Kevesebb üres teherautó, hosszabb maximális munkaidő a buszvezetőknek, jobban ellenőrzött fuvarozók: ezek az EP által elfogadott közúti közlekedési jogszabálycsomag főbb elemei. A képviselők számos további jogszabályt fogadtak el az utasjogokról, a vasúti és tengeri fuvarozásról, valamint például az intelligens közlekedési rendszerekről 2009 április 23-án.

  Kevesebb üres teherautó, hosszabb maximális munkaidő a buszvezetőknek, jobban ellenőrzött fuvarozók: ezek az EP által elfogadott közúti közlekedési jogszabálycsomag főbb elemei. A képviselők számos további jogszabályt fogadtak el az utasjogokról, a vasúti és tengeri fuvarozásról, valamint például az intelligens közlekedési rendszerekről 2009 április 23-án.

Az EP által második olvasatban elfogadott közúti jogszabálycsomag értelmében egy nemzetközi szállítást követő hét napon belül a visszaúton fekvő tagországok területén összesen három fuvart (kabotázs) lehet vállalni. Ez országonként legfeljebb egy szállítás jelenthet, az üres rakodótérrel történt beutazást követő három napon belül.

Az Európai Parlament eredetileg ennél is nagyobb mértékben liberalizálta volna a kabotázst, mindenekelőtt a teherautók üresjáratainak csökkentése, és így a környezet védelme, valamint a gazdaságosság fokozása érdekében.

  
Munkaidő

Egy 2006-ban elfogadott uniós irányelv értelmében a külföldön vezető buszvezetőknek legalább hatnaponta egy pihenőnap jár. Ez viszont azzal jár, hogy az ennél hosszabb utakra két buszvezetőt kell vinni, ez pedig többletköltséget jelent, amelyet végső soron az utasoknak kell megfizetniük.

Az üzletági képviseletekkel folytatott konzultáció alapján az EP támogatta a 12 napos szabály 2010-től történő visszaállítását. Eszerint ennyi napig dolgozhatnának buszvezetők nemzetközi utakon. A 12 napos szabály viszont csak egy-egy útra vonatkozik, több rövidebbre nem. A pihenőnapokat pedig a legfeljebb 12 nap után ki kell adni.

2014-től a 22 és 6 óra közötti éjszakai járatoknál több sofőrt kell alkalmazni.

Nyilvántartás

A tagállamokban nemzeti elektronikus nyilvántartást kell létrehozni a busztársaságok főbb adatairól. Az EP-képviselők kérésére ezek a nyilvántartások 2012-től elérhetők lesznek az összes tagállam számára.

Utasjogok

Jogszabályokat fogadott el az EP a buszon, illetve hajón utazók jogairól. Ezek hasonlatosak lesznek a légiutasok jogaihoz.

Az induló állomásnál mért több mint két órás késés esetén a buszozóknak alternatív utazási lehetőséget kell felajánlani. Ha az utas ezt nem fogadja el, a teljes jegyárnak megfelelő kártalanításra jogosult. Ha a szállító cég nem tud alternatív lehetőséget felajánlani, a kompenzáció a jegyár 150 százaléka. Az EP ragaszkodott ahhoz, hogy az alternatívával élő utasok is megkapják kompenzációként a jegyár 50 százalékát. A busztársaság kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a késésért vagy a járattörlésért nem felelős.

A jogszabály kitér az utas baleseti sérülése vagy halála esetén fizetendő kompenzációra is. Ez utóbbinak legalább 21 ezer eurónak kellene lennie az EP által megszavazott szöveg szerint.

A jogszabály részletezi a fogyatékkal élők és csökkent mozgásképességűek jogait is. Tőlük nem lehet ilyen alapon megtagadni a beszállást.

Intelligens közlekedési rendszerek

A parlament egy véleményadó és egy jogszabályalkotó jelentést is elfogadott az intelligens közlekedési rendszerek elterjedésének ösztönzéséről.

Barsiné Pataki Etelka a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „az európai közlekedéspolitika egyik legfontosabb pillére az intelligens közlekedési technológia", amely „segít abban, hogy az útjainkon a hatékonyság növekedjen, a szolgáltatások színvonala emelkedjen". A képviselőnő javasolta, hogy állapítsák meg az intelligens alkalmazások minimumszintjét, azért, hogy ezzel a TEN-T hálózatot el lehessen látni. Barsiné hozzátette: az Európai Bizottságtól várnak javaslatokat a nem magánberuházásból megvalósuló fejlesztések finanszírozására, valamint arra, „hogy a külső határokon átlépő forgalom hogyan tud zökkenőmentesen illeszkedni a reményeink szerinti intelligens európai infrastruktúrához".

Gurmai Zita (szocialista) azt mondta, az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az európai közlekedést, elősegíti a környezet védelmét és az energiahatékonyságot is. A képviselőnő hozzátette, fontos, „hogy a rendszerek kiépítésénél a kompatibilitás, egységesség, szabályosítás szempontjai érvényesüljenek". „Olyan racionális, magas szintű és intelligens rendszer kiépítéséről kell gondoskodni, amely alkalmas a továbbfejlődésre és képes az új technológiai vívmányok hatékony alkalmazására" – vélte Gurmai Zita.

Az áprilisi plenáris ülésen a következő közlekedési témájú szövegekről szavaztak

Együttdöntési eljárásban, második olvasatban fogadták el következő jogszabályjavaslatokat (a jelentéstevő nevével):

  • A távolsági autóbuszos és autóbuszos szolgáltatások piacához való hozzáférés (Mathieu Grosch)
  • Tiszteletben tartandó feltételek a nemzetközi közúti fuvarozói szakma gyakorlásához (Silvia-Adriana Ţicău)
  • A Közösségen belüli közúti nemzetközi árufuvarozási piacra való bejutás (Mathieu Grosch)

Szintén együttdöntési eljárásban, első olvasatban szavazott az EP a következőkről:

  • Az autóbusszal közlekedő utasok jogai (Gabriele Albertini)
  • Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret (Anne E. Jensen)
  • Marco Polo II. program (Ulrich Stockmann)
  • A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat (Petr Duchoň)
  • A hajók által okozott szennyezés és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók (Luis de Grandes Pascual)
  • A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai (Michel Teychenné)

Saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentések:

  • A városi mobilitásra vonatkozó cselekvési terv (Gilles Savary)
  • Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv (Anne E. Jensen)

Betegmobilitás: egyszerűbb lesz a külföldi gyógykezelés

Az EP támogatta az Európai Bizottságnak a határon átnyúló egészségügyi ellátásban érintettek jogairól szóló javaslatát. Eszerint a másik tagállamban történő kezelés költségét addig az összegig lehetne megtéríttetni, amennyibe az a beteg országában kerülne. A képviselők pontos tájékoztatást biztosítanának a páciensek számára. A parlament a betegek biztonságáról szóló jogszabályról is szavazott.

Az Európai Parlament első olvasatban elfogadta (297 igen, 120 nem, 152 tartózkodás) azt az irányelvtervezetet, amelynek célja, hogy felszámolja az uniós polgároknak egy másik tagállamban történő gyógykezelése előtt álló akadályokat. Az új jogszabály tisztázná a kezelési költségek finanszírozásával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, és egészségügyi együttműködési mechanizmust hozna létre a tagállamok között. Az EP témafelelőse John Bowis (néppárti, brit).

9,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban az egészségügyi kiadások nagyjából 1 százalékát teszik ki a „határokon átnyúló" gyógykezelések költségei. Jelenleg az EU 12 149 milliárdos össztermékének 7,6 százalékát fordítják egészségügyre. Eszerint a több tagállamot érintő kezelések költsége évente mintegy 9,2 milliárd euró.

Az Európai Unió bírósága 1998 óta számos döntésében mondta ki, hogy a betegeknek joguk van ahhoz, hogy megtéríttessék a másik EU-tagállamban történt kezelésért a saját országukban járó összeget. Ez, valamint az is, hogy a szolgáltatási irányelvből kizárták az egészségügyi szolgáltatásokat, indokolttá tette, hogy önálló jogszabályt fogadjanak el a betegjogokról.

A Bowis-jelentés szerint semmiben nem sérülhetnek a tagállamoknak az egészségügyet érintő hatáskörei, és nem is lehet kötelezni az országokat egy másik állam polgárának ellátására.

Előzetes engedélyeztetés

A tervezet értelmében a betegeknek jogukban állna más országban igénybe venni egészségügyi szolgáltatást, a tagállamok ugyanakkor a költségek megtérítésére – ha az súlyosan aláásná a társadalombiztosítási rendszert – előzetes engedélyeztetést vezethetnének be. Az EP ehhez hozzátenné, hogy ez az engedélyeztetés nem lehet a páciensek szabad mozgásának akadálya.

A képviselők általánosságban egyetértettek azzal, hogy a pácienseknek legfeljebb annyi költséget térítsenek meg, amennyit azonos kezelés esetén a saját tagállamukban kapnának. Ezt kiegészítenék azonban azzal, hogy a tagállamok ezt megtoldhatnák a kapcsolódó költségek, például az utókezelés, a szállás és az utazás költségeinek finanszírozásával.

Az EP felkérte a Bizottságot, vizsgálja meg, nem lenne-e szükség egy a költségtérítéseket kezelő elszámolóház felállítására. 

A képviselők a ritka betegségekben szenvedők számára akkor is biztosítanák a költségek megtérítését, ha országuk jogszabályai erről nem rendelkeznek.

Tájékoztatás

Hogy növeljék a betegeknek a külföldi orvosi ellátáshoz fűzött bizalmát, a képviselők előírnák, hogy a páciensek az őket érintő minden lényeges információt megkapjanak, például a finanszírozással vagy az esetleges műhibák utáni teendőkkel kapcsolatban. Az EP tagállami tájékoztató központokat állítana fel, és európai betegjogi ombudsmant is szeretne.

Az irányelvjavaslat nem vonatkozik a hosszú távú orvosi ellátásra és a szervtranszplantációra.

A betegmobilitásról szóló plenáris vitában Olajos Péter (néppárti) azt mondta, „ezzel a jogszabállyal a lehetőségek tárháza nyílik meg előttünk. Az egészségügy forradalmasítása mellett a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés is új lendületet kaphat." A képviselő szerint „ugyancsak fejlődés elé néz a pénzügyi szolgáltatási szektor is, hiszen elszámolóházak, egészségügyi brókerek, tanácsadók, biztosítási szakemberek, tolmácsok, fordítók szintén nagy számban kellenek az új rendszer üzemeltetéséhez".

Olajos Péter megjegyezte, maga a jelentéstevő, John Bowis is „korábban hosszan kezeltette magát Magyarországon". A képviselő hozzátette, „már most is számos külföldi beteg jön gyógyulni hozzánk, azonban ennek eddig a biztosítási háttere meglehetősen zavaros volt, nagyban függött a küldő ország éppen aktuális szabályozásától. Biztos vagyok benne, hogy ez a jogszabály valamennyiünk életében minőségi változást fog hozni".

Betegbiztonság

Az Európai Parlament jogszabályt fogadott el a betegek biztonságáról is (521-6-5). Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tervezet parlamenti témafelelőse Amalia Sartori.

Jelentéstevő: John Bowis (EPP-ED, UK)

Jelentés (A6- /2009)A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009. április 23., csütörtök

Jogalkotási figyelő

John Bowis

Jelentéstevő: Amalia Sartori (EPP-ED, IT)

Jelentés (A6- /2009) A betegek biztonsága

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2009. április 23., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Amalia Sartori

Hetven évre nőhet a zenei előadók szerzői jogi védelme

Ötvenről hetven évre nőne a zenei hangfelvételek előadóinak szerzői jogi védelme az EP által csütörtökön, első olvasatban elfogadott jogszabály értelmében.

A jogdíjak a zenék első előadásától vagy kiadásától kezdődő hetven évig járnak majd az előadóknak, ha a Tanács is megszavazza az EP által erről csütörtökön 377 igen, 178 nem és 37 tartózkodó szavazattal elfogadott jogszabálytervezetet.

Az Európai Bizottság eredetileg 95 évre terjesztette volna ki a szerzői jogi védelmet. A jelentés parlamenti felelőse, Brian Crowley (UEN, ír) szerint a parlament által javasolt 70 év kompromisszumot jelenthet a Tanácsban képviselt tagállamok és a korábbi javaslat között.

Az elfogadott szöveg szerint „annak érdekében, hogy az előadóművészek teljes mértékben kiaknázhassák a meghosszabbított védelmi időt, a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az előadók számára a meghosszabbított idő alatt a hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek közötti megállapodások alapján kifizessék a jogdíjak vagy díjazás azon részét, amelyet nem terhel előlegfizetés vagy szerződésben meghatározott levonás".

A mostani szabályozás szerint a zenei előadásokat 50 éves védelem illeti meg. Ezt követően az előadók nem részesülnek jogdíjban. A jelentés indokolása szerint ez azzal fenyeget, hogy a húszas éveiben alkotó szerző a hetvenes éveiben jövedelem nélkül maradhat.

A zeneszerzők örökösei a művész halálát követő hetven évig kaphatnak jogdíjat.

Jelentéstevő: Brian Crowley (UEN, IE)

Jelentés: A6-0070/2009 – a szerzői jogok vagy szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009., április 22., szerda

Jogalkotási figyelő

Brian Crowley

Szigorúbb uniós szabályok a hitelminősítőkre

A hitelminősítő intézetek átláthatóságának és függetlenségének növelése érdekében fogadott el jogszabályt az EP csütörtökön. A képviselők szerint a hitelminősítők nem vették észre a pénzpiaci körülmények rosszabbodását, és nem igazították ehhez a minősítéseiket. A külföldi cégek által készített értékeléseket EU-s ügynökségnek is jóvá kellene hagynia.

Az új uniós jogszabály értelmében a hitelminősítő intézeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és egy sor előírásnak kell megfelelniük.

A szöveg számos szabályt állapít meg a hitelminősítők és a minősítettek potenciális összefonódásának elkerülésére. Így például az egyes cégeket értékelő elemzőket rotációs rendszerben rendszeresen cserélni kellene.

A hitelminősítők nyilvántartásáért a megnövelt hatáskörű Európai Értékpapír-szabályozók Bizottsága felelne. A működés engedélyezése ugyanakkor a tagállamok kézében maradna.

Ezen túl a 27 tagállam hatóságainak együttműködésével létrehoznák a felügyeleti szervek testületét.

Külföldi minősítők minősítése

Az EU-n kívüli hitelminősítők által kiadott minősítéseket a jogszabálytervezet szerint egy EU-s ügynökségnek is jóvá kellene hagynia. Ez megállapítaná, hogy a külföldi hitelminősítők eljárásai megfelelnek-e az EU-s előírásoknak.

A hitelminősítőknek a jövőben minősítéseik módszertanát is ismertetniük kellene, emellett fel kellene hívniuk ügyfeleik figyelmét az egyes pénzpiaci termékeknek a hagyományosaktól való eltérésére.

A hitelminősítő cégeknek a jogszabály hatályba lépése után éves transzparencia-jelentést kellene készíteniük. Ez kiterjedne a tulajdoni viszonyokra, az éves belső értékelésre, a függetlenségi kritériumnak való megfelelésre, valamint a menedzsment és az elemzők rotációjára.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak hat hónapjuk lesz a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az EU-n kívüli hitelminősítőkre vonatkozó szabályoknál ez az átmeneti idő 18 hónap. Az Európai Bizottság három év múltán értékeli a rendelet hatlkonyságát.

Jelentéstevő: Jean-Paul Gauzès (EPP-ED, FR)

Jelentés (A6-0191/2009) Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a hitelminősítő intézetekről

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Vita: 2009. április 22., szerda

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Jogalkotási figyelő

Jean-Paul Gauzès

Elhalasztották a szavazást az EU Tanácsának zárszámadásáról

A Tanács 2007-es zárszámadásának elfogadását a megfelelő együttműködés és információ hiányára hivatkozva elhalasztotta az Európai Parlament. A képviselők megszavazták viszont a többi uniós intézmény zárszámadását. Sok volt a probléma a mezőgazdasági támogatások kifizetésénél. Az EP az EU-pénzek megfelelő elköltésére szólította fel Romániát és Bulgáriát.

Mivel a Tanács folyamatosan megtagadta az adminisztratív célú költségvetésének végrehajtására vonatkozó információk átadását az EP szakbizottságának, a képviselők nagy többséggel elhalasztották a szavazást az intézmény 2007-es zárszámadásáról.

A Tanács zárszámadásának elfogadásáról szóló szavazás elhalasztását 571-41 arányban szavazta meg az EP. Az Európai Bizottság zárszámadását viszont 415 igen, 72 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők.

Az EP aggodalommal szemléli, hogy az Európai Számvevőszék immár a tizennegyedik egymást követő évben nem tudja kiadni az uniós intézményekre vonatkozó, az elszámolás megbízhatóságát igazoló nyilatkozatot.

A parlament a tagállamokat az EU-s pénzek elköltésének jobb ellenőrzésére szólítja fel. (Az EU-költségvetés 80 százalékának elköltését a tagállamok irányítják.)

Románia és Bulgária

Az EP felszólította Romániát és Bulgáriát, hogy a 2007-2013-as időszakban nekik jutó 19,2 millió, illetve 6,9 millió eurónyi strukturális támogatást felelősen és hatékonyan használják fel. Az EP idén július 15-ig külön jelentést vár az Európai Bizottságtól az uniós pénzek bulgáriai felhasználásáról.

Az elfogadott szöveg szerint az EP úgy véli, az Európai Bizottság nem kezelte a szükséges komolysággal Románia és Bulgária „abszorpciós kapacitását", és ezzel félrevezette mind az Európai Parlamentet, mind a két ország kormányát.

Mezőgazdaság

A képviselők aggasztónak tartják, hogy a mezőgazdasági támogatásoknál a kifizetések nem kevesebb, mint 20 százalékánál találtak problémát. A strukturális támogatások 11 százalékánál volt gond.

Az Európai Parlament kiadásai

Az Európai Parlament zárszámadásáról elfogadott jelentés megállapítja, hogy az EP-képviselők önkéntes nyugdíjpénztárának 2007 végén 30,92 millió eurós hiánya volt. A parlament ugyanakkor úgy döntött, a jelen gazdasági helyzetben semmiképpen nem lehet erre külön pénzeket költeni a költségvetésből. Az Európai Parlament elnöksége éppen a hét elején határozott úgy, hogy felemeli a nyugdíjkorhatárt, eltörli az előrehozott nyugdíjba vonulás lehetőségét, és hogy megszünteti azt az eddigi lehetőséget is, amely szerint a képviselők egy összegben hozzájuthattak felhalmozott nyugdíjjárulékaik 25 százalékához.

EP-állásfoglalás az erdőirtás ellen

A néppárti Olajos Péter és a romániai, liberális Csibi Magor fogalmazta az EP által csütörtökön, nagy többséggel elfogadott állásfoglalást az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kihívások kezeléséről.

Az EP az elfogadott állásfoglalásban felszólítja a Bizottságot, nyújtson be javaslatokat az erdőkből kitermelt faanyaggal és faipari termékekkel kapcsolatban, figyelembe véve a fenntarthatóság követelményeit.

A parlament „felhívja a Bizottságot, hogy 2009 végéig tegyen közzé egy olyan átfogó tanulmányt, amely az európai uniós élelmiszerek és más áruk termelésének, fogyasztásának és kereskedelmének az erdőirtásra és az erdőpusztulásra gyakorolt hatását elemzi".

„Az erdőgazdálkodás keretében a hidrológiai viszonyokra nagy figyelmet kell fordítani, és (…) az erdő- és vízkészletekkel való közös gazdálkodásra, valamint a megfelelő uniós politikák harmonizálására feltétlenül szükség van az ökoszisztémák vízmegtartó képességének helyreállítása illetve fokozása érdekében".

A szöveg „megjegyzi, hogy az erdőirtás folyamata Kelet-Európában hozzájárul a természeti környezet károsításához, és többek között az emberek életét is befolyásolja".

Az állásfoglalás teljes szövege az alábbi linken olvasható.

Állásfoglalás az erdőirtás ellen

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+B6-2009-0191+0+DOC+XML+V0//HU

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük