Az Európai Unió kulturális ágazatai fontos bevételi forrást jelentenek, több mint hétmillió embernek biztosítanak megélhetést. Az előadóművészek legnagyobb része azonban nem rendelkezik teljes körű társadalombiztosítással, munkanélküli-ellátással s önhibáján kívül gyakran lesz foglya tisztességtelen szerződéseknek.

 

Az Európai Unió kulturális ágazatai fontos bevételi forrást jelentenek, több mint hétmillió embernek biztosítanak megélhetést. Az előadóművészek legnagyobb része azonban nem rendelkezik teljes körű társadalombiztosítással, munkanélküli-ellátással s önhibáján kívül gyakran lesz foglya tisztességtelen szerződéseknek.

 

Számukra a szellemi tulajdonjogokból befolyt jövedelem az egyetlen lényegi jövedelemforrás – jelentette ki Brüsszelben Lévai Katalin a Jogi Bizottság ülésén, amely Brian Crowley a szerzői jogok vagy szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatáról szóló jelentésének elfogadásával az előadóművészek jogainak védelmi idejét az eredeti 50 évről 95-re növelte.

Az emelés indokolt, ugyanis a legtöbb előadóművész többnyire fiatal korában népszerű és sikeres, ezért csak a meghosszabbított védelmi időszak képes áthidalni azt a jövedelem kiesést, amellyel az előadóművészek 70. életévük betöltésekor szembesülnek, ellenkező esetben huszonévesen rögzített korai előadásaik is elveszítenék védettségüket. A bizottság elfogadta Lévai Katalin javaslatát arról, hogy ne csak a zenei szakmában működő előadók részesüljenek a meghosszabbított idő nyújtotta jogdíjak előnyeiből, de az audiovizuális művészek is, különös tekintettel a színpadi előadókra. A magyar képviselő továbbá javasolta, hogy bonyolult bürokratikus megoldások helyett a televízióban, valamint rádióban hallott zeneszámok után járó díjakat jogkezelők szedjék be, kizárva ezzel azt, hogy a kiadók visszaéljenek a művészekkel.

A jelentés elfogadása fontos a volt szocialista országok, így a Magyarországon élő művészek életében, hiszen ők éveken át sokkal alacsonyabb díjazásban részesültek, mint nyugat-európai társaik.

Lévai felhívta a figyelmet arra, hogy a jogvédelem tekintetében meglévő különbségek – mindenekelőtt Európa és az Egyesült Államok között – jogbizonytalansághoz és kalózkodáshoz vezettek, különösen abban a digitális környezetben, amelyben nincsenek korlátok és a műveket különböző országokban egyidejűleg használhatták. Tény, hogy a különböző védelmi idők elősegítik a kalózkodás elterjedését: az egyik országban szerzői jogi védelem és jogdíjfizetési kötelezettség nélküli előadások online továbbíthatók egy másik országba, ahol azok még védelem alatt állnak.

– Fontos volt, hogy bebizonyítottuk, hogy Európa nem hagyja magára művészeit a válságban sem!- indokolta módosító indítványait Lévai Katalin.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük