogramból (SAPARD) származó forrásokat is, összesen több mint 800 millió euró leállítását jelenti.
A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy hajlandó megváltoztatni álláspontját az előcsatlakozási alapokból származó források felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben Bulgária megteszi az ehhez „szükséges lépéseket".
Meglena Kuneva bolgár biztos szerint a Bulgária bel- és igazságügyi helyzetét értékelő jelentés „politikai következtetéseket" tartalmaz, melyek a bolgár kormányzatot cselekvésre ösztönözhetik, ugyanis Bulgáriának most „kézzelfogható eredményeket" kell felmutatnia.
A bolgár miniszterelnök, Szergej Sztanisev egy sajtótájékoztatón megalapozottnak ítélte a Bizottság kritikáját ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelentés pozitív eredményekről is beszámol.
Romániát – Bulgáriától eltérően – nem sújtotta szankciókkal az Európai Bizottság, azonban a jelentés felszólította Bukarestet a korrupció elleni küzdelem átpolitizáltságának csökkentésére.
A korábban nyilvánosságra került jelentéstervezettel ellentétben a jelentés nem tér ki arra, hogy a folyamatosan felmerülő problémák késleltethetnék Bulgária és Románia schengeni térséghez, illetve az eurózónához történő csatlakozását.
EUvonal
