A roma származású román állampolgárok olaszországi helyzetével kapcsolatos viták adták az apropóját annak az EP-állásfoglalásnak, amely az uniós polgárok szabad mozgásáról szól. Az EP egyszerre küzdene a bűnözés, a kollektív felelősség és az idegengyűlölet ellen, és globális uniós stratégiát akar a romák integrációjára. 

 

A roma származású román állampolgárok olaszországi helyzetével kapcsolatos viták adták az apropóját annak az EP-állásfoglalásnak, amely az uniós polgárok szabad mozgásáról szól. Az EP egyszerre küzdene a bűnözés, a kollektív felelősség és az idegengyűlölet ellen, és globális uniós stratégiát akar a romák integrációjára. 

„Rómában brutálisan megtámadtak és megöltek egy asszonyt, aminek elkövetésével egy román állampolgárságú személyt vádolnak", ezt követően pedig „rasszista agresszióra került sor román állampolgárok ellen".

Ennek kapcsán az Európai Parlament 306 igen, 186 nem, 37 tartózkodó szavazattal állásfoglalást fogadott el csütörtökön „Az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról" címmel.

A szabad mozgás és a kiutasítás feltételei

A szöveg emlékeztet: „a személyek szabad mozgása az unió polgárainak a szerződések és az alapjogi charta által elismert egyik alapvető és elidegeníthetetlen joga és az európai polgárság egyik alappillére".

A képviselők hozzáteszik: „ezért az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv mindamellett, hogy lehetővé teszi egy tagállam számára egy uniós polgár kiutasítását, ezt jól körülírt határok között engedélyezi az alapvető szabadságok biztosítása céljából". Az állásfoglalás részletesen felsorolja azokat az eseteket és módokat, amikor és ahogy egy tagállam kiutasíthatja egy másik uniós ország polgárát (közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok, indokolatlan teher a fogadó tagállamra, személyes helyzet értékelése, érthető írásbeli értesítés, fellebbezési lehetőség, legalább egy hónapos határidő stb.)

A romák integrációja

A képviselők úgy vélik, „a romákkal szemben ma is tapasztalható diszkrimináció és visszaélés az Európai Unió területén, és mivel e kisebbség integrációja és társadalomba való beilleszkedése, továbbá védelme sajnos továbbra is teljesítetlen célkitűzés".

Az EP a szervezett bűnözés elleni fellépésre szólít fel, ugyanakkor „elutasítja a kollektív felelősség elvét és határozottan megerősíti, hogy küzdeni kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a nemzetiségen és az etnikai származáson alapuló diszkrimináció és megbélyegzés valamennyi formája ellen, amint azt az Európai Unió alapjogi chartája is kimondja".

A parlament „úgy véli, hogy a romák jogainak védelme és integrációja az egész Európai Unió számára kihívás, és felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki globális stratégiát a romák társadalmi beilleszkedésére".

Vita Frattini biztos nyilatkozatairól

A parlament együttérzését fejezte ki a meggyilkolt Giovanna Reggiani családjával.

Az állásfoglalás csütörtöki szavazásakor vita alakult ki az egyik bekezdésről, amely kritikusan szólt az Európai Bizottság olasz alelnöke, a bel- és igazásgügyi kérdésekért is felelős Franco Frattini szerepvállalásáról.

A néppárti frakcióvezető, Joseph Daul (francia) az általa személyeskedőnek tartott passzus visszavonását kérte. A szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista frakcióvezetők ezt ellenezték. Az EP végül 290 igen, 220 nem, 21 tartózkodó vokssal megerősítették az eredeti szöveget.

Eszerint az EP „úgy véli, hogy a Bizottság alelnökének, Franco Frattininek a súlyos római események kapcsán az olasz sajtónak tett közelmúltbeli nyilatkozatai ellentétesek a 2004/38/EK irányelv szellemével és betűjével, és felkéri, hogy az irányelv szellemiségét tartsa teljes mértékben tiszteletben".

Mohácsi: komoly probléma a romák integrációjának hiánya

Az állásfoglalás kapcsán még hétfőn tartott vitát az Európai Parlament. Itt Mohácsi Viktória (liberális) azt mondta, „nincs elég mentség a római gyilkosságra, aki bűncselekményt követett el, annak bíróság előtt kell felelnie tettéért. Azonban liberálisként nem fogadom el, nem fogadhatom el azt, hogy egy bármilyen nemzetiségű, bármilyen etnikai csoporthoz tartózó bűnelkövető alapján mondjanak ítéletet az adott csoport egésze ellen, teret engedve szélsőséges erők erőszakos akcióinak" – tette hozzá.

Mohácsi azt mondta, többször figyelmeztetett, hogy a Romániában és Bulgáriában „a telepeken rossz szociális körülmények között, mélyszegénységben élő emberek csatlakozás utáni migrációja pontosan az integráció hiánya miatt komoly problémaként jelentkezhet az EU tagállamaiban". „A figyelmeztetést nem követte komoly intézkedés a csatlakozási tárgyalások során" – fogalmazott.

A képviselőnő megemlítette, hogy „Németországban a roma gyerekek fele járt csak iskolába, azok 80 százaléka pedig speciális intézménybe. Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovéniában roma gyermekek adják a speciális iskolába járók többségét".

Az állásfoglalás szövege:

http://www.europarl.ep.ec/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P6-RC-2007-0462+0+DOC+XML+V0//HU

EP: az EU a globalizáció egyik legfőbb haszonélvezője

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint az unió profitál a nyitott világgazdaságból. A parlament Európában fokozná a szociális védelmet és a szegénység elleni küzdelmet, közös energia- és bevándorlási poltikát szeretne. A képviselők szerdán vitáztak arról, mi Európa érdeke, és hogyan érhet el sikert az EU a globalizáció korában.

Az Európai Parlament csütörtökön, 435 igen, 86 nem, 32 tartózkodó szavazattal fogadott el állásfoglalást az EU szerepéről a globalizációban.

A szöveg szerint „az EU globális szereplőként fontos tényező, és a nyitott világgazdaság egyik legjelentősebb. A parlament szerint „a gazdaság globalizációja új lehetőségeket teremt az uniós gazdaságok számára, amelyeknek fontosabb szerepet kell játszaniuk az elkövetkező évtizedekben, és további előnyökre kell szert tenniük a méretgazdaságosság, a kapacitás, a városiasodás, a hálózatok és a jó hírnév kihasználásával".

A képviselők úgy vélik, az EU csak úgy lesz képes a lisszaboni célok belső megvalósítására, ha globális szinten aktívan és egységesen lép fel".

Az állásfoglalás szerint „nagyobb figyelmet kell szentelni az aktív beilleszkedésnek és az esélyegyenlőségnek, elő kell mozdítani a megfelelő szociális védelmet és meg kell erősíteni a szegénység elleni küzdelmet, hatékonyabb módszereket kell kidolgozni a munkához, az oktatáshoz, a szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint a szociális védelem egyéb formáihoz való hozzáféréshez fűződő meglévő polgári jogok Európa-szerte történő biztosítása érdekében".

A parlament „úgy véli, hogy a stabil gazdaságpolitikák elősegítenék a bizalom megerősítését és a jelenlegi pénzügyi ingadozásból adódó bizonytalanság csökkentését". A képviselők szerint „a megfelelő szabályozás és felügyelet továbbra is kulcsfontosságú elemei a pénzpiacok globalizációjának és a fogyasztói jogok biztosításának".

Az állásfoglalás „megismétli, hogy a lisszaboni stratégia céljait csak egy közös energiapolitika létrehozására irányuló további erőfeszítések révén lehet maradéktalanul megvalósítani".

Az EP szerint „a kereskedelem további liberalizációjára irányuló törekvés még szükségesebbé teszi, hogy az EU továbbra is képes legyen megvédeni magát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben", ezért a parlament a kereskedelmi védelmi eszközöket az EU-s stratégia nélkülözhetetlen összetevőjének tekinti".

Az állásfoglalás „hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen ki kell alakítania az integrált határellenőrzést, továbbá a gazdasági migrációra vonatkozó összehangolt stratégiákat, feltételrendszert és eljárásokat is magában foglaló közös határellenőrzést és bevándorlási politikát, a tagállamokra hagyva annak eldöntését, hogy milyen számban engedélyezik a bevándorlást".

Vita az EP-ben

Az Európai Parlament plenáris ülése november 14-én foglalkozott a kérdéssel.

Az EU soros elnöksége képviseletében Manuel Lobo Antunes, portugál Európa-ügyi miniszter azt mondta, a globalizáció nem csak gazdasági és technológiai jelenség, hanem lényegét tekintve politikai természetű. Szerinte a folyamat kétoldalúságát jellemzi, hogy egyrészről az emberek elvesztik állásukat, és fenyegetve érzik magukat, másrészről viszont „munkahelyek jönnek létre, az árszint alacsonyabb, az áruk és szolgáltatások kereskedelme növekszik".

A miniszter úgy vélte, „Európa képes vezetni és formálni a globalizációt". Ennek érdekében azonban szerinte a reform felgyorsítására, konzisztens globalizáció-stratégia megalkotására van szükség.

Antunes bejelentette, a december 13-14-ei lisszaboni csúcson nyilatkozatot fogadnak el a globalizációról. Ebben az állam- és kormányfők kinyilvánítják eltökéltségüket és elkötelezettségüket, hogy „növelik az unió képességét a globalizáció napirendjének befolyásolására".

Az Európai Bizottság elnöke szerint a globalizáció hatást gyakorol mindannyiunk életére, de úgy is lehet tekinteni rá, hogy lehetőséget teremt az EU számára értékeinek képviseletére. „Felelősségünk van abban, hogy védelmezzük polgárainkat anélkül, hogy protekcionisták lennénk" – mondta José Barroso, hozzátéve, „nyitottnak kell lennünk, de nem naivnak", vagyis „nincs ingyen menet azok számára, akik nem tartanak tiszteletben bizonyos elveket".

A lisszaboni stratégia 2005-ös újraindítása óta a 27 EU-országban 6,5 millió új állás jött létre, és 2007-2009 folyamán további 8 millióra számít a Bizottság – mondta Barroso. Az elnök négy döntő prioritásról beszélt: kutatás és innováció, jobb gazdasági környezet, nagyobb foglalkoztatási képesség, energia és klímaváltozás. Barroso elismerte, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a szociális dimenzióra, és reményét fejezte ki, hogy a Tanács még a nyár előtt elfogadja a flexicurity (rugalmas biztonság) elvét.

A néppárti frakcióvezető, Joseph Daul (francia) úgy vélte, a polgárok választ várnak kérdéseikre, és meg kell védeni őket például a terrorizmustól, a pénzügyi piacok szeszélyétől, a rakétaszerűen emelkedő gabonaáraktól és a veszélyes importáruktól. „A globalizációnak tisztességesnek kell lennie, el kell simítania az országok közötti különbségeket, és fejlesztenie kell a szegények életszínvonalát" – vélte Daul, hozzátéve: az EU-nak biztosítania kell azt is, hogy Brazília, Kína és India is teljesítse kötelezettségeit. A nagyon magas olajárak mellett az EU-nak közös energiapolitikára van szüksége, és nem zárhatja ki a nukleáris energiát sem – mondta a politikus.

Martin Schulz (szocialista, német) úgy vélte, az uniós biztosoknak el kell ismerniük, hogy a közös gazdaságpolitikának a szociálpolitikán kell alapulnia. Schulz szerint rossz megközelítés, ha a „gazdaság az első" jelszót a szociális biztonság kárára megvalósuló profitmaximalizálás és gazdasági növekedés érdekében végrehajtott deregulációként értelmezik. Az Európai Bizottság nem egy „szocialista Eldorádó" – mondta Schulz, aki szerint ugyanakkor fel kell lépni az „egész gazdaságokat fenyegető vadnyugati kapitalizmus" ellen.

Graham Watson (liberális, brit) szerint ha az európai vezetők miatt az unió tétlenül ül, elmulasztja annak esélyét, hogy Európa érdekében formálhassa a globalizációt. „Nem a polgárokat, hanem a tagállamokat kell meggyőznünk" – vélte a politikus. Szerinte politikai megosztottság többé nem a jobb- és baloldal között van, hanem a nyitott társadalom és a bezárkózás hívei között. „Ha új globális piacot hozunk létre, új globális társadalmi szerződésre is szükségünk van, összebékítendő a rugalmasság és a tisztességesség vetélkedő igényeit" – mondta Watson.

Mirosław Mariusz Piotrowski (UEN, lengyel) azt mondta, a globalizáció visszafordíthatatlan jelenség, és ezt bizonyos tagállamoknak észben kell tartaniuk, hogy megfelelően tudjanak reagálni. Az unió lépéseinek nem szabad kárt okozniuk az egyes tagállamok gazdaságának – tette hozzá.

A zöldpárti Jean Lambert (brit) a „képzelőerő abszolút hiányát" olvasta ki a Bizottság elnökének szavaiból. Szerinte harmadik ipari forradalom küszöbén állunk, és tanulnunk kell a korábbi ipari forradalmakból.

Jiří Maštálka (GUE/NGL, cseh) azt mondta, pártja a szegénység mérséklésére koncentrálna. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat arra kell felhasználni, hogy az embereknek jogot adjunk a megfelelően fizetett munkára és a minimálbérre" – mondta.

Godfrey Bloom (IND/DEM, brit) Nicolas Sarkozy előző napi beszédét humbugnak nevezte, a francia elnököt pedig képmutatónak, például a szabad kereskedelemről, illetve a népszavazásról alkotott véleménye miatt.

Dimitar Sztojanov (ITS, bolgár) úgy vélte, a globalizáció olyan folyamat, amely nem magától létezik, és az európai politika határozza meg, kiteljesedik-e vagy sem. A képviselő szerint Bulgáriában például kudarcot fog vallani a lisszaboni stratégia, mert az ország nem volt felkészülve az uniós csatlakozásra.

Jana Bobosíková (független, cseh) szerint „biztosítanunk kell, hogy Európa pozíciója a világban olyan erős legyen, amennyire csak lehet". Ennek érdekében például le kell zárni a WTO-tárgyalásokat, erőteljesebb politikát kell folytatni Kínával kapcsolatban és mérsékelni kell a kis és közepes vállalkozásokra vonatkozó szabályozást.

A vitában szintén felszólaló Kósáné Kovács Magda (szocialista) azt mondta, „2000-ben kezdtünk magunkra ismerni a versenyképesség és a szolidaritás, a munka és a dolgozó ember stratégiájában, a lisszaboni stratégiában. Azóta többször billent meg az egyensúly a tőkemegtérülés oldalára és vált félővé, hogy a stratégia emberi arca elhomályosul." A képviselőnő szerint „a méltó élethez az elemi biztonság, az egészséges élethez és művelődési javakhoz való hozzájutás, a diszkrimináció hiánya, az elfogadható életfeltételek is hozzátartoznak". A politikus hozzátette: a szolidaritás ne csak jelszó legyen, hanem az alkotásra képes vagy képessé tehető emberek esélye is. „Az értékek Európája nem fogadhatja el, hogy nem lesz munkája a pályakezdőnek és az idősnek, a szegénység által elszigeteltnek és az új ismeretekre szorulónak, a sokféle hátrány súlyát viselő cigányoknak" – fogalmazott Kósáné Kovács Magda.

Előzmények

A mostani vita és állásfoglalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Tanács 2007. október 18-19-ei, lisszaboni ülésén vitattak meg az állam- és kormányfők egy dokumentumot, melynek címe „Az európai érdek: siker a globalizáció korában".

A vitaanyag kiemelten foglalkozik az európai gazdaság helyzetével a világban. A szöveg szerint az EU mint a szolgáltatások és áruk első számú exportőre a nyitott világgazdaság fő haszonélvezője.

A dokumentum részletesen elemzi az európai gazdasági és monetáris unió működését, és többek között az európai kisvállalkozásokat segítő jogalkotásra tesz javaslatot.

EP-figyelmeztetés a pakisztáni elnöknek

Az EP-képviselők csütörtökön állásfoglalást fogadtak el a Pakisztánban kialakult válságos helyzetről. A parlament az alkotmány visszaállítását, az erőszak beszüntetését követeli.

Az EP „követeli, hogy vessenek véget a katonai bíráskodásnak, és haladéktalanul állítsák vissza Pakisztán 1973-as alkotmányát", és „szolidaritását fejezi ki a jogászok, civil társadalmi és emberi jogi aktivisták, valamint jeles politikai vezetők jogszerű tüntetéseivel", továbbá „elítéli a tüntetők elleni rendőri erőszakot és a vád nélküli vagy terrorizmus vádján alapuló, ám tényleges alapot nélkülöző nagyszámú letartóztatást".

Az EP „felszólítja Musarraf tábornokot, tartsa tiszteletben a legfelső bíróság ítéletét elnökké való megválasztásának alkotmányosságáról" és felszólítja az elnököt, „mondjon le a hadsereg-főparancsnoki tisztségéről az újabb elnöki ciklus esküjének letétele előtt".

Az állásfoglalás kiemeli, „az EU megfigyelő küldöttségeinek keretében Pakisztánba küldendő európai parlamenti választási megfigyelői küldöttség útnak indítása attól függ, hogy a pakisztáni hatóságok eleget tesznek-e a szabad és tisztességes választások megrendezéséhez szükséges alapvető feltételeknek".

Felére csökkentené az EP az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-re

A december 3. és 14. között, az indonéziai Balin tartandó ENSZ-konferencia előtt fogadott el állásfoglalást a parlament a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes EP-bizottság kezdeményezésére. A képviselők 2009-ig új nemzetközi egyezményt akarnak, és nem zárkóznának el az atomenergia szerepének fokozásától sem.

A Balin tartandó ENSZ-konferencia célja, hogy a 2012-ban kifutó kiotói jegyzőkönyv utáni időszakra készülve új célkitűzéseket körvonalazzanak a klímaváltozás mérséklésére.

Az EP-képviselők, csütörtökön, 398-29-63 arányban elfogadott állásfoglalásuk szerint az Európai Uniónak Balin meg kell erősítenie vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A képviselők úgy vélik, legkésőbb 2009-re tető alá kellene hozni a 2012 utáni, kiotó utáni időszakra vonatkozó egyezményt.

Az EP állásfoglalása szerint hosszú távú célkitűzésnek kell elfogadni, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása 2050-re legalább 50 százalékkal csökkenjen az 1990-es szinthez képest.

A parlament szerint „az iparosodott országoknak – a kiotói jegyzőkönyvet eddig még nem ratifikáló országokat is beleértve – vezető szerepet kell játszaniuk az éghajlatváltozás világszintű megfékezésében, és el kell kötelezniük magukat, hogy kibocsátásukat 1990-hez képest 2020-ra legalább 30 százalékkal, illetve 2050-re 60-80 százalékkal csökkentik".

Az EP „aggodalmát fejezi ki a trópusi erdők kiirtásának gyors üteme miatt, ami világszinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékáért felelős".

A képviselők egy 297 igen, 192 nem, 16 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítás szerint „úgy vélik, hogy ésszerű esetben az energiaszükségleteket az összes rendelkezésre álló szénmentes forrásból vagy kis kibocsátású technológiából, beleértve az atomenergiát, kell kielégíteni".

A parlament felülvizsgálná, „hogy a világszerte évi 60 millió tonna metánt kibocsátó szeméttelepek milyen mértékben számolhatók fel és hasznosíthatók energia-előállításra az üvegházhatás és az embereket fenyegető veszélyek mérséklése érdekében".

Kereskedelmi kapcsolatok Ukrajnával

Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU. Az EP támogatja Kijev WTO-tagságát, és a szabadkereskedelmi megállapodást, mely utóbbi viszont a képviselők szerint nehézséget okozhat az unió keleti tagállamaiban. Az EP szavazott a rövid távú vízumok kiadásáról is.

Az Ukrajnával folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról készített véleményadó jelentést Zbigniew Zaleski (néppárti, lengyel). Ezt az EP csütörtökön, változtatás nélkül fogadta el.

A szöveg szerint „Ukrajna az EU stratégiai szempontból fontos szomszédja, és egy »természetes híd«, amely összeköti az EU-t Oroszországgal és Közép-Ázsiával", „az ország nagysága, a területén és a lakosságában rejlő erőforrások, valamint földrajzi fekvése miatt Ukrajna különleges helyet foglal el Európában, és meghatározó regionális szereplőnek tekinthető". A szöveg emlékeztet: a 2004-es bővítéssel Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU lett.

A jelentésben az EP „támogatja a WTO-hoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások eredményes lezárását; felkéri Ukrajnát, hogy számolja fel a még fennálló akár jogi, akár technikai jellegű akadályokat, amelyek hozzájárulnak a WTO-hoz való csatlakozását övező nehézségekhez".

Az EP szerint „az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak hosszú távon nyilvánvalóan pozitív hatásai lesznek, azonban az EU keleti tagállamaiban előidézhet rövid- és középtávú negatív hatásokat is, amelyeket szükséges lesz kezelni".

A parlament „felkéri Ukrajnát, hogy mozdítsa elő a közszolgáltatások hatékony működését, és ezeket a szolgáltatásokat tegye könnyen elérhetővé valamennyi állampolgár számára, valamint a privatizációs folyamat sikeres befejezésének biztosítása révén fordítson nagyobb figyelmet a piaci liberalizációra, a monopóliumok felszámolására és az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségére".

A képviselők sürgetik Kijevet, „hozzon létre összefüggő és hatékony, az uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelő adórendszert".

A jelentés „aggodalommal jegyzi meg, hogy az ukrán kormány erőfeszítései ellenére a korrupció még mindig széles körben alkalmazott az országban, és jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedés és a külföldi tőkéhez való hozzáférés lehetőségének elfojtásában".

A szövegben az EP „hangsúlyozza az Ukrajna és az EU közötti biztonságos, átlátható és megbízható energiaszállítási rendszer biztosításának fontosságát".

Rövid távú vízumok és visszafogadás

Az EP ugyancsak ezen a plenáris ülésen – már kedden – szavazta meg az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről, valamint a visszafogadásról szóló megállapodást. Ezeknek a témafelelőse Barbara Kudrycka (néppárti, lengyel).

Jelentéstevő: Zbigniew Zaleski (EPP-ED, PL)

Jelentés: (A6-0396/2007) – Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ukrajnával

Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ukrajnával

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 14., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0396&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2022

Zbigniew Zaleski

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28300&language=hu

Jelentéstevő: Barbara Kudrycka (EPP-ED, PL)

Jelentés: (A6-0363/2007) – Az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás

Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. november 12., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0069

Barbara Kudrycka

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kudrycka&partNumber=1&language=HU&id=28284

Jelentéstevő: Barbara Kudrycka (EPP-ED, PL)

Jelentés: (A6-0364/2007) – Az Európai Közösségek és Ukrajna közötti, visszafogadásról szóló megállapodás

Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösségek és Ukrajna közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. november 12., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0071

Barbara Kudrycka

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kudrycka&partNumber=1&language=HU&id=28284

Az EP az unió szomszédságpolitikájáról

A képviselők „célszerűsítenék" az ESZP területi eloszlását, üdvözlik a szabadkereskedelmi zóna tervét, és támogatják a vízumkönnyítések bevezetését. Fehéroroszországnak is európai perspektívát ajánlanának, feltéve, hogy Minszk a demokrácia útjára lép.

Jelenést fogadott el az EP csütörtökön az európai szomszédsági politika (ESZP) megerősítéséről.

Az EP „teljes mértékben támogatja a jólét, a stabilitás és a biztonság körgyűrűjének megszilárdítását célzó ESZP fő célkitűzéseit, azaz szoros kapcsolat kialakítását a szomszédos országokkal, valamint ezen országok között, és az emberi jogok tiszteletben tartásán, a jogállamiságon, a felelősségteljesebb kormányzáson és a gazdasági és szociális fejlődésen alapuló demokrácia felé vezető reformok melletti elkötelezettséget".

A parlament „kétségét fejezi ki az ESZP földrajzi hatályának célszerűségével kapcsolatban, mivel az a földrajzi szempontból európai országok mellett mediterrán, nem európai országokat is magában foglal; megállapítja azonban, hogy jelenleg nem tűnik reálisnak ezen áthidaló politikai keret alapvető megváltoztatása".

Az EP „üdvözli, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és Örményország az EU legtöbb közös kül- és biztonságpolitikai nyilatkozatához és álláspontjához csatlakozik, és támogatja azt a döntést, hogy ugyanilyen módon Azerbajdzsánt is bevonják".

A parlament támogatja „egy, az egész szomszédságra kiterjedő szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a Bizottság közleményében kidolgozott hosszabb távú célkitűzését".

A jelentés „helyesli a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások megkötését Ukrajnával, valamint egy hasonló folyamat kezdeményezését Moldovával, és sürgeti, hogy a Dél-Kaukázus országaival is hasonló megállapodások megtárgyalására kerüljön sor", emellett „sürgősen arra kéri a tagállamokat, hogy javítsák a vízumok feldolgozását, és ezzel könnyítsék meg a mobilitást, valamint tegyék kevésbé terhessé és költségessé az EU-ba történő jogszerű utazást".

Az EP „úgy véli, hogy Fehéroroszország – amint felvállalja a demokráciát, tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat, valamint megerősíti a jogállamiságot – ugyanolyan európai elhivatottsággal és kilátásokkal rendelkezik, mint Ukrajna és Moldova".

Szent-Iványi: erősíteni kell a szomszédságpolitika keleti dimenzióját

A vitában felszólalt Szent-Iványi István (liberális). Szerinte a jólét, a stabilitás és a biztonság zónájának megteremtése területén vannak komoly és méltányolható eredmények, de vannak komoly kudarcok is. „A befagyott konfliktusok terén nincs érdemi előrelépés, és nem látjuk az elképzeléseket sem a transznisztriai, abháziai, palesztin vagy a nyugat-szaharai válság megoldására" – vélte.

„A szomszédságpolitika keleti és déli dimenziója közötti politikai és költségvetési egyensúlyt minél hamarabb meg kell teremteni. Ez pedig a keleti dimenzió erősödéséhez kell, hogy vezessen, hiszen ez egy nyilvánvaló következménye annak, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban az új tagállamokkal bővült" – fogalmazott Szent-Iványi István.

Duka-Zólyomi: demokratikus megoldást Grúziában

Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia) azt mondta, Grúziában „veszély fenyegeti a közösen épített demokráciát, jogállamiságot, s a lendületes gazdasági fejlődést". A képviselőnek meggyőződése, hogy a kialakult helyzet hátterében nagymértékben az orosz nagyhatalmi politika bomlasztó szándéka húzódik meg".

„Az EU-nak elkötelezett partnere a Szaakasvili által vezetett Grúzia, amely számos probléma mellett a reformok, a gazdasági növekedés területén jelentős előrehaladást mutat" – mondta a képviselő, hozzátéve, az unió „»soft power«, azaz a bevonásos meggyőzés módszerét igazolja a grúziai helyzet is, amikor Szaakasvili elnök a Nyugat hatására terelte vissza demokratikus mederbe a kiélezett folyamatot. Éppen a grúziai események tükrében tartom rendkívül fontosnak a szomszédsági politika hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatát".

Dobolyi: pozitív lépés a grúz elnökválasztás előrehozása

Dobolyi Alexandra (szocialista) azt mondta, „a legutóbbi fejlemények nagyon szerencsétlenek és sajnálatosak mindazok számára, akik Grúzia demokratikus fejlődésének pártján állnak". A képviselőnő üdvözölte a grúz parlament elnökének bejelentését, amely szerint pénteken feloldják a rendkívüli állapotot. Dobolyi szerint a mostani helyzet aláássa a grúz kormány és Szaakasvili elnök tekintélyét is, akit pedig a kaukázusi térség legdemokratikusabb vezetőjeként tartottak számon.

A politikus úgy vélte, pozitív és a feszültséget máris csökkentő lépés, hogy Szaakasvili január 5-re elnökválasztást írt ki, azonban a demokratikus és szabad választások megrendezése is fontos követelmény. Dobolyi előremutató fejleményként értékelte a hatóságok és az ellenzék közötti párbeszédet, a pártokat pedig arra szólította fel, hogy a kampány során felelősen és konstruktívan cselekedjenek.

Jelentéstevő: Raimon Obiols i Germà (PES, ES), Charles Tannock (EPP-ED, UK)

Jelentés: (A6-0414/2007) – Az európai szomszédságpolitika megerősítése

az európai szomszédságpolitika megerősítéséről

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 14., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2088

Raimon Obiols i Germà

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Obiols+i+Germ%C3%A0&partNumber=1&language=HU&id=4328

Charles Tannock

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Tannock&partNumber=1&language=HU&id=4521

Az EP Európa szociális helyzetéről

Az egészségügyi liberalizáció növelheti az egyenlőtlenséget – véli az EP. A képviselők a méltányos bérezés és a megfelelő munkakörülmények biztosítását, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem fokozását követelik az európai szociális helyzetről készített jelentésükben.

Az EP csütörtökön 345-14-2 arányban jelentést fogadott el „A szociális valóság felméréséről" címmel. A parlamenti témafelelős Elizabeth Lynne (liberális, brit).

A parlament szerint az egészségügyi és általános szociális szolgáltatások „finanszírozása nem elégséges, különösen egyes kelet-európai tagállamokban".

Az EP „úgy véli, hogy az egészségügyi szolgáltatások liberalizálása növelheti a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén kialakult egyenlőtlenségeket".

A parlament szerint „a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget csak akkor lehet felszámolni, ha a szociális és gazdasági jogok mindenki számára biztosítva vannak", és „a szociális kohézió erősítésének, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolásának politikai prioritássá kell válnia az Európai Unió számára".

A képviselők úgy vélték, „a méltányos és megfelelő bérezést és munkakörülményeket biztosító foglalkoztatást és ezzel együtt az oktatást és a hatékony szociális biztonsági rendszereket kell tekinteni a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni egyik leghatékonyabb védelemnek".

A szöveg kitér arra, hogy „a vállalkozások szociális felelőssége nem korlátozódik munkahelyek teremtésére és fenntartására, hanem egyebek mellett kiterjed a foglalkoztatás minőségére, az igazságos bérezésre és az élethosszig tartó tanulás támogatására is".

A parlament „megbocsáthatatlannak tartja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap és más strukturális alapok forrásainak felhasználásával olyan új infrastruktúrákat építenek, amelyek hozzáférhetetlenek a fogyatékkal élők és az idősebbek számára".

Az EP „úgy véli, hogy fokozottabban kell fellépni a családon belüli erőszak, valamint a gyermekek és az idősek bántalmazásának felszámolása érdekében".

Bauer: nő a különbség a gazdag és szegény régiók között

A vitában az Európai Néppárt vezérszónokaként szólalt fel a szlovákiai Bauer Edit. A képviselőnő üdvözölte a Bizottság kezdeményezését, „hogy valamiféle leltár készüljön azokról a szociális gondokról, melyek Európa lakosságát nyomasztják".

„Annak ellenére, hogy a régi tagországok közti jövedelemkülönbségek csökkenek, a gazdag és szegény régiók közti különbségek mégis növekvő tendenciát mutatnak. Az EU tíz új tagországa lakosainak 2/3-a olyan szegény régiókban él, ahol a jövedelmi szint a régi tagországok átlagjövedelmének a fele vagy annál kevesebb. Ennél is rosszabb a helyzet Bulgáriában és Romániában, ahol az átlagjövedelem nem éri el a régi tagországokénak az egy főre eső jövedelem 1/3-t sem" – mondta Bauer.

A képviselőnő emlékeztetett: „keveset tudunk arról, milyen veszélyes méreteket ölt a lakosság eladósodása. A 15 régi tagország közül 12-ben a lakosság eladósodása egy főre számítva meghaladja a 16 ezer eurót, ami a családok éves átlagjövedelmének 90 százalékát teszi ki".

A politikus kiemelte: „a jelentés ismét rámutat a gyerekszegénység leküzdésének fontosságára, és ezt rendkívül fontosnak tartjuk".

Jelentéstevő: Elizabeth Lynne (ALDE, UK)

Jelentés: A6-0400/2007- a szociális valóság felméréséről

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 13., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0400&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2104

Elizabeth Lynne

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lynne&partNumber=1&language=HU&id=4541

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük