Europarlament 2009. január 14: szubszidiaritás és önrendelkezés a nemzeti kisebbségeknek
23 perc olvasás„A szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére" – áll az EP szerdán elfogadott emberi jogi jelentésében. Fel kell számolni a romák szegregálását, biztosítani kell az anyanyelv használatához való jogot, és hosszú távú bevándorlási politikát kell kialakítani az EU-ban – áll még a szövegben. A jelentés a meleg párok megkülönböztetésének megszüntetését is kéri.
„A szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére" – áll az EP szerdán elfogadott emberi jogi jelentésében. Fel kell számolni a romák szegregálását, biztosítani kell az anyanyelv használatához való jogot, és hosszú távú bevándorlási politikát kell kialakítani az EU-ban – áll még a szövegben. A jelentés a meleg párok megkülönböztetésének megszüntetését is kéri.
Az Európai Parlament a decemberi plenáris vita után 2009. január 14-én voksolt a 2008-as évet értékelő emberi jogi jelentésről. A képviselők 401 igen, 220 nem, 67 tartózkodó vokssal fogadták el a szöveget.
A Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által jegyzett szöveg szerint annak ellenére, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke biztosítja, hogy az EU-ban ne kerülhessen sor az emberi jogok és az alapvető szabadságok súlyos megsértésére, az uniós tagállamokban nagy számban történnek ilyen esetek. „A tagállamok még mindig belső keretek közé szorítják az emberi jogok védelmét, és kivonják magukat az európai uniós ellenőrzés alól" – áll a jelentésben.
Kisebbségi nyelvhasználat és önrendelkezés
A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan – áll a jelentésben. A képviselők ezeknek a kidolgozását várják. A kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel „az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" – így a szöveg.
Az EP „úgy véli, hogy a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelése tekintetében, követve az unión belül létező legjobb gyakorlatokat". A parlament ezért „ösztönzi a megfelelő önrendelkezési megoldások alkalmazását, a tagállamok szuverenitásának és területi integritásának teljes tiszteletben tartása mellett". (Az erről szóló módosítást 452 igen, 211 nem és 25 tartózkodó vokassal fogadták el.)
A romák helyzete
A parlament a romák elleni szegregáció megszüntetésére szólít fel a lakhatáshoz való hozzáférés hiánya, a munkaerőpiacról, a közoktatásból és az egészségügyi ellátásból való kirekesztettség terén. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túl alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széles körű romaellenességgel párosul.
A képviselők úgy vélik, a rendőrség is sok esetben hátrányosan különbözteti meg a romákat. A szöveg külön megemlíti a faji alapú nyilvántartásba vételt és az aránytalan mértékű „véletlenszerű" helyszíni ellenőrzéseket. A képviselők arra kérik a tagállamokat, lépjenek fel a roma kiskorúak esetében előforduló nem hivatalos házasságkötések gyakorlata ellen.
Meleg párok
A képviselők azt szeretnék, ha a tagállamok kölcsönösen elismernék a házas, illetve a bejegyzett élettársi viszonyban élő homoszexuális párokat. Szüntessék meg a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetést, és szükség esetén adjanak menedékjogot a származási országukban nemi irányultságuk miatt üldözött személyeknek – kéri az EP.
A parlament szerint a „vallási, társadalmi és politikai vezetők által a homoszexuálisokkal kapcsolatban megfogalmazott diszkriminatív megjegyzések gyűlöletet és erőszakot keltenek". A képviselők ezért „kérik a megfelelő vezető szerveket, hogy ezt ítéljék el".
Az EP „teljes mértékben támogatja a homoszexualitás büntethetőségének általános megszüntetésére irányuló, valamennyi tagállam által támogatott francia kezdeményezést, mivel 91 országban a homoszexualitás továbbra is bűncselekmény, és néhány esetben halálbüntetést is vonhat maga után".
Bevándorlók és integráció
„Ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák, például egyre növekvő határellenőrzési intézkedések révén" – így a jelentés, – „hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében". „A hatékony integrációs politika hiánya a külföldiek és a hontalanok százezreit zárja ki a munkavégzésből, a társadalmi és politikai életből, ez a kirekesztés pedig veszélyeztetett helyzetbe hozza az embert, utat nyit a radikalizálódás, az embercsempészet és a kizsákmányolás egyéb formái felé" – így a szöveg.
Terrorizmus és CIA
Az EP szerint a „terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttműködés gyakran az emberi jogok és alapvető szabadságok – nevezetesen a magánélethez való alapvető jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség – alacsonyabb szintű védelméhez vezet". A képviselők arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy „kövessék az EP 2007-ben megfogalmazott ajánlásait az európai országoknak a CIA-foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos közreműködéséről". A képviselők üdvözlik a következő amerikai elnök kijelentését, amely szerint bezárják a guantanámói fogolytábort és a fogva tartottakat bíróság elé állítják.
Magyar felszólalók
A december 17-én tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (néppárti). Szerinte komoly üzenet a parlament részéről, hogy létrehozta az Alapvető Jogok Ügynökségét".
A képviselőnő szerint a jelentéssel kapcsolatos véleménykülönbségek sokszor a régi és az új tagállamok eltérő problémáiból adódnak. „Hiszen Európa nyugati felén az alapvető jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik, legyen ez a jelentős számú migráns lakosságú kisebbség, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság alapján. Ugyanakkor az új tagállamokban még máshol tartunk, mikor alapvető jogainkat szeretnénk érvényesíteni. Még alapvető szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekről beszélünk, akkor őshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvető jogait az új tagállamokban" – fogalmazott Gál Kinga.
Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta, „a nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba. Sajnos nagyon sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják őket, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". Van, aki az önrendelkezés bármely formáját azért tiltaná be, mert „fragmentizálódik az EU" – tette hozzá.
A képviselő úgy vélte: „azok az országok, például Olaszország vagy Finnország, akik kulturális vagy területi autonómiát adtak a kisebbségeiknek, nem mentek tönkre". „Meg kell adni a lehetőséget minden EU-tagországnak, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait" – zárta felszólalását Sógor Csaba.
Jelentéstevő: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)
Jelentés (A6-0479/2008) – Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2004-2008)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. december 17.
Szavazás: 2009. január 13., kedd
Topolánek az EP-ben mutatta be a cseh elnökség proramját
Csehül és számos más nyelven három „E"-vel foglalják össze a cseh elnökség prioritásait. Ezek: gazdaság, energia és az Európai Unió a világban. Mirek Topolánek kormányfő az EP szerdai plenáris ülésén mutatta be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét január 1-jén átvevő Csehország programját.
Gazdaság, energia, és az Európai Unió a világban – ezeket jelölte meg prioritásokként az EU soros elnöksége. (A „három E" csehül egyébiránt ekonomika, energetika, Evropa ve světě – a szerk.)
Az Európai Parlamentben január 14-én mutatta be az elnökség programját Mirek Topolánek, cseh miniszterelnök, egyúttal a Tanács soros elnöke.
A vitát megnyitó Hans-Gert Pöttering EP-elnök elmondta, Csehország már a második az újonnan csatlakozott tagállamok közül, amely átveszi az EU soros elnökségét (az első Szlovénia volt 2008 januárjában – a szerk.). Pöttering biztosította a cseheket az EP támogatásáról az elnökségi ciklus alatt.
Mirek Topolánek, cseh kormányfő szerint szimbolikus jelentőségű az, hogy Csehország éppen Franciaországtól vette át a soros elnökséget, hiszen annak idején a középkorban a franciák nagy szerepet játszottak a cseh állam megszületésében. Első nagy királyunk, IV. Károly a francia udvarban nőtt fel és a Sorbonne mintájára alapította a prágai egyetemet – idézte példaként. „Ahogyan abban a korban IV. Károly sem engedhette meg, hogy csak nemzeti érdekeket képviseljen, ma Csehország sem teheti meg ezt, ezért mi sem csak a csehek, hanem mind a 27 tagállam érdekeit fogjuk képviselni az elnökség alatt" – fogalmazott Topolánek. Hozzátette: az elnökségi prioritások kiválasztásánál is a közös uniós érdekeket vették figyelembe.
Energia
„A mi országunk is erősen függ a földgáz és kőolajimporttól, ezért tudjuk és értjük, mit jelent az energiabiztonság, ellátási és jóléti szempontból, valamint a szabad külpolitika lehetőségének szempontjából" – fogalmazott Topolánek. A cseh elnökség ezért törekedni fog arra, hogy kiépüljön egy európai energiahálózat és sikerüljön elfogadni a minimális nyersolajkészletekre vonatkozó irányelvet 90-ről 120 napra emelt készletezési időtartammal – tette hozzá.
Emellett fontos a szállítási és ellátási útvonalak diverzifikálása, új olajvezetékek, köztük a Nabucco építésének támogatása, a biztonságos atomenergia rehabilitációja, és új technológiák kifejlesztése az „energiamix" javítására – mondta a cseh miniszterelnök. A hatékony gázpiac feltétele, hogy a tagállamok össze legyenek kapcsolva, és a piac liberalizálva legyen – tette hozzá.
Gazdaság
Topolánek azt mondta, az elnökség az európai gazdaságélénkítő csomag és a lisszaboni stratégia megvalósítására, valamint a közép- és hosszú távú strukturális reformokra fog koncentrálni. A cseh kormányfő szerint a versenyképesség erősítése érdekében át kell tekinteni a szabályozási környezetet, különösen a befektetési társaságok és az euróban történő befektetések esetében, valamint csökkenteni kell a vállalkozásokat jelenleg sújtó aránytalan szabályozási terheket. „Nem véletlenül adtam az elnökség mottója, az »Európa akadályok nélkül« mellé azt az alcímet, hogy »A szabályok Európája«" – mondta.
A négy szabadság mellé Topolánek egy ötödik szabadságot is felsorolt: a tudás szabadságát és a tudás mozgásának szabadságát, amelynél szintén javítani szeretné a szabályozási környezetet.
A cseh miniszterelnök emellett fontos feladatként emelte ki a közös agrárpolitika további reformját, valamint a G20-csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzések megvalósítását, illetve a Világkereskedelmi Szervezet dohai fejlesztési fordulójának folytatását és a tárgyalások élénkítését.
Az Európai Unió a világban
Topolánek szerint a grúz válság és az orosz-ukrán gázvita megmutatta, milyen fontos lehet az Európai Unió szerepvállalása a térségben, ezért erősíteni kell a kapcsolatokat a régió országaival és Ukrajnával. Emellett folytatni kell a megkezdett EU-bővítést Törökországgal és a Nyugat-Balkánon, Horvátországot pedig – mivel pozitív példaként szolgálhat mások számára – minél hamarabb fel kell venni a tagállamok sorába. „Míg a franciák az Mediterráneumra koncentráltak, mi a keleti partnerségen fogunk dolgozni" – mondta.
A cseh kormányfő javítaná a transzatlanti kapcsolatokat, és intenzív dialógusra fog építeni az Egyesült Államokkal. De azt is hangsúlyozta, hogy keresni kell az együttműködés lehetőségét az orosz vezetéssel, és „meg kell érteni Oroszországot".
Toplánek hozzátette, aktív fellépést és koordinációt igényel az unió részéről a Hamasz és Izrael közötti konfliktus. A jelenlegi drámai eseményeknek nem szabad elriasztaniuk a közösséget az Izraellel való kapcsolatok erősítésétől – vélte. „Palesztina nélkül azonban nem lehet békét elérni, a palesztinoknak joguk van ahhoz, hogy önálló, teljes jogú államban éljenek – fogalmazott.
Nehéz kompromisszum eredménye a lisszaboni szerződés
A lisszaboni szerződés kapcsán Topolánek azt mondta: „Meg kell reformálni az Európai Unió működését és az intézményeket, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy a lisszaboni szerződés ezt lehetővé teszi, de egy nehéz munka árán megszületett kompromisszumról van szó, amit a tárgyalásokon már megszavaztam, ezért támogatni fogom."
Topolánek az elnökségi program bemutatása végén olyan feladatokat is felsorolt, mint a bankrendszer megerősítése, a belbiztonság és a rendészeti és vámegyüttműködés javítása, a nők elleni diszkrimináció megszüntetése, illetve a megkezdett jogalkotási folyamatok lezárása.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint inspiráló a cseh elnökség mottója, az akadályok nélküli Európa megteremtése. Ehhez azonban Barroso szerint szintén szabályokra van szükség, amely biztosítja, hogy az unió polgárai egyenlő mértékben részesüljenek az integráció előnyeiből. Barroso szerint az elnökség alatt a cseheknek törekednie kell arra, hogy a megkezdett jogalkotási folyamatok az EP és az Európai Bizottság ciklusának végéig lezáruljanak, és előrelépés történjen a lisszaboni szerződés kérdésében.
Az európai bizottsági elnök szerint elfogadhatatlan, hogy egyes európai tagállamok még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű gázhoz, még a nemzetközi egyezmény aláírása után sem, ezért Ukrajna és Oroszország nem tekinthetőek megfelelő partnernek, ha nem tartják be az egyezményt. Barroso hozzátette, a strukturális és a globalizációs alapból fennmaradt forrásokból 5 milliárd eurót szeretne az unió költeni az energiahálózat biztonságosabbá tételére.
Joseph Daul (francia) a néppárti frakció képviseletében azt mondta, Csehország gyorsan és koordináltan lépett fel rögtön az elnökségi periódus kezdetén három nehéz helyzetben is: az elhúzódó gazdasági és szociális válságban, a gázai konfliktusban és az orosz-ukrán gázvitában. A csehek figyelmét olyan sürgős kérdésekre hívta fel, mint a közel-keleti béke kérdése, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, a feltörekvő országokkal való kapcsolatok, valamint a G20-ak következő, áprilisi, londoni találkozója.
A szocialistákat képviselő Martin Schulznak (német) elmondása szerint az elnökség első napjaiban Schwarzenberg cseh miniszterelnök nyilatkozatai miatt kétségei voltak a cseh vezetés képességeit illetően. Schulz szerint a pénzügyi válságban szabályozásra van szükség, és köszöntötte Topoláneket „az európai szabályozók klubjában". Hozzátette, ha az elkövetkező öt-hat hónapban a Tanács és az EP sikeresen tud együttműködni, az döntő lesz abban, hogy minél több európai polgár menjen el szavazni az EP-választásokon.
Graham Watson (brit) a liberálisok nevében arra kérte a cseh elnökséget, „rúgjon nagy gólokat" a hat hónap alatt, és vállaljon vezető szerepet a kereskedelmi liberalizációban, a klímavédelmi célkitűzések megvalósításában, a konfliktusok megvalósításában, a fejlesztésben és az emberi jogok védelmében. Watson ugyanakkor feltette a kérdést, hogy miért épít Csehország ballisztikus rakétarendszert, ha az atomsorompó mellett áll ki, és vajon miért húzza-halasztja a lisszaboni szerződés ratifikációját.
Brian Crowley (ír) a Nemzetek Európájáért Unió képviseletében az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok javítására kérte Topoláneket, és hozzátette, élettel kell megtölteni a keleti partnerséget is. „Keletre és a Balkánra kell tekinteni, nemcsak a politikai instabilitás miatt, hanem azért is, mert gazdaságilag és az energiaellátásban egymásra vagyunk utalva" – mondta.
A zöldek nevében felszólaló Monica Frassoni (olasz) szerint a cseh elnökségi program kicsit a múltba tekint vissza, és azt világítja meg, milyen veszélyekkel nézünk szembe, de arról nem szól, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy ezeket legyőzzük. Frassoni szerint meg kell vizsgálni a megújuló energiák használatára vonatkozó 20 százalékos célkitűzést, felül kell vizsgálni az energiacsomagot, és a cseheknek választ kell adniuk, mikor ratifikálják a lisszaboni szerződést.
A GUE/NGL-t képviselő Miloslav Ransdorf (cseh) véleménye szerint Csehország most arra kap lehetőséget, hogy megszüntesse az EU megosztottságát, csökkentse a Kelet- és Nyugat-Európa között tátongó szakadékot, és megmutassa, a szociális és környezetvédelmi szempontok betartásával is fel lehet lendíteni a gazdaságot. „Az innováció a válságból kivezető út" – fogalmazott.
Vladimír Železný (cseh) az IND/DEM képviseletében azt mondta, egyetlen uniós tagállam sem kezdte még az elnökségét olyan kedvezőtlen szituációban, mint a csehek. A nagy országok mindig előre látható eseményekkel álltak szemben – tette hozzá. A cseh képviselő szerint országa ennek ellenére meg tudja mutatni, hogy kis országok is képesek vezetni az uniót.
Jana Bobošíková (cseh) független képviselő arra kérte a cseh kormányfőt, az elnökségi periódus ideje alatt bátran álljon majd ki a képviselőtársai elé, még akkor is, ha véleményével nem mindenki ért majd egyet. „450 millió uniós polgárt képviseljen, és próbáljon meggyőzni minket arról, hogy a lisszaboni szerződés rossz, és a római szerződés mintájára kellene átdolgozni" – fogalmazott.
A vitában felszólaló Lévai Katalin (szocialista) sürgette, hogy a cseh elnökség az energiapolitika és a gazdasági stabilitás mellett fordítson nagyobb figyelmet a modern szociális európai programok megerősítésére, a szolidaritás és az esélyegyenlőség biztosítására, és a kisebbségi politika megvalósítására. „Az állampolgárokat fokozottabban be kell vonni az európai politikába, mert a szociális csomagok és a hatékony kommunikáció hiánya miatt az állampolgárok egyre inkább bizalmatlanok az európai intézményekkel szemben" – fogalmazott.
Biometrikus útlevelek: 12 éves kor alatt nem kell ujjlenyomat
Tizenkét éves kor alatt nem kell majd ujjlenyomatot venni és arcképet készíteni a biometrikus útlevél kiállításához az EU-ban. Viszont mindenkinek saját útlevéllel kell rendelkeznie, a gyerekek tehát nem utazhatnak majd a szülő útlevelével.
A biometrikus útlevelekről szóló rendelet módosítását 594 igen, 51 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadta el első olvasatban az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
A jogszabály azt a 2004-ben hozott és most júniusban hatályba lépő rendeletet módosítja, amely előírja, hogy az európai útlevelek biometrikus azonosító adatokat – azaz arcképet és ujjlenyomatot – is tartalmazzanak a dokumentumok hamisításának megakadályozása és a bűnözés, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem megkönnyítése érdekében.
12 éves kor alatt nem kell ujjlenyomat
A 12 év alatti gyermekektől a most módosított 2004-es rendelet szerint nem kell majd ujjlenyomatot venni a biometrikus útlevelek készítésénél. A tagállamokban végzett kísérleti tesztek ugyanis azt mutatták, hogy a gyermekek esetében az ujjlenyomat nem megfelelő minőségű a személyazonosság egyértelmű igazolásához, ráadásul gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenőrzését az útlevél érvényességének teljes időtartama alatt – olvasható a Carlos Coelho (néppárti, portugál) által jegyzett jelentésben.
Azok a tagállamok, amelyek jelenleg rögzítik a gyerekek ujjlenyomatait, a rendelet elfogadása után még négy évig tehetik meg ezt. A 6 és 12 éves kor közötti gyermekek esetében ujjlenyomatot csak ellenőrzési céllal lehet majd készíteni. A hat évnél fiatalabbaktól pedig egyáltalán nem lehet majd ujjlenyomatot venni.
Alkalmatlan ujj
A módosított rendelet azt is lehetővé teszi, hogy más ujjakról is lehessen lenyomatot készíteni abban az esetben, ha az előírásokban meghatározott ujjakról a lenyomat készítése fizikailag lehetetlen. Ha átmenetileg egy ujj sem alkalmas ujjlenyomat készítésére, akkor a tagállamok egy legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes útlevelet bocsáthatnak majd ki – írja elő a jogszabály.
Júniustól már nem utazhat a gyerek a szülő útlevelével
A rendeletmódosítás a gyermekek védelme érdekében bevezeti az „egy személy – egy útlevél" elvét, azaz minden gyermek csak a saját, biometrikus adatait tartalmazó útlevelével utazhat majd. Az EP szerint meg kell szüntetni azt a több tagállamban is követett gyakorlatot, miszerint a szülő útlevelében a gyermekek is szerepelnek, a dokumentum viszont csak a szülő biometrikus adatait tartalmazza. Így „meglehetősen nehéz megbízhatóan ellenőrizni a gyermek személyazonosságát, ami megkönnyíti a gyermekcsempészetet" – olvasható a jelentésben.
A jogszabály előírja, hogy „a biometrikus adatokat az útlevelek és úti okmányok tárolóelemeiben kell összegyűjteni és tárolni", nem ad viszont majd jogi lehetőséget arra, hogy „az adatok tárolására alkalmas adatbázisokat hozzanak létre".
A biometrikus útlevelet az Európai Unióban, továbbá Izlandon, Norvégiában, valamint Svájcban egységesen június 29-én vezetik be.
Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) a plenáris vitában azt mondta, „az utóbbi időben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberkereskedelem, ezen belül a gyerekkereskedelem aggasztó méreteket ölt az uniós országokon belül és kívül. Ezért pozitív előrelépésnek tartom, hogy a kiskorú gyerekek is saját útlevéllel léphetik át a jövőben az unió külső határait."
A képviselőnő hozzátette: „sajnálatosnak tartom, hogy nem került az egyeztetett javaslatba az, hogy a kiskorúak útlevele a saját személyes adatokon kívül tartalmazza az értük felelősséggel tartozó személyeknek vagy személynek az adatait".
Jelentéstevő: Carlos Coelho (EPP-ED, PT)
Jelentés (A6-0500/2008) – Az útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzők és biometrikus elemek
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Védelmi közbeszerzések: átláthatóbb, egységes európai szabályozás
A védelmi közbeszerzések átláthatóbbá tétele a célja az Európai Parlamentben szerdán elfogadott irányelvnek. Az új szabályozás létrehozza a védelmi és biztonsági termékek és szolgáltatások egységes piacát.
Az EP-ben 2009. január 14-én 597 igen, 69 nem, 33 tartózkodó vokssal megszavazott jogszabály egységes uniós eljárást határoz meg a védelmi és biztonsági közbeszerzésekre. Ennek célja annak biztosítása, hogy átláthatóvá tegyék a szerződések odaítélését és elkerüljék a diszkriminációt.
A most megszavazott jelentés parlamenti témafelelőse, Alexander Graf Lambsdorff (liberális, német). Az uniós „védelmi csomag" másik elemét, a védelmi felszerelések szállításának szabályait egyszerűsítő és harmonizáló szöveget 2008 decemberében szavazta meg az Európai Parlament.
Az unió közbeszerzésekre vonatkozó 2004-es irányelve nem foglalkozik kimerítően a védelmi szektorral. A most megszavazott jogszabály viszont kizárólag a védelmi és biztonsági termékek közbeszerzését szabályozza.
A honvédelmi termékek mintegy 90 milliárd eurós EU-s piacának gyártói oldala 90 százalékban öt tagországra koncentrálódik. Ezek: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Svédország. (További adatok a cikk végén találhatók.)
Harmadik országok, titkosszolgálatok kivéve
Az irányelv a védelmi termékek mellett kiterjed a nem katonai jellegű biztonsági eszközökre is. A jogszabály viszont kizárólag uniós felek közötti közbeszerzésekre vonatkozik. Nem terjed ki tehát a tagállam(ok) és harmadik országok között kötött nemzetközi szerződésekre, amelyekre speciális közbeszerzési szabályok irányadóak.
Azokra a szerződésekre sem terjed ki az irányelv hatálya, amelyeknek a nyilvánosságra hozását az adott tagállam a saját lényeges biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja. Itt a jogszabály a tagállamok számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Az irányelv nem érinti a titkosszolgálati tevékenységgel összefüggő szerződéseket sem. Az irányelv további, a kivételekhez tartozó szerződéstípusokat is felsorol.
További megkötés, hogy az irányelv hatályába csak olyan szerződések tartoznak, amelyek értéke a hozzáadottérték-adót nem számítva elérik legalább
a) a 412.000 eurót a szállítási és szolgáltatási szerződések esetében, illetve
b) az 5.150.000 eurót az építési beruházások esetében.
Mi számít fegyvernek?
Az irányelv értelmezésében védelmi felszerelésnek minősülnek az eredetileg polgári használatra szánt, később viszont katonai célra átalakított, fegyverként, lőszerként, hadianyagként használt termékek is.
A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a szerződések odaítélésénél ne fordulhasson elő egyes pályázók diszkriminálása az uniós irányelv és a nemzeti jogszabályok eltéréséből adódóan.
Hatályba lépés
Az új, együttdöntési eljárásban tárgyalt jogszabály részleteiről a Tanács és az EP képviselői informálisan már megegyeztek, így nem várható, hogy a tagállami kormányok további szövegváltoztatást kérnének. Az irányelv az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelkezéseket a tagállamoknak innentől számítva két éven belül kell átültetniük saját jogrendszerükbe.
Háttér: a védelmi piac Európában
A védelmi felszerelések európai piacait a széttöredezettség jellemzi. Az elmúlt húsz évben felére csökkentek a védelmi célú kiadások, így csökkent a piac forgalma és a foglalkoztatottak száma is.
2006-ban az EU 26 országában (Dánia nem vesz részt az Európai Védelmi Ügynökségben) a védelmi kiadások összesen 201 milliárd euróra rúgtak. (Ebből a legtöbbet, 47 milliárdot az Egyesült Királyság költötte, Málta csak 35 milliót.) Az összegből 110 milliárd eurót tettek ki a személyzeti kiadások, 91 milliárd eurót pedig a védelmi beszerzések. Ez utóbbiból 39 milliárd ment beruházásokra, ideértve a kutatás-fejlesztést is. 43 milliárd euró volt a műveletek és a karbantartás büdzséje, 9 milliárdot pedig egyéb kiadásokra, például infrastruktúrára, építkezésekre költöttek.
Összehasonlításként: az USA 2006-ban összesen 491 milliárd eurót fordított védelmi célokra, vagyis a bruttó hazai termék 4,7 százalékát. A műveletekre és karbantartásra 169 milliárd eurót költöttek, beruházásokra pedig 141 milliárd eurót.
A jelentéstevő, Alexander Graf Lambsdorff a jogszabály indokolásában megjegyzi: az új fegyverrendszerek fejlesztésének költségei oly mértékben megnőttek, hogy még a nagyobb tagállamok is nehezen tudják vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket. „Emiatt a cél a nagyobb költséghatékonyság elérése, mely a nemzeti költségvetések és az ipar számára egyaránt előnyös, és nem utolsósorban ennek köszönhetően a lehető legjobb felszereléssel lehet ellátni a fegyveres erőket" – teszi hozzá a képviselő.
Jelentéstevő: Alexander Graf Lambsdorff (ALDE, DE)
Jelentés (A6-0415/2008) – A védelem és a biztonság területéhez kapcsolódó közbeszerzések
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Perger István/ EU Parlament Sajtószolgálat
