Következő rövid plenáris ülésén az EP vitázik az uniós csúcs témáiról és a fehéroroszországi helyzetről. A képviselők szavaznak az uniós szimbólumok parlamenti használatáról, vitáznak a pénzpiaci válságról, a szegénységről és az egészségügyről is. Az EP-ben felszólal Ingrid Betancourt.

Következő rövid plenáris ülésén az EP vitázik az uniós csúcs témáiról és a fehéroroszországi helyzetről. A képviselők szavaznak az uniós szimbólumok parlamenti használatáról, vitáznak a pénzpiaci válságról, a szegénységről és az egészségügyről is. Az EP-ben felszólal Ingrid Betancourt.

Ingrid Betancourt az Európai Parlamentben

Október 8-án 15 órakor Ingrid Betancour szólal fel az EP plenáris ülésén.

Hans-Gert Pöttering EP-elnök Betancourt közvetlenül 2008 júliusi kiszabadítása után hívta meg az Európai Parlamentbe. Ingrid Betancourt 2002 februárjában rabolták el Kolumbiában.

Vita az október 15-16-ai EU-csúcstalálkozó előtt

A francia soros elnökség, a Bizottság és az EP képviselői vitáznak Brüsszelben a következő európai tanácsi ülés témáiról.

Az uniós állam- és kormányfők ülése többek között a lisszaboni szerződéssel, a bevándorlással és a pénzügyi válsággal foglalkozik majd.

Az európai tanácsi ülés napirendje (angolul)

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/08/st12/st12713.en08.pdf

A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – Az Európai Tanács (2008. október 15-16.) előkészítése 

EP-vita a fehéroroszországi helyzetről

A Tanács és a Bizottság véleményét is meghallgatják az EP-képviselők a Fehéroroszországban kialakult helyzetről.

Fehéroroszországban 2008. szeptember 29-én tartottak választásokat, amelyek az EP megfigyelődelegációja szerint sem feleltek meg a nemzetközi demokratikus normáknak.

Az EP-ben lesz uniós zászló és himnusz

Bár az unió reformszerződéséből kihagyták az EU szimbólumait – a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot -, az Európai Parlament mégis használná őket. Erről most szavaznak a képviselők.

Carlos Carnero González (szocialista, spanyol) a témafelelőse annak a jelentésnek, amely módosítaná az Európai Parlament eljárási szabályzatát.

Eszerint „a parlament elismeri és magáévá teszi az unió alábbi jelképeit:

  • a kék alapon tizenkét aranyszínű csillag alkotta kört ábrázoló zászlót,
  • a Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapuló himnuszt,
  • és az »egység a sokféleségben« mottót".

Az EP május 9-én ünnepli Európa napját.

A javaslat szerint a parlamenti épületben és hivatalos események alkalmával felvonnák az uniós zászlót.

A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani az állam- és kormányfők üdvözlésére, a mottót pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain – így a jelentés.

Háttér

Az Európai Unió tizenkét csillagos, kék zászlaja eredetileg, 1955 (hivatalosan 1985) óta az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács szimbóluma volt.

Szintén az Európa Tanács tette meg elsőként (1972-ben) hivatalos himnuszának Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáját, melyet a zeneszerző1823-ban írt Friedrich von Schiller 1785-ös költeménye alapján.

Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy hozzanak létre egy olyan szervezetet, amely felügyelné a német szén- és a francia vasérctermelést, illetve acélipart. Ez a kezdeményezés – amely az Európai Szén- és Acélközösség 1952-es létrehozásához vezetett – vált az európai integráció s így az Európai Unió kiindulópontjává. Az Európai Közösség intézményei először 1962-ben, a Schuman-nyilatkozat napján tartották meg az Európa-napot. A jelentéstevő úgy véli, a tagállamoknak össze kellene fogniuk, és mindenhol hivatalos munkaszüneti napnak kellene nyilvánítani május 9-ét.

A legújabb európai szimbólum, a jelmondat az Európai Parlament kezdeményezésére született meg. A parlament akkori elnöke, Nicole Fontaine 2000. május 4-én jelentette be a verseny végeredményét, amelyen az Európai Uniót akkor alkotó 15 tagállamból 2200 iskola vett részt. A győztes az „egyesülés a sokféleségben" mottó lett. Ezt az uniós alkotmány megfogalmazására összeült Európai Konvent az „egység a sokféleségben" jelmondatra módosította.

A konvent által elkészített alkotmánytervezetben külön cikk foglalkozott az Európai Unió szimbólumaival. Az alkotmányszerződés a francia és a holland népszavazáson elbukott. Az új reformszerződésről folytatott egyezkedéskor kihagyták a jelképekről szóló részt, így az a tagállami ratifikációkra váró lisszaboni szerződésben sem szerepel.

Jelentéstevő: Carlos Carnero González (PES, ES)

Jelentés: (A6-0347/2008) – Az unió jelképeinek használata a Parlament által

Az Unió jelképeinek használata a Parlament által

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás:

Vita: 2008. október 8., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Carlos Carnero González

EP: 2015-re számolják fel a hajléktalanságot!

Jövedelme alapján az Európai Unió lakosságának közel egyötödét fenyegeti  a szegénység, a dolgozók 15 százaléka szélsőségesen alacsony bért keres, a polgárok egytizede pedig olyan háztartásban él, ahol senki sem dolgozik. A társadalmi integráció elősegítéséről és a szegénység elleni küzdelemről készült jelentésről szavaz az EP.

A foglalkoztatási és szociális szakbizottság jelentése többek között az unió lakosainak egyharmadát érintő dolgozói szegénységgel, a gyermekszegénységgel és a hajléktalansággal foglalkozik.

Minimálbérből szegényen

Számos tagállamban még mindig nincs garantált minimumjövedelem. A szakbizottság ezért azt szeretné, hogy a minimálbér, illetve az olyan jövedelmek, mint például a munkanélküli, rokkantsági segély vagy a nyugdíj minden tagállamban érjék el a nemzeti átlagjövedelem legalább 60 százalékát, azaz az uniós szegénységi küszöböt. A képviselők a tagállamoktól azt várják, ne csupán az alacsonyabb jövedelmek, hanem az átlagjövedelem adóterhei is csökkenjenek, elősegítendő a feketemunka felszámolását.

Az elszegényedés kockázata a nőket sokkal nagyobb mértékben fenyegeti, mint a férfiakat. Átlagos jövedelmük a férfiak átlagjövedelmének még mindig csak 55 százalékát éri el – írja a jelentéstevő, Gabriele Zimmer (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, német). A szakbizottság ezért azt akarja, hogy a nők, különösen a gyermeküket egyedül nevelők, a migránsok, a menekültek és etnikai kisebbséghez tartozók, valamint az idősebbek és fogyatékkal élők kapjanak kiemelt figyelmet a szociális politikákban.

Gyermekszegénység

Ma az unió népességének közel egyharmadát a gyermekek és fiatalok teszik ki. Közülük 19 milliót nap mint nap fenyeget a szegénység kockázata. Helyzetük között tagállamonként óriási különbségek vannak. Míg Svédországban a szegénységi küszöbön élő gyermekek aránya kevesebb, mint 10 százalék, például Lengyelországban és Litvániában meghaladja a húsz százalékot – olvasható a jelentésben.

A szakbizottság ezért azt akarja, hogy 2012-ig minden tagállamban felére csökkenjen a szegénységben élő gyermekek száma, valamint hogy 2015-re a gyermekek legalább 90 százaléka számára biztosított legyen a gyermekgondozás születésüktől az iskolaköteles kor betöltéséig. A szakbizottság azt is szeretné, ha az iskolai étkezés, az iskolabusz és a gyermekellátás alapvető szociális szolgáltatás lenne.

Buszjegy, internet és fűtés mindenkinek

A szakbizottság a társadalmi integráció elősegítésére a fontos közszolgáltatásokat – mint például a víz, fűtés, áram vagy a közlekedés, telekommunikáció – elérhetővé és megfizethetővé tenné. A képviselők nem támogatják az ilyen szolgáltatások további privatizációját, és azt szeretnék, ha a tagállamok szociális alaptarifákat állapítanának meg a veszélyeztetett csoportok számára. A szakbizottság emellett azt várja a tagállamoktól, hogy teremtsék meg mikrohitelek felvételének lehetőségét, az anyagi gondokkal küzdők számára pedig biztosítsák az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást.

Hajléktalanok és utcagyerekek

 A képviselők szerint a hajléktalanok számára szinte lehetetlen a munkaerőpiacra való bejutás – olvasható a jelentésben. A képviselők ezért azt szeretnék, ha a tagállamok hatékonyabb „téli vészterveket" dolgoznának ki, gondoskodnának a mindenki számára megfizethető minőségi lakásról, 2015-re pedig felszámolnák az utcai hajléktalanságot. A szakbizottság ugyancsak 2015-ig szeretné elérni, hogy ne legyenek utcán élő gyerekek Európában.

Emellett a képviselők szeretnék mielőbb felszámolni a gyermekmunkát, a gyermekkereskedelmet és -prostitúciót, illetve a gyermekek elleni családon belüli erőszakot és a korai iskolaelhagyást.

Jelentéstevõ: Gabriele Zimmer (GUE/NGL, DE)

Jelentés: (A6-0364/2008) – A társadalmi integráció előmozdítása, valamint a szegénység, többek között a gyermekszegénység elleni küzdelem az EU-ban

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. október 8., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelõ

Gabriele Zimmer

Egészségügyi vasfüggöny Európában?

Az antibiotikum-fogyasztás csökkentését, a fogyatékosság egységes meghatározását, a szervezett védőoltások kiterjesztését és a betegségmegelőzésre fordított figyelem növelését szeretné az EP szakbizottsága, amely szerint túl nagy a különbség a régi és az új tagállamok egészségügyi mutatói között. A képviselők a következő plenáris ülésen az Európai Bizottság közösségi egészségügyi stratégiájáról szavaznak.

Az Európai Bizottság 2007 végén fogadta el „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013" című fehér könyvét. Az EP üdvözli az ebben szereplő elveket és intézkedéseket, ugyanakkor – ahogyan a jelentést készítő Alojz Peterle, (néppárti, szlovén) fogalmaz -, „sajnálja, hogy a fehér könyv nem tűz ki konkrét, számszerűsíthető és mérhető célokat, amelyek megvalósítása révén kézzelfogható eredmények születhetnének."

Túlzott antibiotikum-fogyasztás

Európa-szerte nagyon sok antibiotikumot fogyasztanak, ezek viszont a baktériumok ellenállóbbá válása miatt egyre kevésbé hatásosak. Ezért a parlamenti szakbizottság csak a legszükségesebb esetekre korlátozná az ilyen készítmények használatát, és vénykötelessé tenné őket. A jelentés szerint egyes tagállamokban más országokhoz képest háromszor-négyszer több antibiotikum fogy, a fokozott mobilitás és a turizmus pedig növeli a rezisztens baktériumok terjedésének kockázatát. Ezért – vélik a képviselők – közös fellépésre van szükség, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak kellene koordinálnia.

Elhanyagolt csoportok

Az Európai Bizottság „egészség mindenkinek" koncepciója szellemében a szakbizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös definíciót fogadnának el a fogyatékosság meghatározására, és ez a definíció magában foglalná a krónikus és daganatos betegségekben szenvedőket is. A képviselők fontosnak tartják, hogy a fogyatékkal élők egyenlő hozzáférést kapjanak az egészségügyi ellátásokhoz, és a finanszírozás is javuljon.

Emellett a szakbizottság az elhízás mellett az alultápláltságot is kiemelten kezelné az uniós egészségügyi kutatásokban és az egészséges életmódra történő nevelésben.

A jelentés szerint tovább kell javítani a terhesség és a szoptatás alatti alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve dohányzás veszélyeiről való tájékoztatáson, illetve fokozni kell a lakosság tudatosságát a nem kívánt terhességek megelőzése és a nemi úton terjedő betegségek elkerülése területén. A képviselők nagyobb figyelmet szentelnének „az olyan fontos, de gyakran elhanyagolt" betegcsoportok számára is, mint például a mentális egészségügyi problémákkal küzdők és a férfiak.

Egészségügyi vasfüggöny

A régi és az új tagállamok között egyes betegségek és egészségügyi problémák előfordulásánál olyan nagy a különbség, hogy gyakorlatilag „egészségügyi vasfüggönyről" beszélhetünk. A születéskor várható élettartam a nőknél átlagosan 9, a férfiaknál pedig 13 évvel alacsonyabb az új tagállamokban, mint a régiekben. A csecsemőhalandóságnál pedig hatszoros a különbség. Ehhez hasonlóan a rák túlélési esélyei is jóval nagyobbak a régi tagállamokban. A parlamenti szakbizottság ezért erőteljesebb fellépést szeretne az egészségügyi egyenlőtlenségek ellen.

Több pénzt a megelőzésre

Betegségmegelőzésre a tagállamok többségében az egészségügyi költségvetésnek csak töredéke, körülbelül 3 százaléka jut évente. Pedig hatékonyabb megelőzési politikával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni, hiszen a betegségek negyven százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki, a rákbetegségek egyharmada pedig megelőzhető – áll a jelentésben. A képviselők szerint „jelentősen fokozni kell a betegségmegelőzési erőfeszítéseket és – ahol hatékony termékek állnak rendelkezésre – a szervezett oltásokat".

A képviselők szerint ezért programot kell kidolgozni többek között az egészségügyi mutatók uniós szintű rendszerének kidolgozására és az egészséges életmód erőteljesebb népszerűsítésére. A szakbizottság jobban támogatná az esetleges határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre – például járványokra, biológiai terrorizmusra – való felkészülést és a gyógyszerhamisítás elleni harcot. Emellett – vélik a képviselők – erősebben kellene támogatni az uniós szintű kutatás-fejlesztést és a bevált gyakorlatok cseréjét, különösen a szűrési programok és a súlyos betegségek felismerésének és kezelésének területén.

Jelentéstevő: Alojz Peterle (EPP-ED, SL)

Jelentés: (A6-0350/2008) – Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára (2008-2013)

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. október 9., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Alojz Peterle

Hatékonyabb vízgazdálkodást akar az EP

Uniós pénzből is küzdene az aszály és a vízhiány ellen az EP szakbizottsága. A városokban akár a víz fele is elfolyhat a rossz vezetékek miatt.

Az Európai Bizottság 2007. július 18-ei „az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről" szóló közleményére reagál az Európai Parlament a  Richard Seeber (néppárti, osztrák) által jegyzett, véleményadó jelentésben.

Az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény általános célkitűzések előmozdítására szorítkozik, és csak korlátozott számú konkrét intézkedést javasol".

Vízkezelés EU-pénzből

A jelentés felszólítja a regionális és helyi hatóságokat, használják ki a strukturális alapok nyújtotta hatalmas lehetőségeket és fektessenek be „a vízkezeléssel kapcsolatos meglévő infrastruktúra és technológia fejlesztésébe és felújításába különösen azon régiókban, ahol vízkészletek vesznek kárba a vízvezetékek szivárgása miatt".

A szöveg kiemeli: „az elsivatagosodás szorosan összefügg az erdőgazdálkodással". Az EP ezért „sürgeti, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az erdősítést a szélsőséges felszíni és felszín alatti vízfolyások korlátozására és enyhítésére, valamint a talaj degradációjának és eróziójának leküzdésére".

A szakbizottság „azt ajánlja, hogy a közösségi polgári védelmi mechanizmusok rendelkezzenek a rendkívüli aszályból fakadó válsághelyzetek során történő beavatkozásról".

A jelentés szerint „a folyók elterelése helyrehozhatatlan károkat okoz az ökológiai és hidromorfológiai feltételekben". A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy akadályozzák meg vízgyűjtő területeik állapotromlását.

A víz fele elfolyik a nagyvárosokban

A szöveg emlékeztet: az uniós vizek közel 20 százaléka elvész a nem hatékony vízfelhasználás miatt, a városközpontokban a lakossági vízellátó hálózat szivárgása miatt bekövetkező veszteség pedig meghaladhatja az 50 százalékot. Ezért a szakbizottság „arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy támogassa a kevésbé víz- és energiaigényes és a vízellátás hatékonyságának fejlesztésére irányuló technológiákat és újításokat".

Jelentéstevő: Richard Seeber (EPP-ED, AT)

Jelentés: (A6-0362/2008) – A vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezelése az Európai Unióban

A vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezelése az Európai Unióban

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. október 8., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Richard Seeber

Adó- és járulékcsökkentéssel a feketemunka ellen

A be nem jelentett munka ellen a munkát sújtó adóterhek csökkentésével, a kifehéredés ösztönzésével, a feketén foglalkoztatók büntetésével és például „szolgáltatási utalványokkal" küzdene az EP szakbizottsága. A képviselők a régi tagállamoktól munkaerőpiacuk teljes megnyitását kérik.

Az Európai Bizottság „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen" címmel adott ki közleményt 2007-ben. Az EP most a Pier Antonio Panzeri (szocialista, olasz) által készített véleményadó jelentésben foglalkozik a témával.

A nemzeti termék egyötöde

A szöveg szerint „a be nem jelentett munkavégzés olyan különösen aggasztó és tartósan fennálló jellemzője az európai munkaerőpiacoknak, amely negatív következményekkel fenyegeti a tagállamok gazdaságait és az európai szociális modell pénzügyi fenntarthatóságát". Akadályozza ugyanis a gazdasági növekedést, és tisztességtelen versenyhez vezet – áll a jelentésben.

A parlamenti szakbizottság „mélyen aggódik" a be nem jelentett munka miatt. Ennek mértéke ugyanis „egyes tagállamokban eléri vagy meghaladja a GDP 20 százalékát is".

Csökkenteni a munka adóterhét

A jelentés „felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg a legális munkavégzési forma ösztönzőinek javítását". A képviselők szerint ez jelentheti az adómentes jövedelemalap növelését és a munkáltatók esetében a legális foglalkoztatásra vonatkozó, nem bér jellegű költségek csökkentését is.

A szöveg arra ösztönzi a tagállamokat, „folytassák az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját, ezáltal csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket".

A képviselők úgy vélik, „a család működtetése önmagában családi vállalkozásnak felel meg, és meggondolandó lenne az atipikus családi munka elismerése és társadalombiztosítási rendszerbe történő integrációja".

Jutalom a fehéredőknek, büntetés a feketén foglalkoztatóknak

A szakbizottság arra kéri a tagállamokat, hatékony ösztönzőkkel támogassák azokat, „akik vállalják, hogy a be nem jelentett munkavégzést legális gazdasági tevékenységgé alakítják", ezzel egyidejűleg pedig „vezessenek be szigorú büntetéseket azon munkáltatók számára, amelyek az ajánlott ösztönzők ellenére továbbra is alkalmazzák a be nem jelentett foglalkoztatást".

Szolgáltatási utalványok

A jelentés „felhívja a figyelmet a Belgiumban, Németországban és Franciaországban bevezetett szolgáltatási utalványokra, amelyekkel a háztartások alacsonyabb áron vásárolhatnak szolgáltatásokat, ugyanakkor biztosítják a társadalombiztosítási járulékok és az adók ezen utalványokkal történő befizetését".

Új tagállami képesítések

Az szöveg kitér arra is, hogy az EP „üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy az Európai Közösségek Bírósága elé vigye azokat a tagállamokat, amelyek még nem vezették be nemzeti jogszabályaikba az új tagállamokban szerzett képesítések feltétel nélküli elismerését".

A képviselők az új tagállami munkavállalókkal szemben korlátozást alkalmazó országokat munkaerőpiacuk megnyitására kérik.

Társfelelősség az alvállalkozó mulasztásáért

Az EP szakbizottsága „ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalkozásokat tekintsék társfelelősnek a velük közvetlen alvállalkozói szerződéses viszonyban álló alvállalkozások által a hozzájárulások befizetése terén elkövetett esetleges szabálytalanságokért".

Jelentéstevő: Pier Antonio Panzeri (PES, IT)

(A6-0365/2008) – Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. október 8., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Pier Antonio Panzeri

Uniós jogalkotást akar a parlament a pénzügyi szolgáltatások jobb szabályozására

Az pénzügyi szektor átláthatóságának növelése, az ágazat megfelelő működésének garantálása a célja az EP jelentéstervezetének. A parlament november végéig jogszabálytervezetet vár az Európai Bizottságtól.

Ieke van den Burg (szocialista, holland) és Daniel Dăianu (liberális, román) jegyzi a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozási keretének javításával foglalkozó parlamenti jelentést. Ez felszólítja az Európai Bizottságot, 2008. november 30-ig nyújtson be jogalkotási javaslatot a témában.

Egyebek mellett a képviselők arra köteleznék a pénzintézeteket, „hozzák nyilvánosságra hozzák javadalmazási politikájukat, különös tekintettel az igazgatók kompenzációs csomagjára".

Az EP biztosítaná, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos értékelésekbe „foglalják bele a juttatási és bónuszrendszerek és az adózás hatását annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozott ösztönzőket biztosítsanak, és ne ösztönözzék az extrém kockázatvállalást"

Hitelminősítő ügynökségek tevékenységének átláthatóságát és megbízhatóságát az EP szigorú feltételekkel garantálná.

A képviselők szerint az elfogadandó jogi aktusoknak ki kell terjedniük a következőkre:

  • adatbázisok, előretekintő forgatókönyvek és politikák, valamint korai előrejelző rendszer kidolgozása a makroszintű prudenciális felügyeletre és a pénzügyi stabilitásra, és annak biztosítása, hogy az Európai Központi Bank (EKB), a Központi Bankok Európai Rendszere és annak Bankfelügyeleti Bizottsága aktív szerepet vállaljon ezek kezdeményezésében, kidolgozásában és működtetésében
  • annak biztosítása, hogy az EU felügyeleti szervei és központi bankjai naprakész, releváns, nem nyilvános és bizalmas mikroszintű prudenciális információkat/adatokat bocsássanak az EKB rendelkezésre
  • annak biztosítása, hogy a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó EU-szabályokat megfelelően koordinálják, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a pénzügyi intézmények számára
  • a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó EU-szabályokat úgy kell módosítani, hogy azok támogassák a pénzintézetek hozzájárulásaiból finanszírozott előzetes ellenőrzési rendszerek továbbfejlesztését
  • a visszatérítés szintjét jelentős mértékben növelni kell, továbbá a pénzügyi intézmény mulasztása esetén a lakossági ügyfeleknek nyújtandó visszatérítés rendelkezésre állását egy ésszerű időintervallumon belül határokon átnyúló helyzetekben is biztosítani kell
  • elő kell mozdítani hasonló szabályok alkalmazását a biztosítási garanciáknál is
  • a piaci sokféleség biztosítása és az intézmények arra való ösztönzése, hogy hosszú távú finanszírozással vagy felelősségvállalással diverzifikálják a piacot és a likviditási kockázatokat.

Jelentéstevő: Ieke van den Burg (PES, NL), Daniel Dăianu (ALDE, RO)

Jelentés: (A6-0359/2008) – A Lámfalussy irányelvek nyomon követése: az ellenőrzés jövőbeli szerkezete

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. október 9., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Ieke van den Burg

Daniel Dăianu

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük