A Magyar Turizmus Zrt. pekingi képviseletének közreműködésével elkészült egy, a kínai turisták utazási szokásait tartalmazó tanulmány, amelynek különlegessége, hogy egyrészt Európára koncentrál, másrészt olyan kérdéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten a képviselet kérésére szerepeltek a tanulmány alapját képező kérdőívekben, ezzel is segítve, hogy minél pontosabb képet kapjunk a hazánkat is érintő szokásokról, tudnivalókról. A kínai turizmusról alkotott átfogó kép kialakításában segít továbbá a Kínai Turisztikai Kutatóintézet által 2010. január 7-én publikált "A 2009. évi turizmus elemzéséről és a 2010. évi turizmus fejlesztésének prognózisáról" szóló jelentés is. A két tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük.

A Magyar Turizmus Zrt. pekingi képviseletének közreműködésével elkészült egy, a kínai turisták utazási szokásait tartalmazó tanulmány, amelynek különlegessége, hogy egyrészt Európára koncentrál, másrészt olyan kérdéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten a képviselet kérésére szerepeltek a tanulmány alapját képező kérdőívekben, ezzel is segítve, hogy minél pontosabb képet kapjunk a hazánkat is érintő szokásokról, tudnivalókról. A kínai turizmusról alkotott átfogó kép kialakításában segít továbbá a Kínai Turisztikai Kutatóintézet által 2010. január 7-én publikált "A 2009. évi turizmus elemzéséről és a 2010. évi turizmus fejlesztésének prognózisáról" szóló jelentés is. A két tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük.

Kína kiutazó turizmusa az elmúlt 10 évben dinamikusan fejlődött. A Turisztikai Világszervezet (UWTO) prognózisa szerint 2015-re Kína a világ legnagyobb beutaztató és a negyedik legjelentősebb kiutaztató országa lesz. Bár jelenleg nem szerepel európai ország a kínai turisták által leggyakrabban felkeresett desztinációk között, Európa várhatóan a kínai turisták új „hotspotjává", kedvencévé válik.

Eredmények és várakozások

A Kínai Turisztikai Kutató Intézet vezető-helyettesének nyilatkozata szerint a globális gazdasági válság és a H1N1 vírus terjedése ellenére a kínai turizmus 2009-ben is tovább növekedett. Az Intézet statisztikai adatai alapján Kínában a 2009. évi belföldi utazások száma 10%-kal (1,9 milliárd utazás), míg az innen származó bevétel 8%-kal (950 milliárd jüan) nőtt. A beutazó turisták száma azonban 3%-kal (126 millió fő), az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal (5 millió), a beutazó turizmusból származó valutabevétel pedig 7%-kal csökkent és 38 milliárd dollárt tett ki. Mindez elsősorban a gazdasági válságnak volt köszönhető. A kiutazó turisták azonban éves szinten 42 milliárd dollárt költöttek és számuk 3%-kal (47 millió) nőtt.

A kínai szakértők azt prognosztizálják, hogy 2010-ben tovább fog nőni a deficit és elérheti a 6 milliárd dollárt.

A Kínai Kutató Intézet által január 7-én publikált „A 2009. évi turizmus elemzéséről és a 2010. évi turizmus fejlesztésének prognózisáról" szóló jelentés szerint a kínai kiutazó turistákat a „3-szorosan magas" kifejezéssel lehet jellemezni, azaz magas iskolázottság, magas jövedelem és magas költekezés. A kínai turisták 93,6%-a fejenként 1000 dollár felett költ utazása során, ebből 30,8% 2001-3000 dollárt, 25,6% pedig 3001-5000 dollár között. Költésük legnagyobb részét vásárlásra fordítják. Az Intézet várakozásai szerint 2010-ben a belföldi utazások száma 12%-kal (2,1 milliárd), az ebből származó bevétel 14%-kal (1100 milliárd jüan), a kiutazó turisták száma 15%-kal (54 millió fő), fogyasztásuk pedig 14%-kal (48 milliárd dollár) fog nőni. Az egész évi (2010) turisztikai bevétel várhatóan 13%-kal fog bővülni (1400 milliárd jüan).

A kínaiak utazási szokásai

A kínai K&D piackutató cég 2009. július 1. és augusztus 15. között – Európát az elmúlt 3 évben felkereső, illetve az elkövetkezendő 2 évben a kontinenst felkeresni kívánó utazók körében – összesen több mint 14 ezer fő megkérdezésével vizsgálta az Európába irányuló turizmus jellemzőit. A tanulmány az Európában az elmúlt 3 évben már járt utazók körében megállapította, hogy a kontinensre látogató turisták több mint 2/3-a szabadidős céllal utazik Európába. Többségük (46,9%) ugyan csak egyszer járt a kontinensen, ám a megkérdezettek 56,6%-a az elkövetkezendő két évben ismét tervez európai utazást. Az utazók többsége (75,1%) a 26-45 éves korosztályból és a 10.000-15.000 RMB (kb. 270.500-405.000Ft) jövedelemmel rendelkezők (21,7%) köréből kerül ki. A kontinensen már járt utazók számára Európa három legfőbb turisztikai vonzereje a kontinens természeti szépségei (89%), történelmi és kulturális öröksége (76,9%), valamint a vásárlási lehetőség (40,5%). Magyarország turisztikai attrakciói közül a megkérdezettek közel 60%-a a természeti kincseket tartja legvonzóbbnak, továbbá a felmérésben résztvevők 41%-a számára Magyarország gyógyfürdői extra vonzerőt jelentenek, és különösen érvényes ez a 30-45 éves korosztályra. Az Európában már járt utazók útjukat főként a májusi (15,3%), júniusi (13,1%) és az októberi (10,7%) hónapokra időzítik. A megkérdezettek több mint fele (57,4%) az utazás kezdete előtt legfeljebb 3 hónappal döntött a meglátogatni kívánt úti célról, és legutóbbi útjukat utazási irodában (46,8%) foglalták le. Számukra egy európai utazás általában 1-2 hetet vesz igénybe, és többségük (30,3%) 10.000-20.000 RMB-t költ el az út során. Általánosságban véve az internet a legfontosabb eszköz, amely felkelti az érdeklődést egy-egy európai utazás iránt. A turisták viszonylag kevésbé figyelnek fel a TV, újság, rádió, kültéri vagy egyéb média-megjelenésekre.

Az Európát potenciálisan megcélzó turisták többsége (74,9%) szintén a 26-45 éves korosztályból és a 10.000-15.000 RMB (kb. 270.500-405.000Ft) jövedelemmel rendelkezők (24,6%) kategóriájából kerül ki. A megkérdezetteket főként a kontinensről szóló releváns információk (57,1%) és a barátok ajánlása (14,5%) ösztönöz európai utazásra. A potenciális turisták számára a kontinens legfőbb turisztikai vonzereje Európa természeti szépségei (88,7%), valamint a történelmi és kulturális öröksége (77%), harmadik helyen pedig az ételek (52,4%) szerepelnek. Magyarország turisztikai attrakciói közül a megkérdezettek 65,8%-a a természeti kincseket tartja legvonzóbbnak, továbbá a felmérésben résztvevők 36,8%-a számára Magyarország gyógyfürdői szintén extra vonzerőt jelentenek. A potenciális turisták 94,1%-a szabadidős céllal keresi fel a kontinenst, utazásukat pedig a május (16,3%), július (13,9%) és az október (17,5%) hónapokra időzítik. A megkérdezettek többsége (43,3%) 3-6 hónap alatt dönt a meglátogatni kívánt desztinációról, és útjukat főként (35,9%) utazási iroda által foglalnák le. A megkérdezettek egy európai utazásra általában 1-2 hetet és többségük (38,2%) 10.000-20.000 RMB-t szán. A potenciális utazók számára a legfőbb információforrás egy európai úthoz az internet (90,7%), a magazinok (52,2%) és az utazási irodák (42,2%).

A Magyar Turizmus Zrt. kínai külképviseletének vezetője, Vértes Róbert a fenti kutatási eredményekre reagálva elmondta: külpiaci munkája során azt tapasztalja, hogy a kínai utazók számára az elsődleges vonzerőt Európa történelmi és kulturális öröksége jelenti.

A tanulmány rámutatott arra, hogy a kínai utazók számára Európa számos vonzerőt rejt. A kontinensre utazók aránya évről évre nő, különösen a kontinenst szabadidős céllal felkeresők részarányának növekedése nyilvánvaló. Bár a gazdasági válság a világ valamennyi utazóját érinti, a kínai turisták mindig lelkesek egy európai utazást illetően.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük