EUROPA 2009: ASZTRONÓMIA - CSILLAGÁSZATEUROPA 2009: ASZTRONÓMIA – CSILLAGÁSZAT

A PostEurop tagországok minden évben szavazás útján választanak ki egy témakört, melyet valamennyien az adott évben kiadásra kerülő ún. EUROPA bélyegen jelenítenek meg. 2009 a „Csillagászat Nemzetközi Éve", és ehhez illeszkedik az EUROPA bélyeg témája is: „Asztronómia".

 EUROPA 2009: ASZTRONÓMIA - CSILLAGÁSZATEUROPA 2009: ASZTRONÓMIA – CSILLAGÁSZAT

A PostEurop tagországok minden évben szavazás útján választanak ki egy témakört, melyet valamennyien az adott évben kiadásra kerülő ún. EUROPA bélyegen jelenítenek meg. 2009 a „Csillagászat Nemzetközi Éve", és ehhez illeszkedik az EUROPA bélyeg témája is: „Asztronómia".

Galileo Galilei (Pisa, 1564. II. 15. – Arcetri, 1642. I. 8.) olasz természettudós, aki több tudományágban is otthonosan mozgott. A csillagászat terén számos felfedezés kötődik nevéhez. 1610-ben felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját. Az elsők között használt távcsövet az ég tanulmányozására; figyelt meg napfoltokat; fedezett fel hegyeket és krátereket a Holdon. Ő állapította meg, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll. Galilei figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. A kopernikuszi tanok hirdetéséért 1633-ban perbe fogták. A főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. A tét Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. Befolyásos támogatóinak köszönhetően az ítélet életfogytiglani háziőrizet lett. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben végig a mára elhíresült szavakat mormolta maga elé: „Eppur si muove!", vagyis „Mégis mozog!" Bár megvakult, öregsége nyugalomban telt, természetes halállal hunyt el. II. János Pál pápa 1992. X. 31-én megsemmisítette az inkvizíció ítéletét. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei )

A Magyar Posta kisívét és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított Galileo űrszonda látható. A másik címleten a Jupiter és annak négy holdja található. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. A keretrajzon Galilei távcsöve, valamint rádiótávcsövek láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr. Az alkalmi boríték rajzolatán a világűrből látható Föld bolygó képe szerepel. Az alkalmi bélyegző grafikája csillagászati motívumok stilizált rajza.

www.posta.huhttp://www.posta.hu/

Megjelenési időpont: 2009. május 8.

A kisív össznévértéke: 660 Ft

Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda

Nyomdai eljárás: ofszet

Példányszám: 300.000 db

A kisív külső vágási mérete 105 x 65 mm, a bélyegek perforálási mérete: 25 x 25 mm.

Tervezőművész: Nagy Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük