Az Európai Unió  legújabb közvéleménykutatási eredményeit  2010. január 29-én adták közre.

 

Az Európai Unió  legújabb közvéleménykutatási eredményeit  2010. január 29-én adták közre.

A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága koordinálásával zajlott, a jelentés, mely az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készült,  nem tekinthető az Európai Bizottság véleményének, kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza.

A magyarországi nemzeti jelentés összefoglalója:

A 2009 őszén végzett Eurobarométer-felmérés  idején a  gazdasági   válság még mindig rányomta bélyegét az  EU magyar   és többi  polgárának  életére és hangulatára.  A munkanélküliség továbbra is az emberek kiemelt problémája,

a magyar és a többi EU polgár számára is ez jelenti a legnagyobb gondot, mellyel hazájuknak szembe kell néznie.

A megkérdezettek többsége,  hazánkban 56%, az EU átlagában 54% úgy látja, hogy a válságnak a munkaerőpiacot érintő legrosszabb hatása még be sem következett, a legrosszabb még hátra van. 

Akik ellenkező véleményen voltak, azaz, szerintük a munkahelyeket érintő negatív hatás már elérte a csúcsot és fokozatos javulás várható,  azok a hazai és az EU-s megkérdezettek körében átlagban 38%-nyira tehetők.

A magyarok és az EU polgárok kétharmada szerint, hatékony megoldás lehetne a válság ellen, ha nemzetközi szinten szélesebb hatáskörrel bírna az EU a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában. Ugyanennyien gondolják, hogy a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok ellenőrzése és felügyelete is pozitív eredménnyel járna.

Ugyancsak kétharmadnyi megkérdezett tartaná kívánatosnak, hogy az EU felügyelje azokat az eseteket, amikor közpénzekből kerül sor egy-egy pénzintézet megmentésére.

A fentieknél is nagyobb számú megkérdezett van meggyőződve arról, hogy az  EU-tagországok pénzügyi és gazdasági politikájának fokozottabb összehangolása is hatékony intézkedésnek bizonyulna a válság idején.

A magyarok kétharmada mondja:

A pénzügyi és gazdasági területeket közvetlenül érintő intézkedések mellett, a munkanélküliek támogatását is előtérbe kellene helyezni a válság elleni küzdelemben. Csaknem azonos számú megkérdezett jelezte, a legszegényebbek felkarolása mellett erősítené a kis- és középvállalatok támogatását is hazánkban.  

A magyar megkérdezettek legkevésbé a nagyvállalatokat, az ipart és az infrastruktúra fejlesztését támogatnák

a válság leküzdésének érdekében.

Az oktatás, képzés és kutatás elősegítésében az EU polgárai jóval nagyobb arányban látnak lehetőséget a válságból való kilábalásra mint a magyar megkérdezettek.

A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve, a magyar megkérdezettek közel harmada pozitív fordulatra számít az előttünk álló évben.  Saját életében és hazánk gazdasági életében viszont csak  14% vár javulást egy éven belül.

Még ennél is kevesebben gondolják, hogy háztartásuk anyagi helyzete és általában a munkavállalási lehetőségek kedvezőbbek lesznek.  A megkérdezetteknek egytizednél is kisebb része viszont pozitív fordulatot vár saját munkavállalói helyzetében.

Az aktuális helyzetet tekintve, a  magyarok 58%-a nyilatkozott úgy  2009 őszén, hogy nem elégedett életével.

Akárcsak a korábbi felmérésben, az elégedetlenség mértékét tekintve, ismét csak Bulgária előzte meg Magyarországot. Ott a hazánkban mértnél 20% ponttal alacsonyabb az élettel kapcsolatosan pozitív érzést kifejezők aránya.

Az európai átlagnál pozitívnak bizonyultak a magyarok az EU-ba vetett bizalmat tekintve.  Az előző Eubarométer-felmérés óta eltelt időszakban Magyarországon  4% ponttal 53%-ra nőtt azok aránya, akik megbíznak az EU-ban. 

Ez 5% ponttal meghaladta az összes tagország átlagát.  Az ENSZ-ben ugyanakkora arányban bíznak a magyarok, mint az EU-ban.

A felmérésben résztvevők harmada helyesli, hogy Magyarország az EU tagjává vált.  A többség úgy véli, hogy az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz dolog.  A megkérdezettek egy-ötöde hazánk csatlakozását határozottan negatívan ítéli meg az eredményeit tekintve.

Magyarországon és az EU országaiban a megkérdezettek közel fele számára az EU elsősorban az utazás, tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti.  Jóval kevesebb, 28%-nyi magyar megkérdezett társítja az euróval az EU fogalmát, s közel ennyien asszociálnak a munkanélküliségre is.

Hazánkban és az EU átlagában is a legtöbben a demokráciát tartják olyan értéknek, amelyet az EU magában hordoz, a magyarok 41%-a, az EU összes polgárának 39%-a jelölte meg ezt a választ.  Kevéssel lemaradva a béke és az emberi jogok képviselete következik a magyarok listáján.  Jelentős szerepet kapott a törvényesség betartása, az egyéni szabadság, a más kultúrák iránti tisztelet és a szolidaritás is.

Az Eubarométer-felmérés egy rövid kérdéssor segítségével azt is vizsgálta, hogy mennyit tudnak polgárai az EU-ról.

A kérdéseket az EU és az euró-övezet tagjainak tették fel a Lisszaboni Szerződésről szóló ír szavazás eredményért illetően, ill. arra is válaszolhattak a megkérdezettek, hogy vajon Svájc és Izland tagja-e az EU-nak. 

A magyarok 4% ponttal az EU átlaga alatt szerepeltek,  38% adott helyes választ a kérdésekre.  A megkérdezettek 31%-a helytelen válaszokat adott és ugyanilyen számban tartózkodtak megkérdezett honfitársaink attól, hogy próbára tegyék az EU-val kapcsolatos tudásukat.

Az EU legfontosabb intézményei közül az Európai parlament bizonyult a legismertebbnek hazánkban (92%), ezt az Európai Bizottság (81%), majd az Európai Tanács (69%) követte.  A legkevésbé ismertnek az Európai Központi Bank bizonyult, amelyről a magyarok kétharmada hallott csak.

A magyarok több mint harmada szerint kedvező fejlemények tapasztalhatók az EU-ban. Nem sokkal kevesebben helyezkedtek semleges álláspontra ebben a kérdésben, és 27%-uk szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. 

A fél évvel korábbi felmérés eredményeivel összehasonlítva, 8% pontot emelkedett az EU jelenlegi folyamatait pozitívan értékelők aránya.

Az EU történetét tekintve, a magyarok 63%-a és az EU polgárainak 61%-a úgy érzi, az EU bővítése túl gyors ütemben zajlott.  Ezzel ellentétes állítással legkevésbé a lengyelek (32%), leginkább a görögök (79%) értettek egyet.

A felmérésben résztvevők azt is elmondhatták, hogy véleményük szerint azon területek közül, amelyekre az európai integráció az elmúlt években összpontosított, melyeket kellene még fokozottabban hangsúlyozni az EU további fejlesztésének érdekében.  A korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan, a hazai megkérdezettek többsége leginkább a gazdasági ügyekre fordítana több figyelmet.  Ezt az energiaügy és a szociális és egészségügyi kérdések követik a magyar megkérdezettek listáján.

Az Eurobarométer-felmérések során mindig kiemelt figyelmet kap az a kérdés, mekkora támogatottságot élveznek az EU stratégiai területei az egyes tagállamokban.  A 2009 tavaszán végzett felméréshez képest az Európai Monetáris Unió és az egységes fizetőeszköz bevezetésének támogatottsága 3% ponttal nőtt hazánkban, s szinte változatlan maradt az EU-államok átlagát tekintve.  Az EU további bővítését ugyanannyi magyar támogatta 2009 őszén, mint fél évvel korábban. Az EU átlagában enyhe csökkenést mutatott az új országok felvétele iránti nyitottság.

A magyar és az uniós polgárok háromnegyede szerint az EU nélkülözhetetlen az olyan globális kihívások leküzdésében, mint a klímaváltozás, vagy a terrorizmus.

Az Eurobarométer-felmérés kérdései között az is szerepelt 2009 őszén, vajon milyen tényezők határozzák meg leginkább egy ország vagy egy országcsoport hatalmát és befolyását a világban. Hazánkban a lista élére a gazdasági hatalom került, amelyet a megkérdezettek több mint 4/5-e említett meg az első vagy második helyen.

Ezt a politikai befolyás követi, amelyet hazánkban a megkérdezettek 69%-a jelölt meg.

Ugyanezeket a tényezőket a következő kérdésnél már aszerint kellett rangsorolniuk a felmérésben résztvevőknek, hogy mennyire jellemzik ezek az EU-t.  A magyarok által felállított sorrendben itt politikai befolyás már megelőzte a gazdasági hatalmat.

Hazánkban és az EU átlagában is, a megkérdezettek alig több mint fele volt elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az EU-ban. Saját hazájukra vonatkoztatva, hasonló arányban elégedetlenek az EU polgárai. 

A magyarok sokkal kevésbé tartják megfelelőnek a demokrácia működését hazánkban (23%), mint az EU-ban.

Au Eubarométer 2009 őszén végzett felmérése rámutatott, az EU polgárai meglehetősen megosztottak az EU pénzügyi reformjának legfontosabb kérdéseiben.  A megkérdezettek negyede szerint a költségek, kockázatok és a haszon átláthatóságát kell a legfőbb prioritásként kezelni. Ugyanennyien vannak azok, akik inkább a pénzügyi piacok és intézmények erősebb, európai szintű felügyeletét tűznék ki célul. Hasonló volt azok aránya is, akik a legnagyobb hangsúlyt inkább a pénzügyi menedzserek elszámoltathatóságára helyeznék.  A válaszadók fennmaradó 13%-a inkább állami kezességvállalást szorgalmazna az egyének betéteire vonatkozóan. 

Az Eurobarométer Magyarországi Képviseletének 2010. január 28-i  tájékoztatóján  többek között Szűcs Tamás képviselet-vezető, Duránszkai Gábor, a TNS Hungary ügyvezető igazgatója, Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár (BCE) és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója taglalta a jelentést.

Néhány megállapításuk:

Magyarország kirívóan paternalista beállítottságot mutat több kérdésben, a korábbi társadalmi berendezkedés hatása máig érezhető, az EU-val szembeni várakozásokban is ez nyilvánul meg, amit az nem teljesíthet.

Feltűnő, hogy a magyarok EU-ba vetett bizalma a környező új EU tagokhoz képest valamivel kedvezőbben alakult az előző felméréshez képest, de az EU-s átlagnál jobban hibáztatják az EU-t a munkanélküliség és a bűnözés mutatóinak kedvezőtlen alakulása miatt.

Fontos a magyarok számára az energia, az egészségügy és a szociális kérdések EU-s kezelése, a válság kezelésében a munkanélküliek és szegények ügyében várnak előrehaladást. 

Bod Péter Ákos:  100 magyarból 9 bízik a politikai pártokban!  Az EU-ban ez 53.   A magyar közérzet jóval materialistább beállítottságú az EU átlagánál.  A 15-29 év közötti magyarok a legelégedettebbek, a 40-54 év közöttiek a legelégedetlenebbek.  Az élettel szembeni elégedetlenség azonban nem párosul mobilitással, nem mennek a magyarok olyan számban külföldi munkavállalásra, mint pl. a románok, moldávok, stb.  A külföldi munkavállalásból pedig, a visszatérés után, kulturális, életvezetési, stb. tapasztalatok révén emelkedést profitálhatna az ország!

Az elemzők figyelmeztetnek, a felmérések statisztikai számait a megkérdezettek tudatos „megfelelési igénye" is befolyásolhatja, ennek megfelelően kell kezelnünk.

http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük