Az Európai Parlament megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés többek között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.

 

Az Európai Parlament megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés többek között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.

Újabb feltétel teljesült ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta.) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez. A képviselők szerdán 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal elfogadták a parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.

EP: konzultációs jelentés és állásfoglalás

Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavazott.

Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így – a parlamenti vélemény elfogadása után – a Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy 2007. december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március 30-án lépnek életbe hasonló szabályok.

A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP egy állásfoglalást is megszavazott, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP „emlékezteti az új tagállamokat arra, hogy fenn kell tartani a biztonság magas szintjét, és továbbra is mindig szigorúan és hatékonyan meg kell felelniük a schengeni térség követelményeinek", emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.

Magyarország felel a keleti határ 15 százalékáért

Az EP jelentése csak minimális, technikai jellegű változtatást javasol. (A parlament egyébként formailag a hozzá megküldött, eredeti javaslatban szereplő, év végi Schengen-bővítést hagyta jóvá, ez azonban nem lesz akadálya a december 21-ei határnyitásnak.)

A jelentéstevő Carlos Coelho (néppárti, portugál) az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: „ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé".

A jelentéstevő dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg – véli Coelho.

A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.

Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.

 Határnyitási ünnepségek

 A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton. A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.

A schengeni övezetben – amelyhez az Egyesült Királyságon, Írországon, valamint az idén csatlakozott Románián és Bulgárián kívül az összes EU-ország tartozik (Norvégia és Izland pedig társult tag) – megszűnik a belső határellenőrzés (azt rendkívüli esetben, ideiglenesen lehet csak visszaállítani). A terület külső határain az unió rendőrségi- és igazságügyi együttműködésében meghatározott szabályok szerint folyik a beutazás, a bevándorlás ellenőrzése. Az övezethez tartozó államok csatlakoznak az együttműködést segítő schengeni információs rendszerhez is.

A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttműködésben (akkor) résztvevő tagállamok között tehát azóta szűnt meg a belső határellenőrzés.

Magyarország hét szomszédja közül most három – Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – irányában szűnik meg az állandó határellenőrzés.

Szájer: szabadság és felelősség

A kedden tartott vitában a néppárti frakció vezérszónokaként Szájer József kijelentette: „a szabadság új területét terjesztjük most ki sok millió új uniós állampolgárra. Ez mindannyiunk közös tette, ezt mi európaiak együtt hoztuk létre, legyünk büszkék rá". Szájer az egykori határzár egy szögesdrótdarabját felmutatva azt mondta, a schengeni rendszer bevezetésével a – hajdan szülővárosát, Sopront is saját közvetlen környezetétől elválasztó – vasfüggöny utolsó maradványait számolják fel. „Ez a vasdarab emlékeztessen bennünket arra, hogy szabadság nélküli volt a közelmúltunk, arra, hogy soha ne hagyjuk tőlünk elvenni a szabadságot" – mondta.

„A szabadság azonban mindig együtt jár a felelősséggel is. Az új tagországok felelősséget vállalnak arra, hogy szigorúan őrzik a közös európai külső határokat, hiszen valamennyiünk biztonsága függ ettől (…) a mozgás szabadsága nem a bűnözés határok nélküli szabadságát jelenti" – tette hozzá. „A szabadsággal nem szabad, nem lehet visszaélni, mert az magát a szabadságot, a szabad mozgás jogát veszélyezteti. Nem hagyhatjuk persze azt sem, hogy a kollektív bűnösség rossz emlékű elvét elevenítsék fel egyes erők azzal a céllal, hogy aláássák a szabad mozgásnak a jogát" – fogalmazott Szájer József.

 Kósáné: kétoldalú megállapodások a határon túli magyarok javára

Kósáné Kovács Magda (szocialista) azt mondta, a szimbolikus döntést „mi tudjuk átélni leginkább, akik a szögesdrótból font kerítés mögött lettünk felnőttek, akik háromévente léphettük át a nyugati határt, és akik ma is emlékeznek a határátlépés gyomorszorító pillanataira".

A követelményekre való felkészülésről szólva a képviselőnő azt mondta, Magyarország a szükséges joganyagot átvette, kiépült a schengeni védelem szükséges eszközrendszere, a készültség kiváló. Kósáné megköszönte „a Tanács rugalmasságát, amely lehetővé tette, hogy a Horvátországgal kapcsolatos problémát megoldjuk, és lehetővé tette azt is, hogy kétoldalú megállapodásokkal a határainkon túl élő magyarok helyzete az ő szándékaik és a szomszédos országok helyeslése szerint megoldódhasson".

Gál: nem lehet új vasfüggöny a schengeni határ

 Gál Kinga (néppárti) azt mondta, „most érezzük végre a saját bőrünkön a bővítés előnyeit, annak szimbolikus és gyakorlati jelentőségét egyaránt, hogy át lehet haladni például a Duna-hidakon ellenőrzés nélkül, vagy át lehet evezni a Dunán, ami a szüleink számára elképzelhetetlen álom volt". A képviselőnő hozzátette: „mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Bulgáriára és Romániára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román-magyar határon, amihez foghatót csak a francia-német határfeloldás kapcsán érezhettek az ott élők".

„Nem lehet ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a schengeni övezet külső határain még szigorúbb lesz az ellenőrzés. Emiatt hátrányos helyzetbe kerülnek a határainkon kívül élő nemzetrészek, a vajdasági és kárpátaljai magyarok (…). A külső határok ezen közösségek irányába nem válhatnak újabb vasfüggönnyé" – mondta Gál Kinga.

Szent-Iványi: vízumkönnyítés után vízummentességet

 Szent-Iványi István (liberális) úgy vélte, a „kilenc tagállam belépése jelentős előrelépést jelent az integráció területén mind az Európai Unió, mind pedig az érintett tagállamok szempontjából. Végre egy kézzelfogható előnye lesz az európai uniós tagságnak az állampolgárok számára. Köszönet illeti ezért a portugál elnökséget, amely mindent megtett azért, hogy az előre eltervezett időpontban, 2007-ben csatlakozhassunk, bár voltak ez ellen ható kísérletek is. Elismerés illeti az érintett tagállamokat is, amelyek a szigorú kritériumok és feltételek teljesítéséjért sok erőfeszítést tettek".

A képviselő hozzátette: „nagyon fontos, hogy ne ereszkedjen le új vasfüggöny az újonnan belépett országok és a szomszédos országok között. Ebben nagy segítséget jelenthetnek a vízumkönnyítési és kishatárforgalmi megállapodások, de a végső cél mindenképpen a vízummentesség elérése kell, hogy legyen. Ehhez konkrét és reális menetrendre van szükség, amely lehetővé teszi a vízummentesség minél hamarabbi kialakítását".

 A Tanács értékelése a schengeni bővítésről (angolul)

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/mailing/file458.DOC

Közös vita – A schengeni vívmányok

A Tanács nyilatkozata – A schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása 

Jelentéstevő: Carlos Coelho (EPP-ED, PT)

Jelentés: (A6- /2007) – A schengeni vívmányok alkalmazása a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében

Tervezet – A Tanács határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. november 13., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0810

Carlos Coelho

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Coelho&partNumber=1&language=HU&id=1892

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük